0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. január 20.

Beválnak-e a népi időjárási jóslatok?

Az emberek mindennapi tevékenységében ősidők óta meghatározó szerepe van az időjárásnak. Ez tulajdonképpen ma sincs másként, ahogy az sem, hogy mindig is kíváncsiak voltunk az előttünk álló napok, hetek, hónapok időjárására.

Az eredeti cikk nyomtatásban a Magyar Mezőgazdaságban 2024 karácsonya előtt jelent meg.
Szerzők: Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

A mezőgazdaságból élő ember számára a mai napig létkérdés az időjárás minél alaposabb ismerete. Ami jelentősen változott az elmúlt évtizedekben, az a technológia, amivel választ keresünk az időjárás jövőbeni alakulásának kérdésére. Az időjárás-előrejelzés jövőt kutató feladatában kezdettől fogva kulcsszerepe volt a jelen állapot megfigyelésének.

Elődeink évezredeken át a jelen megfigyelése alapján „statisztikai” alapon vontak le következtetéseket az előttük álló időszak időjárására vonatkozóan. Jelen írásban a Kárpát-medence térségében elterjedt népi időjárási jóslatokat vizsgálunk, illetve ezek beválását 2023-ban és 2024-ben.
időjárás köd
Illusztráció
Fotó: MTI/Komka Péter

A Kárpát-medence ugyancsak bővelkedik népi időjárási megfigyelésekből fakadó jóslatokban. Elődeink számos jeles naphoz kötődően állítottak fel valamiféle regulát, amiből a következő napok, hetek vagy akár évszak időjárására következtettek. Ezen következtetések alapja az adott terület, jelen esetben a Kárpát-medence éghajlata volt. Éghajlatunk utóbbi évtizedekben kezdődött változása miatt azonban joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy az évszázadokon át jónak bizonyult népi megfigyelésekből eredő előrejelzések manapság vajon megállják-e a helyüket, hogyan alakul ezek beválása a jelenben.

A beválás boncolgatása kapcsán azonban már az elején le kell szögeznünk, hogy ezek az időjárás „rendjére” vonatkozó népi megfigyelések semmiképp sem vethetők össze a mai, szuperszámítógépekkel végzett, numerikus előrejelző modelleken alapuló időjárás-előrejelzések beválásával.

Ezek a megfigyelések apáról fiúra szállva hosszú távú megfigyeléseken alapultak, de nem a mai kor modern matematikai statisztikáin, mégis sokszor segítették a mezőgazdálkodást.

Ezúttal 21, a Kárpát-medencében elterjedt népi időjárási megfigyelés, jóslat beválását vizsgáljuk meg 2023-ban és 2024-ben. Ezek közt egyaránt találhatunk a következő napokra, hetekre és évszakra vonatkozó regulákat is. A legismertebb jeles napokhoz kötődő népi bölcseletek leginkább a tél hosszára, keménységére, a hideg mértékére, a tavasz kezdetére vonatkoznak, hiszen a tél időjárása jelentette a legnagyobb kihívást elődeink számára.

„Ha Vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd!”

Vagyis a Vízkereszt (január 6.) napi enyhe idő még nagy hideget jósol, az íziket, a tüzelésre szánt takarmánymaradékot tartsuk kéznél.

Tavalyelőtt, 2023. január 6-án országszerte enyhe, az ilyenkor szokásosnál több fokkal melegebb idő volt a jellemző. A hőmérséklet éjszaka is fagypont fölött alakult, napközben pedig többfelé 10 fok fölé melegedett a levegő. Arra nem tér ki a regula szövege, hogy az enyhe Vízkereszt után a nagy hideg mikor várható.

2023 januárjában mindenesetre nem köszöntött be a kemény tél, a hónap utolsó hetében fordult északnyugatiasra az áramlás, de akkor is csak az átlagos értékek közelébe hűlt a levegő.

Február első hetében a mezőgazdaság szempontjából az utolsó pillanatban érkezett meg a komolyabb fagy. Ekkor több napon át hűlt éjszakánként -7 és -10 fok közé a levegő, és napközben is csak fagypont közelében alakult a hőmérséklet. Az ugyan erősen vitatható, hogy ez a hőmérséklet mennyire jelent nagy hideget, az elmúlt enyhe teleken azonban mindenképpen annak számít. Ez alapján az év első népi időjárási jóslata 2023-ban jónak bizonyult.

időjárás népi jóslatok

Tavaly (2024) is enyhe időjárás jellemezte Vízkereszt napját. Ekkor azonban már a rákövetkező napon erős északias széllel hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el hazánkat, így a következő napokban napközben is alig emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet, éjszakánként pedig -10 fok körüli értékeket mérhettünk. A hideg idő 2024-ben sem tartott tovább egy hétnél, de a Vízkereszthez kötődő jóslat ekkor is igaznak bizonyult.

„Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.”

Piroska napját január 18-án ünnepeljük. 2023-ban, ahogy az előzőekben is írtunk róla, enyhe időjárás jellemezte ezt az időszakot, így Piroska napján sem fagyott, és a következő negyven nap sem tekinthető mind fagyosnak. A népi jóslat feltétele ezúttal nem állt fenn, így a beválás sem értelmezhető.

2024-ben sem volt fagy hazánkban Piroska napján, éppen aznapra enyhült meg jelentősen az idő, és a január 18-át kö­vető negyven napot sem tekinthetjük fa­gyosnak, bár a hónap második felében elő­fordultak fagyok, de február elején berobbant a tavasz, és +6, +9 fok közötti napi átlaghőmérsékletek ébresztették fel a vegetációt az amúgy sem mély álmából. Így a Piroska-naphoz kötődő népi jóslat beválása ekkor sem értelmezhető.

„A Pál napi derült idő a hosszan tartó hideg előjele.”

Az itt szóban forgó Pál-nap január 25-én van. Ezen a napon 2023-ban nem volt derült idő, majd, mint az előzőekben szó esett róla, hosszan tartó hideg sem következett. 2024-ben ezzel szemben voltak derült területek és időszakok az országban, de hosszan tartó hideg ekkor sem követte ezt a napot, tehát a bölcselet 2024-ben nem vált be.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: