0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 7.

Technológia a méhcsalád életének szakaszai alapján – Kiegyenlítés

Még a legfelkészültebb méhész állományában is különböző erősségűek a családok tavasszal. Még ha a tartási körülmények azonosak is, a telelés sikere és az anyák teljesítménybeli különbségei miatt a családok erőssége más és más.

A főhordáshoz közeledve arra kell törekednünk, hogy lehetőleg azonos erősségű, termelőképes családjaink legyenek.

Ha a részletes átvizsgálásról szóló fejezetben leírtak szerint feljegyeztük a fedett fiasításos keretek számát mindegyik családnál – ami gyakorlatilag a családok erősségét jelenti –, most sokkal könnyebb dolgunk van. Erősségük minősítésekor különböző kategóriákat állíthatunk fel. Bevált kategóriák a gyenge, a jó, a termelőképes és a túlfejlődő. Ezek közül a termelőképesekkel nem kell tennünk semmit, mert ezek beavatkozás nélkül is jók lesznek akácra. A gyengékkel szintén nincs teendő most, viszont a jók és a túlfejlődők között szükséges a kiegyenlítés. A jó kategóriába tartozók a túlfejlődőktől elvett 1 darab fedett fias kerettel, a rajta ülő méhekkel együtt akkora segítséget kapnak, hogy akácig termelőképessé válhatnak. A túlfejlődőket egyúttal kissé visszafogjuk, ezzel is segítve a rajzási hangulat felébredésének késleltetését.

1. kép: Anyakeresés
1. kép: Anyakeresés
A megfigyelések szerint a kiegyenlítés időpontjára legalkalmasabb a cseresznyevirágzás közepe, repülésre alkalmas időben.

Sokéves megfigyelés szerint cseresznyevirágzás közepén a méhcsaládok többségében a fedett fiasításos keretek száma átlagosan 5. Lehet ez akár Hunor méret, vagy NB is. Ezeken kívül van legalább 1 vagy 2 nyitott fias keret is, de csak a fedettekkel számolunk. Vannak viszont 4, illetve 6 fias keretes családok is. A tapasztalatok szerint, amelyik családnak a cseresznye virágzásakor 5 fedett fias kerete van, az minden beavatkozás nélkül termelőképes lesz akácvirágzásra. A 4 fias keretesek maguktól nem lesznek termelőképesek, a 6 keretesek pedig nagy valószínűséggel megrajzanak. Tehát a magától kiválóan fejlődő családtól – az általam szocializmuseffektusnak nevezett eljárás során – elveszünk, amivel a gyengébbet segítjük.

A kiegyenlítésnek két módszere ismert, a keretes és a kaptárhelycserés kiegyenlítés.

  1. Keretes kiegyenlítés: A 6 keretesektől anyakeresés után elveszünk 1 fedett fias keretet méhekkel együtt, majd a 4 keretes család kereteit széthúzva, füst kíséretében berakjuk a szélső fias keret mellé kívülről. A 6 keretes családhoz a kivett keret helyére beteszünk egy szép szabályos, többségében munkássejtes, zsemlebarna színű keretet, vagy ha van hordás, műlépet. Így mindegyik családunknak 5 fias kerete lesz.
  2. Kaptárhelycserés kiegyenlítés: Szintén napsütéses, repülésre alkalmas időben mindössze annyit kell tenni, hogy a 6 fias keretes család kaptárjait megcseréljük a 4 keretes család kaptárjaival. Lényegesen gyorsabb módszer, viszont hatékonysága messze elmarad a keretesétől. Míg a keretes kiegyenlítésnél a gyengébb családnak segítséget jelentenek a fias kereten lévő méhek, és később a fiasításból kelők is, addig a helycserés módszernél csak a levegőben lévő állomány cserél gazdát.

Fontos a kiegyenlítés időpontjának helyes megválasztása. Nem hatékony az akác előtti 10-14 nappal történő kiegyenlítés, mert már nincs lehetőség további fejlődésre. A beadott méh­mennyiség jelent csupán segítséget.

A fiasításos keretekből kikelő méhek az akáchordásban már nem vehetnek részt, inkább az akác utáni „munkanélküliek” táborát gyarapítják majd.

A méhcsaládok szempontjából jobb a minél korábbi kiegyenlítés, mert így a gyengébbek is lehetőséget kapnak a további önálló fejlődésre. A cseresznyevirágzás időszaka az utóbbi évekig bevált, de különösen idén az időjárás mindent felborított. Nem a korábban megszokott módon és időben fejlődtek a méhcsaládok, és a tavaszi méhlegelők virágzása is rendhagyó volt. A következő években a kiszámíthatatlanság feltehetően fokozódni fog, és felértékelődik a méhész tapasztalata, találékonysága.

2. kép: Fedett fias átrakása
2. kép: Fedett fias átrakása
Forrás: Méhészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: