0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 9.

Zöldségkisokos: a saláták világa 2. 

Az üzletek pultjain manapság sokféle salátával találkozhatunk, de nem volt ez mindig így, nekünk sokáig a fejes saláta jelentette a nagybetűs salátát. Idővel aztán más típusok is megjelentek. 

A jégsaláta térhódítása 

Jégsaláta

Elsőként a jégsaláta tűnt fel a piacokon a kilencvenes években – ugyanakkor, amikor az első gyorsétteremláncok is felbukkantak Magyarországon, amelyek egyik fő saláta- alapanyaga a jégsaláta volt. Nem véletlen, hogy viszonylag gyorsan megszerette a nagyközönség. Maga a saláta levele lédúsabb, roppanósabb, kisebb fejei pedig a káposztára emlékeztetnek.

Jobban tárolható, szállítható, mint a fejes saláták, illetve sokkal alkalmasabb feldolgozásra salátakeverékekben.

A befóliázott fejek hűtve akár két hétig is eltarthatók. Magyarországon körülbelül 150 hektáron termesztenek jégsalátát, ennek 75%-át feldolgozzák, 25%-a pedig frisspiaci értékesítésre kerül. Tavasztól őszig önellátóak vagyunk, télen a mediterráneumból, főleg Spanyolországból érkezik import. Piacon a vásárlók a picit tömöttebb, nagyobb fejeket (700 g) kedvelik, ez a méret és állag a feldolgozásnál nem előny, mivel a tömöttebb fejek az aprításnál nehezebben esnek szét. 

Feldolgozásra a nem túl tömött jégsalátafejek alkalmasak

A jégsaláta termesztése viszont nehezebb Magyarországon, mint a fejes salátáé. Télen még fűtött körülmények között sem képez fejet, mert érzékeny a fényhiányra. Nyáron pedig a nagy hőségben gyorsan magszárba szalad, illetve a fejben gyorsan kialakul a levélszélbarnulás. Néhány fajta tud csak ellenállni ezeknek a körülményeknek.

Emiatt csak március elejétől szeptember elejéig ültethető.

Mivel nagyobb fejet képez, mint a fejes saláta, a tenyészideje is hosszabb egy kicsit (kb. 8 hét). A rezisztencianemesítést a jégsalátánál is meg kell említeni. A nemesítők folyamatos versenyfutásban vannak a peronoszpórákkal, tulajdonképpen már rég elértük a piacos, jól termeszthető fajtákat, de mivel újabb és újabb rasszok jelennek meg a betegségeknél, mindig újabb és újabb rezisztens fajtákat kell bevezetni. Ez a tény azonban hasznos a fogyasztóknak, mert a rezisztens fajták lehetővé teszik a jóval kevesebb növényvédőszer-használattal járó termesztést, és ezáltal a minimálisra leszorított szermaradékot. 

Felhasználása sokrétű, fogyasztható nyersen, frissen szendvicsekhez és más salátákkal keverve.  

Keverékek

Salátakeverék – jól kivehetők a radiccio bordó levelei
A salátakeverékekben a jégsaláta mellett főleg endíviákat (normál és frizé), illetve radicciót használnak.

Fodrozottságuk megakadályozza a kis levélkék összetapadását, „levegősebb” lesz tőlük a keverék. A felaprított salátáknál fontos az is, hogy a vágási felületek minél később barnuljanak be, hisz a salátafélék általában sebzéseknél tejnedvet választanak ki, amely a levegővel érintkezve megbarnul. A Knox jelzésű salátafajták például betakarításkor a torzsa vágási felületén alig, illetve jóval később barnulnak. Igaz ez a feldolgozáskor a leveleken képződött vágási felületekre is. 

A nemesítés eredményei 

Nem is gondolnánk, hogy az út szélén növő kék színű, közönséges katángkóróból hány kultúrnövényt nemesítettek! Vegyük sorba őket! 

Az egyik az endíviasaláta, igaz ezzel nem nagyon találkozhatunk a piacokon Magyarországon. Franciaországban és Olaszországban annál inkább. Itthon a salátakeverékek közkedvelt alapanyaga. Normál és szeldelt levelű (frizé) változatát különböztetjük meg, ezen belül vannak sötétebb levelű és világosabb típusok. A fejek nagyra nőnek, a levelei vastagabbak, sprődebbek és kesernyésebbek, mint a jégsalátáé, ez az oka, hogy nem nagyon terjedt el a hazai piacokon. A sárga, világosabb részek kevésbé keserűek. Franciaországban nehéz „kerámiakalapokkal” takarják le őket, mert a sötétben nem képződik annyi klorofill, így a fejek halványak maradnak.  

Endívia
Forrás: Kertbarát Magazin

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: