Gazdasági tényezők

Az, hogy milyen zöldségeket használunk leginkább a konyhában, elsősorban a családi étkezési szokásoktól és preferenciáktól függ. Az aktuális zöldségárak számos tanulsággal szolgálhatnak. Az alapján is érdemes válogatni, hogy lehetőleg olyan fajokat termeljünk, amelyeket könnyen tudunk jó eredménnyel termeszteni, és amelyek ára magas. Ha valaminek alacsony az ára, akkor azt lehet, hogy egyszerűbb megvenni, mint hónapokig bajlódni vele.

Vannak jól és rosszul tárolható fajták

A legtöbb zöldségfélének különböző tenyészidejű fajtái vannak egy adott fajon belül is. Ezért a zöldségeskert tervezésénél érdemes figyelembe venni, hogy például egy hónapos retek (nevéből is következően) csak 30-40 napig foglalja a helyet.

A borsó vetésekor több fajtát érdemes alkalmazni, és 2-5 napos eltérésekkel elvetni. Erre azért van szükség, mert a borsó csírázási ideje nagyon rövid. Ha az egész állományt ugyanazon a napon vetjük el, akkor érési dömping lehet a vége és a betakarítás végére kiöregszik egy részük, így konyhai felhasználásra nem lesz alkalmas. Érdemes néhány szamócafajtát is elültetni, a fajtákat itt is azért kombinálva, hogy az érési időszakot május végétől július elejéig meghosszabbítsuk.

Mekkora mennyiségekre számítsunk?

A terméshozam részben fajtatulajdonság, részben pedig a megfelelő gazdálkodás eredménye. Például a paradicsomfajták között vannak determinált és folyton növő fajták. A determinált típusok genetikailag kódolt információ alapján meghatározott számú virágot hoznak, ezért korlátozott terméshozamúak. Ezzel szemben a folyamatos növekedésű fajták a fagyokig folyamatosan virágoznak, teremnek, de cserébe támrendszerre és fokozott tápanyagellátásra van szükségük.

Egyes fajtákkal spórolhatunk a növényvédő szereken

A „genetikai betegségmegelőzést” úgy fejlesztették ki, hogy bizonyos kórokozókkal szemben ellenálló fajták jöttek létre. A rezisztens fajták olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a kórokozó behatoljon a növénybe. Az ilyen rezisztencia nem általános, és többnyire csak egyetlen kórokozóra korlátozódik. A rezisztens fajták előállítása során a kapott géneket keresztezéssel vagy géntechnológiával viszik be az új fajták genetikai állományába.

(Ez a módszer azonban nem korlátozódik a növénynemesítésre, egyes pontyfélékbe emberi géneket is bejuttattak már, hogy gyorsabban növekedjenek.) Visszatérve a kertészeti növényfajtákra, a rezisztencia egy bizonyos fajtája a túlérzékeny válasz (hiperszenzitív reakció). Ez a gazdanövény túlérzékeny válasza a behatoló kórokozóra. A behatolás helyén lévő szövetek gyorsan elhalnak, ami elhalt, kör alakú levéldarabkákat eredményez, amelyek gyorsan lehullanak a levéllemezről, megakadályozva a fertőzés további terjedését. Léteznek ellenálló fajták is. A rezisztens fajtákkal ellentétben a kórokozó behatol a növénybe és megfertőzi azt. A növény azonban károsodás nélkül elviseli vagy semlegesíti a kórokozót.