0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 3.

Jó helyen vagyok, a szentesi „Árpád” volt az álmom

Szerencsés ember Oltyán István: azt csinálja, amit tanult és szeret, ráadásul ott, ahová már gyerekként vágyott.

Mindez nem csöppent csak úgy az ölébe, megdolgozott érte, és úgy érzi, sikereiben nagy szerepe van családja, felesége és a munkatársai, vezetői támogatásának, bizalmának is. A szentesi Árpád-Agrár Zrt. kertészeti igazgatója mérhetetlenül higgadt, de határozott vezető, és sokat elárul róla, hogy neki munkatársai és nem beosztottjai vannak. Munka után szívesen horgászik, és szeretnek utazni feleségével itthon és külföldön egyaránt.

Oltyán István a Jász-Nagykun- Szolnok vármegyei Tiszakürtön nevelkedett, és családja megélhetésében meghatározó szerepe volt a szőlőtermesztésnek.

Szülei a szőlőben töltötték az életüket, és bár gyerekként is látta az azzal járó sok kihívást, a kertészeti pálya mellett döntött.

Erős testalkata miatt az osztályfőnöke nem javasolta, hogy a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanuljon tovább, de nem hagyta magát lebeszélni róla.

Kertészeti igazgatóként is szívügye a palántanevelés
Kertészeti igazgatóként is szívügye a palántanevelés

Kiválóan teljesített főként a szaktárgyakból, a gyakorlati feladatokat pedig könnyedén teljesítette. Érettségi után a szintén kecskeméti Kertészeti Főiskolán mélyítette a szakmai tudását, a szőlő helyett azonban a zöldségtermesztés lett a szakiránya. A családi szőlőtől mégsem szakadt el, sőt 2010-ben, amikor édesapja meghalt, már kertészmérnökként és az Árpád-Agrár Zrt. munkatársaként átvette az ültetvényt és még vásárolt is hozzá. Az elöregedett ültetvények újratelepítését viszont már nem vállalta, inkább kiszállt a művelésből.

Szőlőről zöldségre váltott

A zöldségtermesztésben sem volt már teljesen zöldfülű a főiskolán, hiszen középiskolás korától sárgarépa, petrezselyem termesztésével kereste meg a nyári zsebpénzét, kismotorral vitte a csomózott árut a piacra. Főiskolásként pedig karfiolt termesztett a tiszakürti homoktalajon, először 5000 palántát vásárolt a csépai Palántakert Kft.-től, majd „elkapta a gépszíj” és 1,5 hektárig bővítette a termesztést. A diplomamunkáját is ebből írta, Karfioltermesztés magángazdaságban címmel. Összefoglalta az év munkafolyamatait, eredményeit, illetve méréseken alapuló fajta-összehasonlítást végzett. Onnan ered a jó kapcsolata Fejes Józseffel, a Palántakert Kft. tulajdonosával, aki akkor vetőmag-forgalmazással is foglalkozott. A főiskolán minden tanáráról jó emléket őriz, különösen sokat köszönhet Kovács Andrásnak.

A 2005-ös diplomaosztó után szabadföldön káposztaféléket és fóliában paradicsomot termesztett, majd amikor egy év múlva termelésirányítót kerestek az Árpád-Agrár Zrt.-ben, sikerrel megpályázta az állást.

„Így lettem 2006. október 26-án az Árpád kertészmérnök gyakornoka” – emlékszik napra pontosan a dátumra. Nem is csoda, hiszen ahogy mondja, már gyerekkorától ehhez a céghez vágyott. Amikor szülei beszállították a csemegeszőlőjüket az Árpád szentlászlói telepén akkor még működő Korai Zöldségtermesztési Rendszer hűtőházához, arról álmodozott, hogy felnőttként a szomszédos üvegházakban dolgozhasson. „Néhány évig még folytattam a magángazdálkodást, de aztán választanom kellett, és én a hosszú távú stabilitás mellett döntöttem. Egész lényemmel az új munkámra fókuszáltam.”

kertészeti paradicsom árpád agrár
Jelenleg 41,5 hektáron hajtatnak paradicsomot és paprikát

Fejlesztési tervek

Az Árpád-Agrár Zrt. újabb fejlesztéseket tervez, hiszen még vannak korszerűsítésre váró növényházai, és bővítésben is gondolkodnak. Ezt segítheti a hamarosan megjelenő uniós pályázat, ám nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a korábbi, szintén támogatással épült beruházásaikhoz képest időközben jócskán megugrottak a költségek. Kizárólag termesztőházak építését, fejlesztését tervezik. A palántanevelő házak egész éves kihasználása ugyanis nem megoldott, a nyári hónapokban vannak üres időszakok. Oltásban sem gondolkodnak, mert termelő cégként az alkalmazottak átcsoportosítása növényegészségügyi kockázatokat rejthet. Az oltott palántákat arra szakosodott cégtől szerzik be.


Szívügye a palántanevelés

Amikor kezdett, még önelszámoló részes kertészek dolgoztak az Árpád „régi” telepén, az ő technológiai, adminisztratív irányításuk tartozott hozzá. Beugrott a mélyvízbe, de kiváló kollégái segítettek a beilleszkedésben, a termesztés irányításához pedig jó alapot adott a viszonylag erős gyakorlati képzés a középiskolában és a főiskolán. „Szakközépiskolásként a heti két nap szakmai gyakorlatot a Gumó Bt.-nél és a kecskeméti Parasztfőiskolán, az akkori OMMI Fajtakísérleti Állomásán töltöttem. Ráadásul saját termesztési tapasztalataimra is építhettem, mindez segített, hogy hiteles szakmai vezető lehessek.”

Mindig vonzotta az új, így kezdtek el kollégáival a szakmai tanulmányutak, illetve szakcikkek hatására paprikát, dinnyét oltani. Több százezres nagyságrend lett belőle. Vizsgálták a pótmegvilágítás hatását is, kiszámolták, mennyivel gyorsítja a palánták fejlődését, így saját tapasztalatuk alapján dönthettek a lámpák felszereléséről.

Bár néhány év múlva kertészeti telepvezető lett, mindig is szívügyének tekintette a palántanevelést. Ebből adódott, hogy 2014 szeptemberétől átkerült Szegvárra palántanevelési ágazatvezetőnek, és ez a pozíciója ma is él. Akkorra már megépült az első kéthektáros korszerű palántanevelő üvegház, és egyre nagyobb szerepet kapott a kertészeten belül a palántanevelés. A saját termesztőfelületek növekedésével párhuzamosan a területe mára elérte a 6,5 hektárt, az éves bevétele pedig az 1,4 milliárd forintot (amiből legföljebb 300 millió forint a saját célra nevelt palánták értéke). A kiegészítő tevékenységből tehát komoly szelete lett a kertészetnek.

Nem állt meg a ranglétrán Oltyán István, 2021-től kertészeti igazgatóként dolgozik, 41,5 hektár zöldséghajtató, illetve 6,5 hektár palántanevelő üvegház szakmai felügyeletét látja el. Jelenleg 16 hektáron hajtatnak paprikát (tölteni való, hegyes, kaliforniai), és 25,5 hektáron különböző paradicsomokat.

Több mint 400 dolgozó tartozik hozzá, ám a rendszert a cégvezetés korábban úgy építette ki, hogy az üvegházi blokkokhoz igazodva, kéthektáronként mérnök/technológus irányítókat jelölt ki, akik megfelelő önállósággal egyengetik a dolgozók napi munkáját. „Én velük vagyok kapcsolatban, jó néhányan nálam töltötték a szakmai gyakorlatukat. Hosszú évek óta együtt dolgozunk, ami jó visszajelzés arra, hogy elégedettek a szakmai és anyagi megbecsülésükkel.”

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: