0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 8.

Tovább gyengült tavaly a termőföldpiac

Tavaly 29%-kal kevesebb tranzakció keretében 3%-kal kisebb termőföldterület cserélt gazdát, mint 2022-ben. Noha az árak emelkedése továbbra is töretlen, a tavalyi 3,8%-os növekedés reálértéken 13%-ot meghaladó árcsökkenést jelent.

Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld 2023-ra összességében már átlagosan 3,6-szorosára növelte árát, derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

föld
Fotó: Unsplash

A 2022. évi 1,989 millió forintról tavaly 2,064 millióra, 3,8%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljes körű – adatai alapján.

A legjobban (16, illetve 15%-kal) Hajdú-Biharban és Somogyban emelkedtek az árak.

A másik végletként egyaránt 15%-os árcsökkenés pedig Hevesben és Nógrádban következett be.

A legdrágább 2023-ban Hajdú-Biharban volt a termőföld, ahol 2,81 millió forintos hektárár alakult ki, ezen kívül Békés és Győr-Moson-Sopron lépi át a 2,5 milliós szintet. Továbbra is Nógrád a legolcsóbb vármegye; egyedül ott nem éri el az 1,2 millió forintot az átlagos hektárár.

A legdrágább kategóriájú, azaz 2,7 millió forint fölött elkelt területek egyrészt a jó talajminőségű területeken (Alföld, Mezőföld, Kisalföld), másrészt hagyományosan a nagyobb városok közelében, illetve a Balaton környékén vannak. Az országos 2,064 millió forintos átlagos hektár­árat legjobban a Záhonyi járás közelíti meg.

 

A tavalyihoz képest jócskán nyílt az árkülönbség az olcsó és a drága térségek között.

Járási szinten az egy évvel korábbi 5,7-szereshez képest tavaly bő nyolcszorosára nőtt az eltérés a pétervásárai 654 ezer forintos ár és a Budakeszin kialkudott 5,276 millió forintos hektárár között.

A termőföldárak országos szintű emelkedő üteme bő két évtizede töretlen, annak ellenére, hogy néhány megyében (Bács-Kiskun, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szol­nok) tavaly kissé estek a földárak.

ábra

Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2023-ban legnagyobb mértékben a szántóterületek drágultak, 6,7%-kal. A szántók esetében tavaly a legdrágább Hajdú-Bihar volt, 3,37 millió forintos hektárárral, melyet jócskán lemaradva Pest, Békés és Győr-Moson-Sopron követnek 2,75-2,94 millió közötti átlaggal. A lista végén stabilan Nógrád vármegye áll, 2023-ban 1,32 milliós hektárárral, ami némileg csökkent az előző évihez képest. A gyepterületek 4,6%-os áremelkedését az erdőterületek 2,5%-os drágulása követte, amíg kert- gyümölcsös kategóriában látványosan csökkent a forgalom, és 8%-ot meghaladó mértékben estek az árak.

A kert-gyümölcsös adásvétele esetén 3,423 millió forintos hektáronkénti átlagár alakult ki, a legdrágábban, 5,693 millió forintért Baranyában kelt el ilyen terület

(a szőlőforgalom elemzéséhez nem tartalmaz kellő számú tranzakciót a NAV adatbázisa).

A KSH legfrissebb adatai szerint az ország területéből 5,111 millió hektár mezőgazdasági terület (nádas és halastó nélkül, illetve 2020-tól az erdőterületek sem részei az adatszolgáltatásnak). Ennek 81,7%-a szántó, 15,5%-a gyep, míg 2,8% a szőlő és gyümölcsös aránya. A termőföldpiac tavaly is látványosan szűkült. Az előzetes adatok alapján a megelőző évi 40,8 ezerről – azzal időarányosan – 2023-ban 29,1 ezerre, mintegy 29%-kal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám csak Baranyában nőtt minimálisan, mindössze 0,1%-kal. A másik végletet Heves vármegye adja, ahol 69%-kal csökkent az adásvételek száma.

Forrás: Kertészet és Szőlészet/OTP Jelzálogbank

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: