0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. július 14.

A 38 tojásos tészta

Fürjtenyésztéssel és a tojások feldolgozásával foglalkozik egy fiatal házaspár Nagyorosziban. A tojásokból többek között száraz tésztákat készítenek, a 38 tojásos tészták egyre népszerűbbek.

Először apósa tartott fürjeket, ott szerette meg a madarakat és még jobban a tojásokat.

– Hogy ne kelljen mindig utazgatni értük, mi is elkezdtünk tartani néhány fürjet, aztán kicsit többet… Később felszámoltuk az állományt, de másfél évvel ezelőtt újra belekezdtünk, ám ezúttal már komolyabban vettük a fürjtartást – mesélni fürjészkedésük kezdetét Tomek Dávid, aki feleségével Fürjfészek néven vezetik vállalkozásukat, és egyre bővülnek a fürjes termékek.

Tomek Dávid és felesége Tomekné Reznyik Katalin másfél évvel ezelőtt újra belekezdett a fürjtartásba 38 tojásos tészta
Tomek Dávid és felesége Tomekné Reznyik Katalin másfél évvel ezelőtt újra belekezdett a fürjtartásba

A kakasok a levesbe mennek

Japán fürjeket tartatnak, jelenleg 250 aktív tojóval és ötven növendékkel rendelkeznek, amelyeket zárt ketreces tartásban nevelnek.

– Néhány kakas is gyarapítja az állományt, de csak azért, mert még nem ettük meg őket. A kakasokat kiszelektáljuk, a tenyésztojásokat vesszük, ezzel is kíméljük a tyúkokat, így nyugodtabbak, hosszabb az élettartalmuk. Van olyan ketrec, amiben kétéves az állomány, és ugyanazt produkálja, mint egy évvel ezelőtt – magyarázza a döntésüket Dávid.fürj madár

Húsfeldolgozással nem foglalkoznak, a kakasokat a szűkebb és a tágabb család, illetve az ismerősök fogyasztják el, jut bőven a levesbe és sültnek is, mert van, amikor a kikelt csibéknek több mint 50 százaléka kakas.

A vásárolt tenyésztojást saját maguk keltetik, a 200-300 csibével rendszeresen cserélődik a törzsállomány – a teljes váltás elég hosszú ciklus. A madarakat speciális, fürjek számára kifejlesztett keverékkel etetik, a takarmány többek között búza, kukorica, szója, lucerna, vitaminok és kalcium keverékéből áll.

A tojások fejlődéstörténete

Jelenleg havonta átlagosan 4500 tojást termel a fürjállomány.

Kezdetben a friss tojásokat értékesítették, de a kiegyenlítetlen fogyasztás miatt további megoldást is kellett keresniük a készletek értékesítésére. A tojások sem egyformák, nem mindegyik standard méretű, azokat pedig nem lehet a tartókba tenni, ezért a tartósításon kezdtek el gondolkodni.

A tojás alternatív felhasználása mellett döntöttek, és ebben az is közrejátszott, hogy a fürjtojás biztonságos, szalmonellával nem kell számolniuk.

A főtt, füstölt tojással kezdődött a sor, amit már ötféle ízesítéssel készítenek.

Azokat úgy állították össze, hogy lehetőleg a környékbeli termelők termékeit használják fel, például Börzsönyből származó gombát, medvehagymát, de a chili is a közelben terem. Helyben bükkfán, hideg füstöléssel kapja meg az ízét. A füstölt tojások és a fűszerek üvegbe kerülnek, amelyet olívaolajjal öntenek fel.

– A receptek sok kísérletezés után lettek véglegesek. A füstölésnél és a fűszerezésnél is próbáltuk a középutat megtalálni, hogy mindenki ízlésének megfeleljen. És az eltarthatóságra is fontos odafigyelni –veszi át a szót Tomekné Reznyik Katalin.

fürjtojások

Mivel a szó szoros értelmében kistermelők, és közvetlenül találkoznak a vevőkkel, külön kéréseket is szívesen teljesítenek.

– Ha valaki szereti az erőset, és több chilit kér, akkor neki megemeljük az adagot; azt az üveget félretesszük, és tudjuk, hogy az majd a Géza bácsié lesz – mondja Dávid.

De voltak időszakok, amikor így is sok friss tojás megmaradt, akkor határozták el, hogy megpróbálkoznak a tésztakészítéssel.

Itt nemcsak az a lényeges, hogy a tojásokat felhasználják, hanem az is, hogy ezt a tésztát azok is fogyaszthatják, akik tojásallergiával küszködnek, ugyanis a fürjtojás egészen más beltartalmi értékekkel rendelkezik, mint a tyúktojás.

Az ötletük bevált, sokan viszik orvosi tanácsra is, és visszajárnak a tésztákért. A termékfejlesztésen nem nagyon kell törni a fejüket, a vásárlók mondják az igényeiket, például hogy miért nincsen gluténmentes változat. Jó, hát legyen! – egyeztek bele Dávidék.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: