0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 8.

Van, ahol keserédes az aratás

Szlovákiában az első becslések szerint az idén szinte valamennyi gabonaféle hektáronkénti termése meghaladja az 5 éves átlagot, kalászosokból azonban várhatóan több mint 14 százalékkal kevesebbet takarítanak be a gazdák.

Ennek fő oka, hogy 43 ezerrel 507 ezer hektárra csökkent a vetésterületük, így 2,7 millió tonnányi terméssel számolnak, ami 460 ezerrel kevesebb a tavalyinál. Hasonlóan a repcéből is 22 százalékkal kevesebb termést várnak.

A tavaly őszi kedvező időjárás támogatta a növények fejlődését, az idei meleg tavaszi időjárás pedig előbbre hozta a gabonafélék és a repce érését, de az aratás előtti intenzív csapadék és a váltakozó hőmérséklet még befolyásolhatja elsősorban a termés minőségét.

Szlovákiában a búza teszi ki a kalászosok területének több mint kétharmadát, az idén 349 ezer hektáron vetették. Az első becslések szerint a hektáronkénti termésátlag országos szinten várhatóan 5,65 tonna lesz, ami kevesebb a tavalyinál, amikor a hektárhozamok elérték a 6,12 tonnát. A teljes búzatermés így is közelíthet a 2 millió tonnához.

Az árpából 637 ezer tonnát várnak, ami 5,6 százalékkal több mint 2023-ban volt. Ennek vetésterülete évről évre növekszik, idén is 12 százalékot ugrott. Országosan 5 tonnás átlagtermésre számítanak hektáronként, ami ugyan 0,3 tonnával elmarad a tavalyitól, de eléri az ötéves átlag szintjét.

Szlovákiában a búza teszi ki a kalászosok területének több mint kétharmadát
Szlovákiában a búza teszi ki a kalászosok területének több mint kétharmadát

A zab esetében nagyobb termés várható. A termés mennyisége elérheti a 35,4 ezer tonnát, ami 74 százalékkal több, mint tavaly. Vetésterülete közel 21 százalékkal 12,2 ezer hektárra nőtt az idén. A várt hektáronkénti 2,9 tonna hozam több lesz a tavalyinál.

Hasonló növekedésre számítanak a tritikálé esetében is, amelynek területe éves szinten közel 20 százalékkal, 10,3 ezer hektárra nőtt. 4,17 tonnás hektáronkénti átlagtermést várnak, ami szintén meghaladja a tavalyi szintet.

A rozs vetésterülete jelentősen csökkent, a tavalyi 11,8 ezerről 8,3 ezer hektárra. A hektáronkénti 3,94 tonnás várható termése azonban nagyobb lesz az előző évhez képest.

A repcéből (téli és tavaszi együttvéve) 420 ezer tonna termést várnak, ami csak 78 százaléka a tavalyinak. Ez a vetésterületek enyhe, 4 százalékos csökkenéséből és főképp az alacsonyabb, 2,95 tonnányi hektáronkénti termésből adódik.

Nehéz év Ímelyen

A komáromi járásbeli Ímelyre érkezve látom, hogy szinte már mindent learattak. Pastorek Sándor, a helyi Agrocoop részvénytársaság vezetője rögtön kiigazít, hogy az van learatva, amit az út mellől látni lehet.

Rögtön azzal kezdi, hogy 35 éve vezeti a vállalatot, de ilyen időjárást, mint az idei, még nem tapasztalt. Az év eddig inkább csapadékosnak minősíthető, már eddig leesett annyi eső, mint a sokéves átlag. Tavasszal a belvíz okozott némi problémát, majd június 9-én egy szupercella vonult végig a térségen, jéggel kísérve, ami elfektette a gabona egyharmadát. A faluban több kisgazdaságban tönkretette a fóliasátrakat. Húsz napra rá, közvetlenül az aratás kezdetekor pedig pár óráig tartó vihar jött, és egyszerre lezúdult 160 milliméter eső. Ez annyit jelent, hogy a lefektetett gabona szépen beázott, az állóból pedig kimosódott a sikér.

A megfeküdt búza 70 százalékát ugyan sikerült felszedniük az ügyes ímelyi kombájnosoknak, de ettől minőséget nem lehet elvárni.

A környéken egyébként, ahol nem volt jégkár, elérik az 5,5-5,8 tonnás átlaghozamot, de senki sem dicsekszik a minőséggel. Mivel kevés az állat, így nehéz lesz értékesíteni a takarmánygabonát, ahova meg el lehetett eddig adni, oda bevonult az ukrán gabona.

A parasztember régi stratégiája, hogy próbálja megosztani a kockázatot azzal, hogy többféle tevékenységet is folytat. Az ímelyiek a gabona mellett termesztenek kukoricát, napraforgót, a speciális növények közül burgonyát és cukorrépát; természetesen nem gondolkodhatnak kézimunkaerő-igényes terményekben. Jelenleg 1800 hektáron gazdálkodnak, és a régió gazdaságaihoz képest különlegességnek számít, hogy megmaradt a növénytermesztés mellett az állattenyésztésük is. Ha az idei gabonatermésükkel nem is, a tehenészetükkel méltán büszkélkedhetnek.

Megborult egyensúly

A részvénytársaság a helyi szövetkezetből alakult a ’90-es évek közepén. Akkoriban hasonló átalakulási folyamaton mentek át a szövetkezetek, mint Magyarországon, maradtak a régi formánál vagy részvénytársasággá, kft.-vé alakultak. Az Agrocoop harminc éve részvénytársaság formában működik, amit Pastorek Sándor úgy ítél meg, hogy akkortájt jó döntést hoztak. A rendszerváltozáskor jellemző volt, hogy a bevétel felét a növénytermesztés adta, a másik felét pedig az állattenyésztés. Sajnos egész Közép-Kelet-Európára igaz, hogy az állattenyésztés sokat vesztett ázsiójából, ez érvényes szinte az összes környező országra.

A mai fiatalok másképp képzelik el jövőjüket, mintsem, hogy az állattenyésztésben dolgozzanak. A folyamat végeredménye: Szlovákiában manapság az állattenyésztés a harmadát sem képezi az agrártermelésnek.

Beszélgetőtársam ezen nem is csodálkozik: bár romantikusnak láthatjuk az állattenyésztést, de a növénytermesztés nagyobb biztonsággal hozza a nyereséget, és egy család 2-3 emberrel, 200-300 hektáron gabonából megél, úgy hogy még szabadságra is elmehet.

Pastorek Sándor: a ’90-es években még 20 nagy tejgazdaság volt a járásban, mára hat maradt belőlük
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: