A panelbeszélgetést megelőzően a szakemberek két szekcióülésen ismertették a nyúlágazatot érintő legkülönfélébb tudományos kutatásaik eredményeit, mint például a coccidiosis kutatás új irányait, különböző elválasztási módok hatását a hízónyulak termelésére. Szó volt még a hazai húsnyúlfajták genetikai variabilitásának értékeléséről, a különböző elválasztási módok hatásáról a hízónyulak termelésére, valamint Szepesi Áron, az Agrárminisztérium Agrárpiaci Főosztály osztályvezetője ismertette az ágazatot érintő friss aktualitásokat és támogatási lehetőségeket.

A Baromfi Terméktanács részéről Dr. Csorbai Attila előadásában az állatjóléti kérdésekkel foglalkozott, és bár baromfikról beszélt, az elmondottak a nyúltenyésztés szempontjából is relevánsak. Említést tett az állatjólétet javítani hivatott elképzelések, az Európai Uniós European Chicken Commitment (ECC) teljesíthetetlen feltételeiről, amik szerinte olyan mértékben emelné a termelők költségeit, hogy lehetetlenné teszik az elképzelést. Felmérésre hivatkozva elmondta,

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi válsághelyzetek esetén a legfontosabb az ellátásbiztonság garantálása. A jövő tekintetében a technológiai fejlesztéseket emelte ki, amik az adatszolgáltatás és a madárinfluenza megelőzésében is szerepet játszhatnak.

Szólt még a mesterséges intelligencia állattenyésztési felhasználásáról, amiben a veszélyeken kívül jelentős lehetőségeket lát.

A Nyúl Terméktanács részéről Juráskó Róbert a nyúlágazat 2023-as évi teljesítményéről szólva elmondta, az anyalétszám – ahogy a COVID-19 óta minden évben – tovább csökkent, az előző évhez képest több mint 17%-kal.

Az ágazat szinte teljesen exportorientált, a belföldi fogyasztás eddig is minimális volt, de az elmúlt időszakban tovább csökkent. Fajták tekintetében a Pannon Fehér és a Hycole adja a legnagyobb állományt.

A kerekasztal-beszélgetés során a szakemberek bővebben szóltak az állatjólét és tartástechnológia témaköréről. Dr. Wagenhoffer Zsombor elmondta, a nyúltenyésztés az állatvédelem szempontjából különösen érintett terület. Kiemelte, a termelést megtanulták, a kommunikáció tekintetében azonban sokat kell fejlődniük az ágazati termelőknek. Ebben az európai összefogásokhoz történő csatlakozás lehet a kulcs.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részéről Dr. Áprily Szilvia az „End of the Age of Cage” kampányról elmondta, a baromfiágazatban 2027-es céldátumot határoztak meg az EU-ban a ketreces tartás felszámolására, de úgy tűnik, ez tolódni fog.

Elhangzott, hogy a nyúl esetében könnyű az állatvédők dolga, mert kulturálisan sokan ódzkodnak az állat fogyasztásától, de az European Rabbit Association képes lehet EU-szinten képviselni a termelők érdekeit.

Mint elmondta, olyan emberek akarják a véleményüket a társadalomra kényszeríteni, akik nem is fogyasztják a nyúlhúst, amit szerinte nem szabad hagyni. Felhívta a figyelmet, a zöld pártok Európai Parlamentben történt visszaszorulása lehetőség a betarthatatlan szabályozók megszüntetésére.