Kisasszony napja
A Kisasszony-napi bugyborékos vagy ritka szemű esőből csapadékos őszre következtettek. Kisasszony napja szeptember 8-án van, a bugyborékos vagy ritka szemű eső pedig záporos csapadékot jelent. Sem 2023-ban, sem 2024-ben nem volt csapadék ezen a napon, tehát maga a feltétel nem releváns.
„Ha Szent Mihály lova deres, akkor behozza a telet.”
Szeptember 29-e, Szent Mihály-napja a gazdasági év fordulója volt elődeinknél, ilyenkor kezdték törni a kukoricát és a Szent György-napkor kihajtott jószágot is ekkor terelték haza. Több népi időjárási bölcselet is fűződik ehhez a naphoz.
Tavalyelőtt Szent Mihály lova nem volt deres, az első őszi fagy 2024-ben október 2-án fordult elő hazánkban és a tél sem kezdődött korán.
A ló 2024-ben sem lett deres, ám másnap, 30-án már többfelé fagypont közelébe hűlt kétméteres magasságban a levegő, a felszínen pedig dér képződött. De ez nem Szent Mihály-napján történt. Az igazi korai tél tavaly sem köszöntött be, bár november 22-én reggelre sokfelé lett fehér a táj, és ez az időpont az elmúlt húsz évben a tél korai kezdetének számít. Tehát kicsit „sántít” a feltétel is és a következmény is, de összességében nem rossz a jóslat.
„Szent Mihálykor keleti szél / Igen komoly telet ígér.”
Tavalyelőtt ezen a napon hazánk nagy részén nem fújt számottevő szél és változó volt a szélirány, csak Sopron környékén voltak erősebb széllökések déli, délnyugati irányból. Határozott keleti szél nem volt megfigyelhető. A tél sem volt „komoly”, sem „igen komoly”, az átlaghőmérséklet 3-4 fokkal magasabban alakult a sokéves átlagnál. Tavaly Szent Mihály napján erős, többfelé viharos északias szél fújt, tehát a keleti szél feltétele nem volt adott 2024-ben sem.
„Amilyen az idő Orsolya napján, olyan lesz a tél”
Orsolya-nap október 21-én van. Tavalyelőtt ezen a napon az évszakhoz képest kimondottan meleg, hazánk nagy részén csapadékos időjárás volt a jellemző, szárazabb idő csak a Tiszántúlon volt (5., 6. ábrák). Ezzel nagymértékben összecseng a téli időjárás: a tél rendkívül enyhe és a Tiszántúl, valamint a déli határszél kivételével csapadékosabb volt a sokéves átlagnál (7., 8. ábrák). Tehát 2023-ban az Orsolya-napi népi jóslat nagyon szépen megmutatta a rákövetkező tél időjárását.
Tavaly október 21-én száraz, napos időben volt részünk nagy napi hőingással. Hajnalban többfelé dér képződött és helyenként két méteren is fagypont körüli értékeket mérhettünk, míg napközben 17-18 fokig melegedett a levegő. A napi középhőmérséklet az ilyenkor szokásosnál kissé magasabbnak adódott. Ez alapján a 2024-es évben száraz, az átlagosnál kissé enyhébben indult a tél.
Dömötör-nap
A Dömötör-napi hideg szelet a hideg tél előjelének tartották. Dömötör-nap október 26-án van, 2023-ban ezen a napon délies szél fújt, és az átlagosnál jóval enyhébb volt az idő, tehát hideg szélről semmiképp nem beszélhetünk. 2024-ben többnyire keleties volt a szélirány október 26-án, de ez a szél sem nevezhető hidegnek, hiszen napközben sokfelé 20 fok fölé melegedett a levegő. A Dömötör-napi jóslat feltétele tehát egyik vizsgált évben sem volt releváns.
Márton-nap
„Ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Tavalyelőtt Márton napján, azaz november 11-én nem volt fagy az országban, vagyis a lúd sem járt jégen, ugyanakkor karácsonykor is vízben poroszkált, mert akkor is enyhe, a megelőző napokban csapadékos időben volt részünk. Tavalyelőtt tehát nem vált be ez a Márton-napi regula. Tavaly főként az északkeleti országrészben volt fagyos a reggel november 11-én, tehát a Márton-napi jóslat szerint abban az országrészben enyhe idő volt várható a 2024-es karácsonykor.
Katalin-nap
„Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog.” „Ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.”
Tavalyelőtt Katalin-napon, vagyis november 25-én többfelé előfordult gyenge fagy hazánkban, de voltak az országnak fagymentes területei is. A karácsony azonban országszerte enyhe időt hozott, tehát a Katalinkor fagyos helyeken bejött a jóslat, míg máshol nem. 2024-ben is hasonlóan alakultak a minimum-hőmérsékletek Katalin-napon, mint tavalyelőtt, a karácsony hőmérséklete pedig egyelőre nyitott kérdés.
Beválások
A leírtak alapján 2023-ban a vizsgált népi jóslatok beválása a következőképpen alakult: nyolc tekinthető jónak, négy részben jónak, három rossz, hét esetben pedig nem értelmezhető a beválás, mert a feltétel nem releváns (9. ábra). Ez összesen 22 darab, mert Jakab-naphoz két jóslat is kapcsolódik. Összességében 2023-ban egészen jól beváltak a legismertebb népi megfigyeléseken alapuló időjárási jóslatok. Ezzel szemben 2024-ben jóval kevesebb, mindössze három időjárási népi bölcselet vált be, négy beválása volt részben jó, öt nem vált be, öt esetben pedig a feltétel nem volt adott, ezért az eredményt sem tekintettük értelmezhetőnek (táblázat). A 2024-es télre és karácsonyra vonatkozó jóslatok beválása még nem ismert, a Jakab-napi regula szerint a 2024-es tél hideg és a keleti országrészben többfelé havas is lesz, míg az Orsolya-napi bölcselet szerint száraz és az átlagosnál kissé enyhébb tél elé nézünk. A karácsony pedig a Márton-napi megfigyelés alapján északkeleten enyhe, míg máshol hideg lesz, a Katalin-napi mondás szerint pedig néhol kopogni, míg máshol locsogni fog. Összességében az idei tél és karácsony időjárására vonatkozóan egyértelmű előrejelzést nem tehetünk a népi megfigyelések alapján, ahogyan a numerikus előrejelzések sem adnak egyelőre választ arra a meteorológusoknak gyakran feltett kérdésre, hogy milyen tél, illetve karácsony elé nézünk.
Ebben a cikkben mindössze két évben vizsgáltuk a népi időjárási jóslatok beválását. Ebből messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni arra vonatkozóan, hogy ezek a XXI. században mennyire állják meg a helyüket, azt azonban láthatjuk, hogy az ilyen jellegű bölcseletek beválása, ahogy maga az időjárás is, évről évre nagy változékonyságot mutat.
Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila
