Egy felmérés eredményei
A városban sétálva azt láttuk, hogy a lakóházak kertjei, balkonjai egészen ritkán voltak növényesítve, és az árnyékot adó fák között is elég nagy volt a távolság több városrészben. Utánanéztünk, mi ennek az oka.
A Bukaresti Közösségi Alapítvány 2023-as felmérésében részt vevő fővárosiak több mint fele elégedetlen környezetének állapotával, 35%-uk közömbös és mindössze 11%-uk elégedett. Kutatások szerint a megkérdezett bukarestiek többnyire kifogásolják a levegő minőségét, a hulladékgazdálkodást, a zöldterület-fenntartást, a klímaváltozás hatásainak kezelését, a városi közlekedést. A Bukaresti Közösségi Alapítvány kezdeményezésére megtörtént főváros fő környezeti problémáinak azonosítása.
A megkérdezett bukarestiek számára is fontos az otthonaik körüli zöldfelületek kialakítása. Jelenleg keveslik a zöldfelületek nagyságát, kifogásolják a nem gondozott vagy elpusztult zöldterületeket, sokallják az építkezésekkel kivont területek nagyságát, túlzottnak vélik a kaszálás és a fakivágás mértékét, valamint a lezárt vagy közhasználat nélküli zöldfelületek nagy arányát, és elégedetlenek a zöldfelületek védelmére irányuló oktatással.
A felmérés olyan problémákat is feltárt, hogy kevés kezdeményezés irányul a természeti erőforrások felhasználásának csökkentésére, és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, és nem támogatják a klímaváltozás által érintett hátrányos helyzetű közösségeket. Mindezeket fokozzák a városi mobilitás gondjai, nincsenek kerékpárossávok, kevés a parkolóhely, nem népszerűsítik eléggé, hogy a személygépkocsik helyett használjanak alternatív közlekedési eszközöket.
Emellett a megkérdezett polgárok más általuk azonosított kérdéseket is felvetettek, mint például, hogy kevés a közösségi szabadidőközpont, játszótér, szabadon használható sportpálya, nincsenek nyilvános mosdók és nyilvános ivóvízforrások, közösségi veteményeskertek.
Csak a harmaduk aktív
Bár a bukaresti mikroközösségekben a válaszadók mindegyike észlel környezeti kihívásokat a térségében,
Ők tervezik, hogy felveszik a kapcsolatot az elhivatott egyesületekkel, egyénileg újrahasznosítanak, és kommunikálnak a barátokkal és rokonokkal annak fontosságáról, részt vennének közösségi találkozókon, ahol környezetvédelmi kérdéseket vitatnak meg, és még rendezvények szervezésében is szerepet vállalnának.
Azt gondoljuk, hogy bár Magyarországon is sok teendő kínálkozik a témában, jó úton indultunk el, amelynek nemcsak a fejlődő zöldterületek az eredményei, hanem a folyamatosan átalakuló gondolkodás, az együtt fejlődés is.
A következő, a Nemzetközi Kertészeti Kongresszus 2030. augusztus 25–30. között lesz Milánóban.
Köszönetnyilvánítás
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22 azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.
Dr. Kisvarga Szilvia és dr. Orlóci László
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Tájépítészeti, Településtervezési
és Díszkertészeti Intézet
