0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 17.

Legelők újragondolva: lábon álló téli takarmány

Egy vidéki angliai gazdálkodó tapasztalatai megmutatják, miként lehet a környezet- és költségkímélő megoldásokat ötvözni egy biodiverz, fenntartható gazdálkodási modellben, amely szemlélet hazánkban is releváns lehet.

Az angliai Tebay-i farmokon is a tél az az időszak, amikor a szarvasmarhák istállóikba húzódnak, hogy ott várják ki a tavaszt. Azonban az utóbbi években egy új, innovatív szemlélet kezdett terjedni, amely megkérdőjelezi a hagyományos téli tartás gyakorlatát.

Andrea Meanwell helyi gazdálkodó tapasztalatai megmutatják, miként lehet a környezet- és költségkímélő megoldásokat ötvözni egy biodiverzitást növelő, fenntartható gazdálkodási modellben.
szarvasmarha extenzív tartás
A skót fajta, a belted galloway könnyen felismerhető a fehér sávról, ami a teste közepén körbefut
Fotó: Knud Erik Vinding, Pixabay

Új út a legelők kezelésében

A Meanwell család farmja jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. A juhok helyett immár szarvasmarhák legelnek a területeken, ami a vegetáció fejlődésében is változásokat eredményezett. A növényzet magasabbá és ellenállóbbá vált, kedvező környezetet teremtve az élővilágnak, de egyúttal nehezebben járható tereppé vált az ember számára. Ez az állatcsere azonban csak az egyik lépés volt egy nagyobb stratégia részeként.

A család bevezette az úgynevezett „álló széna” vagy „elhalasztott legeltetés” módszerét. Ez azt jelenti, hogy a terület egyes részeit nyáron nem legeltetik le, hanem hagyják, hogy a fű magasra nőjön.

Ezeket a területeket azután a téli hónapokban használják takarmányforrásként. Az állatok egész télen ezen a területen maradnak, ahol a magas fű elegendő táplálékot biztosít számukra.

Előnyök és kihívások

Ez a megközelítés számos előnnyel jár. A család nemcsak pénzt takarít meg a takarmányvásárlás és a nyári szénabálázás költségeinek csökkentésével, hanem a vadvilág számára is kedvezőbb környezetet teremt.

Egyes gém- és szalonkafélék már megjelentek a farmon, ami azt mutatja, hogy a természet visszahódítja területet.

Ez a modell Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kap, ahol a legelőgazdálkodás hagyományosan a mezőgazdaság fontos részét képezi.

Hazánkban több gazdálkodó kísérletezik az álló szénával és az extenzív legeltetéssel, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás megőrzéséhez, különösen olyan területeken, mint a Hortobágy vagy a Kiskunság. Az ilyen gyakorlatok nemcsak környezetvédelmi előnyökkel járnak, hanem hosszútávon fenntartható alternatívát kínálnak a nagy takarmányigényű konvencionális gazdálkodással szemben.

Természetesen vannak kihívások is. A tájkép a konvencionális gazdálkodási módszerekhez szokott szemnek „gondozatlannak” vagy „elhanyagoltnak” tűnhet. Néhány helyi gazdálkodó „teljes rendetlenségnek” („total scrow”) nevezi az eredményt. Emellett néhány növényfaj – különösen az alpesi növények – hátrányt szenvedhetnek a megváltozott élőhelyi feltételek miatt.

A Meanwell-család mégis hisz abban, hogy ezek az áldozatok elengedhetetlenek egy nagyobb cél eléréséhez: egy olyan völgy kialakításához, amely tele van élettel, lehetőségekkel és ökológiai gazdagsággal.

szarvasmarha legelő legeltetés
Illusztráció
Fotó: Xavier Turpain, Pixabay

A családi farm központi szereplői a belted galloway marhák, egy hagyományos skót fajta. Ezek az állatok nemcsak a családi gazdálkodás egyik alappillérét jelentik, hanem kulcsfontosságúak az ökológiai egyensúly fenntartásában is. Kemény időjárási körülményekhez való alkalmazkodóképességük miatt ideálisak az olyan hideg téli napokon is, amikor a hőmérséklet -5°C alá süllyed.

A klímaváltozás és a társadalom gazdálkodással szembeni elvárásai állandóan átalakulnak. A Meanwell-farm története egy olyan kísérletet mutat be, amely az új társadalmi és ökológiai igényekhez igazodik. Az ilyen kezdeményezések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vidéki tájak ne csak élelmiszertermelési, hanem biodiverzitási központokká is váljanak.

Ez a szemlélet Magyarországon is releváns lehet, ahol a klímaváltozás következményei már most is érezhetőek. A hazai gazdálkodók körében az olyan gyakorlatok, mint az extenzív legeltetés, nemcsak a természet megóvását, hanem a fenntartható mezőgazdaság kialakítását is segítik, amely hosszútávon mind gazdasági, mind ökológiai szempontból előnyös.
Forrás: magyarmazogazdasag.hu / theguardian.com

Magazin ajánló: