A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva mindössze 2,6%-os visszaesés tapasztalható 2023-ban. Az eladásban érintett földterület csökkenése tehát bőven elmarad a tranzakciószám csökkenésétől, azaz átlagosan nagyobb földterületek kerültek eladásra, mint 2022-ben. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2023-ban összességében nagyjából 36,8 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
A másik véglet Komárom-Esztergom és Baranya 450-650 hektárral. Az eladott termőföldterület hét vármegyében nőtt tavaly, a legnagyobb arányban, 55, illetve 49%-kal Baranyában és Jász-Nagykun-Szolnokban. Hevesben és Zalában viszont meghaladta a 35%-ot a visszaesés mértéke.
Az országos forgalom közel kétharmadát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 5,3%-kal nőtt tavaly a forgalom; a NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 24,9 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2023-ban. A gyepterületek esetében közel ekkora (4,7%) volt a bővülés, míg az erdőterületeknél 11, a kert-gyümölcsös kategóriában pedig 44%-kal kisebb terület cserélt gazdát, mint tavaly.

A termőföldpiac országos (nem végleges NAV-adatbázis alapján, és az erdő művelési ág forgalma nélkül számolt) forgási sebessége tavaly tovább, 0,59%-ra csökkent. Azaz a nádas, halastó és erdőterületek nélkül számolt 5,111 millió hektár mezőgazdasági terület 0,59%-a, mintegy 30,4 ezer hektár cserélt gazdát adásvétel útján. A kert-gyümölcsös területek nagyarányú forgalomcsökkenése ellenére még mindig itt a legmagasabb, 0,84% a forgási sebesség.
Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus-járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. A magas infláció miatt ugyanakkor 2023-ban a termőföldek esetében 13%-ot meghaladó reálár-csökkenést mérhettünk éves alapon. Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan 3,6-szorosára növelte árát 2023-ra.
A termőföldpiac tavaly tovább folytatódó lassulása elsősorban a növénytermesztés előző két éves – több okból bekövetkező – jövedelmezőség-romlására vezethető vissza.
sorolja a tényezőket Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója. Napjainkban ugyanakkor már látszanak a konszolidáció jelei, a terményárak enyhe emelkedése, illetve a költségszintek visszarendeződése, melyek forgalomra gyakorolt pozitív hatását tovább erősíthetik a földforgalmi törvény legutóbbi módosításai és az egyre hangsúlyosabb generációváltás.
