Kertészeti növénykultúrákban most a vetési bagolylepke rajzik még, petéit és lárváit szántóföldön és zöldségfélékben egyaránt megtaláljuk. A vetési bagolylepke talajszinten károsító hernyója, a „mocskospajor” számtalan növényfaj gyökérnyaki részének elrágásával komoly károkat, növénypusztulást képes előidézni. Különösen kedveli a virágzó gyomnövényekkel borított területeket, itt bőségesen rakja petéit a talajba, majd a kikelő hernyók a növényeket talajszinten rágják el, vagy a gyökérzöldségeket kiodvasítják.
mert a kikelt lárvákat már igen nehéz kémiai úton megsemmisíteni. A kártevő fejlett hernyó alakban telel át a talajban, majd tavasszal itt fog bábozódni, és később rajzani a tavaszi nemzedék.
A még szabadban levő káposztaféléket több lombszinten károsító bagolylepkefaj is megtámadhatja ebben az időszakban, közös jellemzőjük a lombrágás. A fajok kiskorukban még a növények felszínén károsítanak a levelek érközi részeinek rágásával – a levélereket nem fogyasztják el –, idősebb korukra viszont fénykerülővé válnak és a fejesedő növény belső levelein táplálkoznak. A sok ürülék miatt a károsodott növény piacképtelen, és a mikroorganizmusok miatt rothadásnak indul a növény.
A hőmérséklet alapos csökkenése miatt felgyorsult a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska vándorlása a védett épületek irányába. Áttelelésre csak a teljesen kifejlett imágók képesek, a lárvák nem. Célszerű a lakóépületek nyílászáróit csukva tartani, mert a poloskák a legkisebb résen is képesek bejutni a belső térbe.
Felgyorsult a csonthéjas fák lombhullása, és a szőlő színeződése is jelzi az őszi lemosópermetezési szezon kezdetét. A növények alapos átvizsgálásával készüljünk a védekezésre, döntsük el, hogy milyen kártevők ellen kezeljük a fákat, szőlőtőkéket, ez alapján válasszunk készítményt.
Részletes növényvédelmi előrejelzést találnak a Magyar Növényorvos honlapon.
Szerző: Dr. Aponyi Lajos,
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Ajánljuk még:
