A helyrevetés és palántázás arányát igyekeznek úgy meghatározni, hogy folyamatosan szállíthassanak termést az Univernek. Annyira későn azonban nem tudnak palántázni, hogy a betakarításra adott 35 napból az utolsó 10-15-öt is ki tudják használni, mindig hamarabb beérik a termés. A vetett növények viszont eddig általában eleve kicsit vontatottan keltek, és a nagyobb karógyökerüknek köszönhetően jobban viselték a tövön tartást, ezért tudták kinyújtani a betakarítást szeptember második felére. Ez a gyakorlat azonban idén megdőlt, a leghamarabb helyrevetett, mikroöntözött állományok három héttel hamarabb beértek, mint tervezték.
Mindegyik állomány fejlődése felgyorsult, szerencsére azonban a fajtaválasztásnál is figyelembe vették, hogy várhatóan nem tudnak mindent terv szerint betakarítani. Ezért olyan hibrideket is termesztenek, melyeknek a termései viszonylag hosszan a tövön maradhatnak számottevő minőségvesztés nélkül.
Korábban beérett
A betakarítást idén augusztus 7-én kezdték. Bár 12-re volt programozva a feldolgozás indítása, a gyár öt nappal előbb beindult. A Moroko-Farmnál azonban már augusztus 1-jére beért 35 hektár paradicsom. Egy 15 hektáros tábla jégesőt kapott, ezért kicsit kényszerérett, illetve másik két 20 hektáros táblát is túléretten szedtek, ezért a termés refrakcióértéke valamivel alacsonyabb (5,3) lett a vártnál. A kötött talajokon ugyanis 70 tonnás termésnél általában megközelítik a 6-os értéket. A betakarítás a feldolgozóval való egyeztetés szerint szeptember 15-20. között ér véget.
Az idei termelői ár megegyezik a tavalyival, a szerződött mennyiséget azonban növelte a feldolgozó. Roszik Attila az előző évi 150 hektár helyett az integrációval 230 hektárról szállít paradicsomot az Univernek. Ez az egyetlen zöldség, amiből növelték a termőterületet.
A meglévő Guaresi mellé beállítottak még egy nagy kombájnt, a jelenleg kapható legnagyobb teljesítményű MTS Sandei 850 betakarítógépet a tész operatív programja keretében vásárolták. Ha tehát lenne elegendő szállítóeszközük, a gyár pedig fogadná, akkor a két gép 800 tonna termést betakarítana 24 óra alatt. Jelenleg 550-600 tonna között visznek be a kecskeméti üzembe egy nap.
A paradicsomszezon még nem ért véget, de Roszik Attila szerint a tervezett mennyiség 96-97%-ban teljesülhet, a Brix-érték átlagosan 5,4-5,5% az alap 4,8%-hoz képest. A paradicsomra nem, de a teljes gazdaság szintjén többet kellett öntözni, mint tavaly. Amíg 2023-ban az öntözőrendszerekkel 1,3 millió köbmétert vizet juttattak ki úgy, hogy termesztettek 100 hektár másodvetésű csemegekukoricát és zöldbabot is, idén augusztus végén 1,6 millió köbméternél tartottak, pedig nincs is másodvetésű állományuk, és tavasszal elfogadható csapadék is volt.
A termelési költségnek körülbelül az ötödét költi a szaporítóanyagra, illetve a vetésre, palántázásra. Ugyancsak ennyi a növényvédelemre, tápanyag-utánpótlásra, a talaj javítására fordított összeg. Az öntözés szintén húzós tétel. Szerencsére a fuvart a feldolgozó állja, különben arra is költeni kellene hektáronként 450 ezer forintot.
mondta Roszik Attila.
Fejleszt, hogy talpon maradjon
Sok apró negatívummal kellett szembesülnie a termelőnek a szezonban. Például a megrendelt fotocellás kultivátor három hónapot késett, valamint a mikroöntözés berendezései és a hagymavetőgép is 2,5-3 héttel később állhatott munkába. Az összes öntözőberendezést fölújították, ám problémák akadtak a vezérléssel. A paradicsomkombájnnal is több beállítási gond volt, ezért elmaradtak a beszállítással, 6 hektár termését tolják maguk előtt.
Belevágtak a hagymatermesztésbe, egyelőre öt hektárt vetettek, a következő években ezt 40 hektárra akarja bővíteni Roszik Attila. Bár a hagyma betakarítása ütközik a korai paradicsoméval, úgy tűnik, hogy ez a kultúra közel áll az elképzeléseikhez, mert viszonylag jól gépesíthető. A 2500 tonnás hűtőház építése szeptember második felében kezdődik a tész működési programja keretében. A kertészeti korszerűsítési felhívásban pedig termelőként pályázik posztharveszt, feldolgozó, tisztítóegységek beszerzésére.
Már az öt hektár hagyma termesztése is komoly beruházást igényel, eleve úgy mert belevágni, hogy van egy 500 négyzetméteres fóliaszín a tárolásra. Vett 700 használt konténert és a saját 170 műanyag almáskonténert is be kellett vetni a betakarításkor. Be kellett szerezni egy új kiemelőt és egy vetőgépet, a felszedőgép pedig egy átalakított paradicsomkombájn, azaz több tíz millió forintot költött csak az induló 5 hektárra.
A költségek kapcsán Roszik Attila kiemelte az adók emelésének terhét. Az autópályadíjak folyamatosan nőnek, akárhogy nézzük, az üzemanyagban benne van az EKÁER körülbelül 8 forinttal, a kiskereskedelmi díj pedig literenként 20 fillérről 3 forintra változott. Nem egyszerű kitermelni a fedezetét annak sem, hogy a bért is minden évben emelni kell 6-8-10-15%-kal, bár természetesen a gazdálkodó is úgy véli, tisztességes fizetés jár a dolgozóknak. Az azonban elkeserítő, hogy az általa befizetett összes pénznek csak a 48,5%-a marad a dolgozók zsebében. Jelentősen, másfélszeresére nőtt a tranzakciós illeték, ez is komoly tétel. A kötelező agrárkamarai tagdíj 2,3 millió forint és évről évre emelkedik. Ezért is menekülnek hatalmas beruházásokba, de persze ez is nagy felelősség.
A szója sem biztos, hogy marad
A paradicsom legföljebb öt év múlva kerül vissza ugyanarra a helyre, ehhez a korábbi elképzelésénél több területet is bevont Roszik Attila. Még gyengébb minőségű területen is termeszt paradicsomot, ha ugyanis mindent megkapnak a növények, ott is jó eredményeket érnek el.
A legnagyobb baj, hogy éjszaka is meleg van, ezért nem képződik pára. Ha nullára kihozza, akkor maradhat előveteményként, a zöldborsóval ugyanis eleve úgy indult volna, hogy veszteséget termel, a gyárak által idén ajánlott 130-160 forint kilónkénti áron nem lehet gazdaságosan borsót termeszteni (tavaly 230 forint volt), még úgy sem, hogy az öntözővizet az állam támogatja.
Csemegekukoricát se vetett, szintén jövedelmezőségi okokból, mert az ajánlott 56 forintért (tavaly 100 forint körül adtak érte) az ország legszárazabb vidékén csak akkor tudnak viszonylag jó eredményt elérni, ha szinte folyamatosan öntöznek. Annak a költségeit pedig ki kell termelni.
Termesztenek 350 hektáron hibridkukorica-vetőmagot, de úgy egyeztek meg a vetőmag-forgalmazóval, hogy a címerezés az ő kockázata. A Moroko-Farm adja a földet, és igyekeznek teljesíteni a vállalt öntözési, tápanyag-utánpótlási, növényvédelmi elvárásokat.
Ez is érdekelheti:
