A Délalföldi Kertészek Szövetkezete, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, az Orosco Kft., a BASF/Nunhems Hungary Kft., a Pomodoro-Agro Kft. és a Moroko-Farm Kft. szervezésében idén is megtartották az ipariparadicsom-fajtabemutatót Szarvason. A termesztéstechnológiáról a házigazda Moroko-Farm Kft. ügyvezetője, Roszik Attila számolt be, a fajtákról a nemesítőházak képviselői, az alkalmazott tápanyagokról, készítményekről pedig a forgalmazók is szóltak.
A klímaváltozást az ipari paradicsomot termesztők sem hagyhatják figyelmen kívül. Roszik Attila új öntözési és tápanyag-gazdálkodási megoldásokat, készítményeket kezdett bevezetni a biztosabb eredmények érdekében.
Az alapján igyekezett műtrágyákat, biostimulánsokat választani, hogy azokat hasznosítsák is a növények, ne alakuljon ki kalciumhiány, megfelelő legyen a gyökeresedés, jól viseljék a növények a stresszt és jól kössenek, valamint ne torpanjon meg a kései palántázású állomány lombjának fejlődése, ne kezdjenek a tövek idő előtt bogyót növelni, mert akkor a termésátlag nem megy hektáronként 50-60 tonna fölé.
Mindezek érdekében együtt dolgozott Hüvely Attilával, a kecskeméti Neumann János Egyetem Agrártudományi Tanszékének vezetőjével, a termelő sokéves tapasztalatait is szem előtt tartva ő segített meghatározni, milyen tápanyag-utánpótlással sikerülhet elérni a tervezett termésmennyiséget. A szakember rendszeresen vesz talaj- és levélmintákat, azokat laboratóriumban elemzik, illetve drónfelvételekről is követik a növények fejlődését, és igyekeznek a hiányzó mikroelemet is pótolni.
Precíziós öntözés, újabb készítmények
A paradicsom továbbra is megkapja a hektáronkénti 40-50 tonna szerves trágyát, amit ősszel dolgoznak a talajba. A tavaly 20 hektáron már kipróbált Nutrigeo® L talajkondicionáló készítményt pedig ebben az évben már mind a 160 hektárra kijuttatták, ahol ipari paradicsomot termesztettek. A mikroelemeket, szerves savakat és növényi kivonatokat tartalmazó anyag ugyanis a termelő saját tapasztalatai szerint is kedvezően hat a talaj szerkezetére és így segíti a növények tápanyagfelvételét. Fokozza a talaj vízmegkötő képességét, gyorsítja a tarlómaradványok lebomlását és a humuszképződést. A műtrágyázásban a Fertinagro műtrágyák használata került előtérbe, a lombtrágyázásban a Huminisz Kft. ajánlatát követik.
A termelő tapasztalatai kedvezőek, buja volt a tövek lombja még augusztus végén is. A jobb kötődésért a Greenhouse Italia Algaren Twin készítményét a lombra juttatta ki a virágzás kezdetén egy alkalommal. Az Ecklonia maxima nevű barna tengeri alga bioaktív hatóanyagai támogatják a virágszervek képződését, növelik a pollen életképességét, ezáltal javítják a virágzást és terméskötődést.
A szintén tavaly elkezdett öntözésmenedzsmentet is kiterjesztették a teljes felületre. Eszerint a talajban 10 és 30 centiméter mélyen elhelyezett talajnedvességmérők, csapadékmérők, valamint a 20 centiméter mélyen a gyökér-szívóerőt mutató tenziométerek adataira támaszkodnak. A mért adatokat az online rendszer grafikonon ábrázolja, így könnyen leolvasható, mikor kezd elfogyni a víz a talajból, illetve azt is látni, mennyi esővizet juttatnak ki és mennyi csapadék hullott. A 160 hektár mind a nyolc tábláján elhelyeztek egy-egy mérőegységet. Ezenkívül kontrollként mechanikus tenziométereket is kiraktak, amelyek 10 és 30 centiméter mélyen mutatták a szívóerőt, és azt tapasztalták, hogy az eredmények összhangban voltak.
A technológiaváltásra azért volt szükség, mert az aszályos 2022-ben kiderült, hogy amikor a sokéves tapasztalatok birtokában úgy gondolták, elegendő vizet juttattak ki az öntözéssel, tévedtek. Ezért rendelte meg a precíziós öntözésvezérlés elemeit már tavaly néhány táblára a termelő, és bebizonyosodott, hogy ahol nem hallgattak a rendszerre, ott bizony mutatkoztak a vízhiány tünetei. Roszik Attila azonban hangsúlyozza, hogy még a mérők adataira támaszkodva is nagyon fontos ismerni a talajokat ahhoz, hogy jól öntözzünk. Néhány táblájukban például annyira kötött a talaj (70-hez közelít az Arany-féle kötöttségi száma) és viszonylag magasan van a vízzáró réteg, hogy elég volt a műszerek adataira alapozott 20 milliméter öntözővíz és a váratlanul jött 40 milliméter természetes csapadék, hogy a következő nap már szivattyúzni kelljen a vizet a tábláról.
Az utóbbit ebben az évben már 51 hektáron használták ugyancsak helyre vetett állományokban, és jók a tapasztalataik, főleg a kelesztésben. Augusztus végéig a dobos öntözés alatt érték el a legnagyobb hozamot, 90 tonnát, 5,3 refrakcióértékkel.
Az is foglalkoztatja Roszik Attilát, hogy a már negyedik éve tomboló nagy melegben miként oldható meg a megfelelő kötődés. Eddig ugyanis úgy tartották, hogy 30 °C fölött rosszul virágzik, köt az ipari paradicsom is. Olyan fajtákat keresnek ezért, amiket kevésbé visel meg a hőség. Láttak ilyeneket Olaszországban, és megkérték a forgalmazó céget, hogy itthon is kipróbálhassák, jók a tapasztalatok. A kaliforniai fajták közül is találtak olyanokat, amelyek jól virágoznak és kötnek, és a rekkenő hőségben sem alakul ki kalciumhiány. A termelő szerint az lesz a megoldás, hogy melegebb égövből hozzanak fajtákat.
A napégés megelőzéséhez az a jó, ha sokáig megőrzi a lombját a növény. Eszerint is nagy a különbség a fajták közt.
A hibridek fitoftórarezisztenciájának szintén egyre nagyobb a jelentősége, bár idén inkább a baktériumos fertőzések (Pseudomonas, Xanthomonas) megelőzésére kellett odafigyelni. A kártevők közül a zöld mezei kabóca előszeretettel szívogatja az ipari paradicsomot is, a szívogatásával pedig terjeszti a sztolbúr betegséget. Szerencsére idén három héttel később jelent meg, mint 2022-ben, amikor először észlelték. A védekezés nehéz, mert folyamatosan betelepszik az állományba. A megelőzéshez sárga lapos csapdákat helyeztek ki, és 20-30 fogott egyednél taglózó piretroiddal védekeztek, mindez két-három pluszkezelést jelenthet. Roszik Attila kiemelte, hogy idén mind a vetőmag, mind a palánta extra minőségű volt. Ez az első évük, hogy kimaradt palántájuk, nem kellett újrarendelni.
Helyrevetés, palántázás
A 160 hektár saját terület mellett a DélKerTÉSZ további három tagjánál 70 hektárt (ebből 18 hektár helyrevetett) integrál a Moroko-Farm Kft., azaz elkészíti a vetéstervet, szervezi a szaporítóanyag rendelését, átvállalja a vetést vagy a palántázást, valamint a betakarítást. A termelőkre marad a talajmunka, az öntözés, a tápanyag-utánpótlás és az egyéb ápolás, de ezekben is számíthatnak Roszik Attila tanácsaira.
A későbbi vetésre azonban csak május 4-én vagy 5-én jött meg az öntözőrendszer, és addig nem is esett, így aludt a mag a talajban. Ez aztán előny lett, mert így annak a betakarítása átcsúszott szeptemberre. A palántázást április 28-án kezdték és az utolsó szakaszt május 16-án fejezték be. Hektáronként 50-55 ezer magot vetnek, mert az a céljuk, hogy 35 ezer tő kikeljen. A palántázáskor 38 ezer tövet ültetnek, hogy 32-33 ezer megmaradjon. Idén jobb volt a kihozatal, tehát egy kicsit lehetett sűríteni. Szimpla sorban palántáznak, dupla sorban vetnek. Az ültetés komoly logisztikai feladat, de naponta 9-10 hektárt el tudnak palántázni.
