0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 5.

A 2-es típusú cukorbetegek legjobb barátja a szénhidrát?

Pontosabban az egyik legjobb barátjuk. De nem ám akármelyik, hanem a szénhidrátok egy bizonyos csoportja. Sok kritikát, sok elmarasztalást kapnak a szénhidrátok az utóbbi időben, pedig közülük sem mind rossz. Az általánosítás nem helyes...

Nem minden szénhidrát egyforma

A szénhidrát sejtjeink legfontosabb és legtermészetesebb energiaforrása. Testünk mással is képes működni ideiglenesen, hiszen szükség esetén minden mozdíthatót eléget, de az ilyen állapot értelemszerűen nem tartható fenn sokáig. A ketózisnak is megvan a maga szerepe az élőlények életében, de nem az, hogy ebben tengessük egész életünket. Különösen nem úgy, hogy esetleg hamis ábrándokat hajkurászunk a ketogén étrend követésével, aminek valójában semmi köze a ketózishoz.

A szénhidrátnak három típusa van, az egy cukormolekula alkotta egyszerű cukrok, vagy monoszacharidok; a két vagy kicsit több cukormolekulából álló összetett szénhidrátok, a di- és oligoszacharidok; és a sok-sok monoszacharid-egységből felépülő óriásmolekulák, a poliszacharidok.
szénhidrát, zabkása, teljes kiőrlésű kenyér, alma
Fotó: Freepik

Az első kettő nem feltétlen tesz nekünk jót (pláne nem olyan mennyiségben, amelyben manapság hozzáférhetők számunkra), mert nagyon gyorsan beáramlanak a vérbe, és az inzulinnak csipkednie kell magát, hogy azelőtt bepasszírozza őket a sejtekbe, vagy a raktárakba, mielőtt azok problémákat okoznának. Mondhatjuk úgy is, hogy elég nehéz helyzet alakul ki, amikor a sejtek elzárkóznak az elől, hogy az inzulin újabb és újabb cukormolekulákat sózzon rájuk, mert már egyébként is túl elfoglaltak.

Ilyenkor a szervezet még több inzulin termelésével próbálja motiválni, más szóval kényszeríteni a sejteket. Ez a huzavona eléggé megterhelő a szervezet számára: kicsit tudományosabban ezt hívjuk inzulinrezisztenciának.
zöldség
Fotó: Freepik

Orosz rulett

Érdekes szituáció, hiszen a sejtnek fontos a cukor, de csak egy határon belül, és tönkremegy, ha túlvállalja magát.

A szervezet kifejlesztett egy vészhelyzeti protokollt azokra az esetekre, amikor sem a sejtek nem tudják fogadni a felesleges cukrot, és éppen munkavégzés sincs, tehát az izmok sem tudják elégetni. Ilyenkor nem marad más hátra, mint a zsírraktárakba tenni a maradékot.
De ennek is megvan az ára: hízás, súlyosbodó inzulinrezisztencia, cukorbetegség, veseelégtelenség, látásromlás, vakság, nehezebben gyógyuló sebek, megnövekedett esély infarktusra, sztrókra, Alzheimer-kórra, daganatok kialakulására, stb. A finomított szénhidrátokra alapozott étrend olyan, mint az orosz rulett. Lehet, hogy néhány alkalommal megússzuk, de hosszú távon nem lesz mindig szerencsénk.

A rost is szénhidrát

Térjünk is át a harmadik csoportra, amelyben rengeteg segítőre lelhetünk: mégpedig az élelmi rostok között. Jobb az elején tisztázni, hogy nem csupán a búzakorpára, meg a teljes kiőrlésű kenyérre kell gondolni, sokkal inkább a zöldségekre, és a belőlük származó rostokra.

A zöldségek legtöbbjének szénhidráttartalma annyira alacsony, hogy gyakorlatilag korlátozás nélkül fogyaszthatók.

Nem mankó kell, hanem, hogy a saját lábunkra álljunk

A cukorbetegeknek (mint ahogy mindenki másnak is) ajánlott mérsékelni bizonyos szénhidrátok, a gyors cukrok fogyasztását. Viszont a keményítők és rostok személyében akár még segítőtársakra is lelhetnek. Biztosítsunk helyet az igazán jótékony táplálékoknak, a zöldségeknek!

Figyelem: amennyiben cukorbetegségben szenved, mindenképpen egyeztessen orvosával bárminemű étrendbeli változtatás bevezetése előtt!

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: