0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. július 8.

Nemzeti kincsünk, a magyar hidegvérű

A hidegvérű lovak hosszú évtizedek óta jelen vannak a magyar nép életében. Korábban, mint mező- és erdőgazdálkodásban nélkülözhetetlen segítőtársak, újabban egyre inkább megbízható társállatokként.
hidegvérű magyar ló
Karcsi, a 2023-ban nagydíjat nyert hidegvérű mén a 2024-es KÁN Egyetemi Napokon
Fotó: Mizsei Károly/MMG

Tenyésztési céljainak megvalósítása érdekében az egyesület minden évben ménvizsgát rendez, 2024 áprilisában Tiszaföldváron és Kaposváron volt ilyen esemény. Részt vesznek mindhárom nagy állattenyésztési kiállításon, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben és Kaposváron. A magyar hidegvérű fajta szempontjából a legjelentősebb eseménynek a kaposvári KÁN Egyetemi Napok számít, ahol a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület a 2023-as évben 13 tenyésztővel, 14 magyar hidegvérű tenyészménnel, 21 magyar hidegvérű tenyészkancával, illetve 9 szopós csikóval vett részt.

A génkészlet megőrzése nehéz feladat azoknál a fajtáknál, amelyeket alkati tulajdonságaik miatt a mára kialakult új használati formába lehetetlen beilleszteni. Ahol megszűntek a fajta létrejöttének, virágzásának körülményei, megszűntek a régi szelekciós okok (használati formák). Ezért van az, hogy valamennyi régi fajta az új használat megtalálásával küzd, miközben ez volna a fennmaradás legfőbb záloga.

A magyar hidegvérű munkaló erő kifejtésére lett kitenyésztve, napjainkban a szabadidő hasznos és látványos eltöltésében játszik fontos szerepet: sétakocsikáztatásban, kisgazdaságokban, rönkhúzó versenyeken, vadászatokban, valamint a szálaló fakitermelésben és a természetkímélő erdőgazdaságokban.

A legeltetett gyepek fajgazdagságának elősegítésével a fajta hozzájárul a védett gyepek fenntartásához is. A terápiás lovagoltatás a hagyományos egészségügyi szolgáltatások mellett egyre nagyobb lehetőség. Vérmérsékletének köszönhetően kiválóan alkalmas lehet erre a tevékenységre, környezetére odafigyel, barátkozó természetű, jól idomítható, illetve nyugodtságot sugároz a gyerekek számára.

Hazánkban évek óta rendeznek rönkhúzó versenyeket és bemutatókat, amely nagymértékben hozzájárul a lófajta népszerűsítéséhez. Idén áprilisban Nagykátán rendezték meg a Nemzetközi Rönkhúzó versenyt.

magyar hidegvérű

Árvai Ágoston, a nagykátai rönkhúzó verseny szervezője és korábbi versenyző először 2014-ben vett részt először ilyen versenyen. Állattenyésztéssel foglalkozik, szarvasmarhát, juhot és lovakat tenyészt. Véleménye szerint a legfontosabb a verseny során, hogy az ember a lovakat a kollégájának tekinti, és tisztelettel fordul lovai felé.

Egy versenyre történő felkészülés alatt is oda kell figyelni a lovakra, fontos, hogy ne legyenek túlterhelve, csak addig csináltassuk velük a gyakorlást, amíg jó kedvük van. Úgy gondolja, hogy az is bőven elég a lovaknak, ha a versenyeken megkapják a maximális terhelést, és ha bírják elhúzzák, ha nem, akkor pedig nem kell azt erőltetni.

A ló egy élő és igen érzékeny lény, neki sincs mindig jó napja, ahogy nekünk, embereknek sem. Árvai Ágoston elmondása szerint a versenyek igen népszerűek még ma is, a szakmai résztvevőkön kívül már családtagok és érdeklődők kedvelt eseményévé vált az elmúlt években. Lehet nevezni ügyességi rönkhúzás, páros rönkhúzás, páros kocsihúzás, egyes szánhúzás versenyszámokban: az ügyességi rönkhúzás során egy hatméteres farönköt bóják között kell a lóval elhúzni három perc alatt, ezt követi a rönkhúzás, amikor 50 méteres pályán ötméteres rönköket kell a lóval húzni, míg a szánhúzás 30 méter hosszú pályán zajlik, és kezdő súlyként 800 kilót kell húzni, amit körönként növelnek.

Kérdésünkre, hogy ezeket a nagy munkabírású lovakat a versenyzésen kívül mire tudja még használni, elmondta, hogy a lovak egyik legfontosabb feladata a többi jószág téli etetésében való aktív részvétel. Azért használják a lovakat a gépek helyett, mert így sokkal gazdaságosabban tudnak dolgozni.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: