A mai mezőgazdaság nagyfokú gépesítettsége ellenére e lovak továbbra is jelen vannak a mezőgazdasági termelésben mint bioerőgépek. Ezen felül sajátos viselkedési jellemzőik révén a szabadidő kitöltésére és bizonyos sportokban, például rönkhúzó versenyeken való használatra is kiválóan alkalmasak. Élettani és küllemi adottságaiknak köszönhetően jelentős szerepet kaptak az étkezési célú lóhús előállításban is, főként az európai piacon. Ez utóbbit leszámítva mindegyik hasznosítási mód az állat mozgásán, vagyis az emberrel közös munkán alapul. Az erdőgazdálkodásban, a mezőgazdaság egyéb ágazataihoz hasonlóan, a gépesítés hatalmas léptekkel fejlődik, ennek sajnos velejárója, hogy a nagy teljesítményű erőgépek mozgása az erdő területén jelentős környezeti hatással jár. Ennek visszaszorítását szolgálhatja a hidegvérű lovak jelenleginél nagyobb arányú bevonása a nehéz terepen történő szállításba. Ennek történeti hagyományai vannak, hiszen a hidegvérű fajták egy köre erre specializálódott. A kihívás inkább emberi oldalról jelentkezik, mivel ehhez jól képzett, elhivatott gazdák szükségesek.

Általánosságban azonban elmondható, hogy a hidegvérű fajták esetében önálló sportcélú hasznosításról vagy kifejezetten sportcélú tenyésztésről nem beszélhetünk. Ehelyett a szabadidő eltöltésének, az idegenforgalomnak és számos esetben a lenyűgöző látványnak, a szolgáltatások részeként lehet a hidegvérű fajtákat számításba venni. Mindez pedig komoly lehetőséget is hordoz a fajta jövőjét illetően.

A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület szakmai célkitűzése a magyar hidegvérű lófajta fenntartása. Több évbe telt, mire a mezőgazdasági tárca ezt a lófajtát újra, valamint tenyésztőszervezetként az egyesületet is elismerje. A szervezet a magyar hidegvérű fajta fenntartására, a tenyésztési program és szabályzat készítésére, szakmai és területi tevékenységre, törzskönyvi szabályzat végrehajtására kapott megbízatást. Őshonos lófajtaként pedig 2009 óta tartják számon.

Az egyesület eddigi eredményes szakmai tevékenységének számos mutatója van. Az alapításkori 32 főről 2023-ra közel 700 főre nőtt a taglétszáma. A kezdeti 57 törzskönyvi nyilvántartásban lévő kanca 1200 egyedre gyarapodott. Az alapításkori 290 egyedből álló ménpark ugyan napjainkig valamivel csökkent, de a jelenlegi közel 250-es ménlétszám is túlmutat a fajtafenntartáson. Az elmúlt évben a magyar hidegvérű mének összesen 1748 kancát fedeztek, ebből 1250 egyed volt magyar hidegvérű. 2023-ben az egyedileg tartósan megjelölt magyar hidegvérű csikók száma pedig meghaladta a 600 egyedet.

Az egyesület társadalmi elnöki feladatait Baranyai Sándor 2001-től látta el, aki hangsúlyozta, hogy a fajta jelentős része magántenyésztők tulajdonában van, a tagok azonban az egyesület megalakítása óta magukénak érzeték a kitűzött szakmai célokat, abban mindig valamennyien aktívan részt is vettek.

A tenyésztői munka jelentősen átalakult az elmúlt években. A tagok a tenyésztési program szabályai szerint tenyésztik a lovat, ennek a folyamatnak minden nehézségek ellenére óriási lökést adott a korábbi vidékfejlesztési források keretében adott génmegőrzési támogatás. Tisztultak a származások, genealógiai vonalak látszanak megmenekülni.

A génvédelemben nem érdekelt tenyésztők azonban a több bevételt ígérő, választáskor is a nagyobb testtömegű csikók előállítása érdekében különböző külföldi eredetű (belga, francia) méneket részesítik előnyben, ezek használatával igyekeznek saját elképzelésüket valóra váltani.

Az egyesület legfontosabb szakmai céljaiként fogalmazódott meg a magyar hidegvérű fajtát tenyésztők összefogása, egyesítése, szakmai tevékenységének támogatása és megszervezése. Kijelentett törekvéseik között szerepel a fajta genetikai értékének javítása, használati értékének megőrzése, lehetőség szerinti további fokozása, a fajta fenntartása és nemesítése, valamint a genetikai alapok megőrzése és a fajtán belüli sokféleség bővítése.