Mindkettő fermentált kultúra, de…
A kefir különböző baktériumok és élesztőgombák élettevékenységeinek köszönhetően készül, míg a joghurt elkészítésében csak baktériumok játszanak szerepet. A kefir folyékonyabb és enyhén szénsavas lehet, míg a joghurt sűrűbb és krémesebb állagú. A kefir savanyúbb, pezsgősebb, míg a joghurt édesebb és lágyabb ízű.
Magas probiotikum-, B-vitamin-, kalcium- és káliumtartalmú, általában alacsonyabb kalóriatartalmú élelmiszer. A joghurt pedig gazdag fehérjében, kalciumban, B-vitaminokban és probiotikumokban, bár gyakran több cukrot és zsírt is tartalmaz.
Kefir
Fermentált tejtermék, amelyet kefir gombák (baktériumok és élesztők egyedülálló kombinációja) segítségével készítenek. A kefir gombákat hozzáadják a tejhez, és hagyják fermentálódni egy vagy több napig.
Kiváló ital önmagában, de turmixokban, öntetekben vagy müzlikhez keverve is használatos. Probiotikus tulajdonságai miatt gyakran ajánlják az emésztőrendszer egészségének támogatására.
A kefir gazdag probiotikumokban, fehérjében, B-vitaminokban, kalciumban és káliumban. A kefir specifikus tápanyag-összetétele függ a felhasznált tej típusától és a fermentációs folyamattól.
Általában alacsonyabb kalóriatartalmú, mint a joghurt, és kevesebb cukrot tartalmaz.
Joghurt
A joghurt készítése során a tejet melegítik, majd probiotikus baktériumkultúrákkal fermentálják. A leggyakrabban használt baktériumok a Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophilus. A tejfermentáló baktériumok cukrokat (laktózt) fermentálnak, ami sűrű, krémes állagot eredményez. A fermentálási idő és hőmérséklet szabályozásával különböző állagú és ízű joghurtok hozhatók létre.
A joghurt nagyszerű önmagában fogyasztva, gyümölcsökkel, müzlivel, vagy különféle desszertekben és sós ételekben. Emellett kedvelt reggeli kiegészítőként és különféle turmixok alapanyagaként is használatos.