Hasonló problémákkal kell szembenéznünk a barna nagy csupaszcsiga (Arion rufus) esetében is. Ezek a fajok először az 1990-es években jelentek meg a Dunántúl nyugati, majd déli részein. Mára az egész országban megtalálhatók, és a kertek legjelentősebb kártevőivé váltak.

A zöldségnövények, dísznövények mellett az alacsony növésű gyümölcsökön, például szamócán is súlyos kárt okoznak.

Bár számos természetes ellensége él ezeknek a kártevőknek, elpusztításukhoz gyakran emberi beavatkozásra is szükség van. A csigák ellen többféle módon is védekezhetünk. Hagyományosan peszticideket, illetve fonálférgeket vetnek be a kártétel megelőzésére. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a módszerek nem minden esetben hatásosak, illetve az ökoszisztémára is károsak lehetnek.

Egyre fontosabbá válik tehát a környezetkímélő védekezési lehetőségek kidolgozása. Kiskertekben a csigák kézi összeszedése is sikeres lehet, nagyobb területen azonban ez túlságosan munkaigényes feladat lenne, illetve a hatékonysága is megkérdőjelezhető, ugyanis a csigák gyakran láthatatlanul elbújnak a növényeken.

A megelőzésben nagy szerepet kap a kártevő távoltartása, vagy éppen ellenkezőleg: csalogatása, csapdázása.

Legegyszerűbb megoldásnak a terület megválasztása tűnhet: vegyük figyelembe, hogy ezek a kártevők egyes gyomnövényeket is szívesen fogyasztanak. Érdemes tehát a területet és annak környékét a lehető legnagyobb mértékben gyommentesen tartani, a szegélyterületeket folyamatosan kaszálni, ugyanis elkerülik a száraz, napos, meleg területeket. Bizonyos növényektől is távol maradnak a csigák, mint például a majoránna, fokhagyma, kakukkfű, így érdemes ezeket riasztó növényként ültetni.

Érdemes csalogatóanyagként sört önteni ezekbe: ha belemászik az állat, megfullad, mivel nem tud kimászni a csapdából. Hasonló eredményeket érhetünk el egy magyar származású, Angliában dolgozó gyermeksebész, Rákóczy György által kidolgozott módszerrel is. Megfigyelte ugyanis, hogy a csigákat a tejsavó is vonzza (hatását 2-4 hétig is megőrzi), ezért javasolt a félig talajba süllyesztett csapdákba tejsavót önteni.

Laboratóriumi kísérletek támasztották alá például, hogy a mészhidrát kiválóan alkalmas egyes fajok megállításában, míg a karbamid-formaldehid és fokhagymakivonat oldata részleges megoldást jelentett (65% feletti eredménnyel).

Amennyiben a nyírkátrányolajat (ezt a bőrvédő olajat bioboltokban keressük) vazelinnel kombináljuk, és hetente alkalmazzuk, az akár hónapokig is megakadályozhatja a terület fertőződését az Arion-fajokkal szemben. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a módszer csak esőtől védett helyen alkalmazható. Ezzel szemben bizonyos kísérletek rámutattak két könnyen elérhető anyagra: a rézfóliára és vízüvegre (nátrium-szilikát), amelyek időjárástól függetlenül is hatékonyak. A rézfólia működése azon az elven alapul, hogy elektromos áramot indukál, míg a vízüveg lúgos kémhatásával fejti ki hatását.

A kertészeti és mezőgazdasági területeken az időjárás változásával egyre nagyobb károkat okoznak a meztelencsigák. Hazánkban 25 fajjal kell számolnunk (bővebben ezekről itt írtunk), köztük egyre több jövevénnyel.