Milyen a XXI. századi ideális ügető tenyésztői szemmel?
A mi elképzeléseink kevésbé szólnak a küllemről, sokkal inkább a teljesítményről. Nincsenek szigorú elvárásaink a színre vagy a magasságra, hiszen nem ezek a tényezők határozzák meg egy versenyló eredményeit, illetve minél kevesebb szempontra szelektál az ember, annál gyorsabb az előrelépés. Korán érő, betegségekkel, sérülésekkel szemben ellenálló, jó idegrendszerű, együttműködő lovakat szeretnénk. Fizikai tényezők terén fontos az erős csontozat, a jól izmolt hát, a korrekt lábállások és az erős hátsó végtagok, sőt az sem probléma, ha valamelyest túlnőttek, azaz a faruk magasabban van, mint a marjuk. Székely Bertalan rajzolta meg a mellső lábpár funkcionalitását nagyon szemléletesen: „a ló eleje a kerék”.

Milyen a fajta idegrendszeri szempontból?
Alapvetően kiegyensúlyozott, stabilak, könnyen kezelhető. Azok az állatok, amelyek versenyeznek általában hevesebbek, de rájuk sem jellemző a kontrollálhatatlanság vagy az ideges viselkedés.

A versenyügetésnek vannak egészségügyi kockázatai, például az ízületeket illetően?
Általánosságban véve nem. Természetesen sérülés, terhelés egyedszinten mindig előfordulhat, de univerzális, több lovat érintő rendellenesség nincsen. A versenyben történő komoly sérülés nagyon ritka, tekintettel arra, hogy a mozgás jellegéből adódóan, ha valami probléma merül fel, a ló rögtön jelez, galoppozni kezd, ezt pedig a hajtó igyekszik minél hamarabb korrigálni, illetve feltart. További szempont az is, hogy a terhelés mindig két lábon van.

Hány éves kortól alkalmasok arra, hogy el lehessen velük kezdeni az érdemi munkát?
Kétévesen már képessé kell válniuk fizikálisan és mentálisan is a pályán való bemutatkozásra. Hozzáteszem, egy csikónál minden a felnevelésen áll vagy bukik. Azt szokták mondani, hogyha október-novemberre nem lesz legalább akkora, mint az anyja, akkor ott vagy a kancában, vagy a gondozásban van a hiba. Amennyiben a legelő és a jó takarmány biztosított már félig garantált is a siker.

A csikók mind kipróbálásra kerülnek a versenyekben?
Mindegyik előtt nyitva áll a lehetőség, azonban előfordul, hogy különböző okok miatt a tenyésztő/tulajdonos nem kívánja tréningbe adni. Ezeket általában más célokra használják, sok közülük elkerül hobbi lónak.

Mennyi ideig versenyeztetik az ügetőket és milyen sors vár rájuk utána?
Változó: van, amelyik már hat évesen befejezi a versenyzést – általában ebben a korban érik el a teljesítőképességük tetőpontját –, míg mások még akár tíz év fölött is eredményesen futnak. Ez függ az egészségügyi állapottól, a tulajdonos terveitől, továbbá attól hogy mennyire teljesít kiegyenlítetten. Utána általában eladják őket hobbi lónak – kitűnően használhatók gyerekek lovagoltatására vagy könnyű fogatokban – de alkalmazzák őket polgárőrök és huszárok is. A versenyek amellett, hogy a közönség szórakoztatását szolgálják, fontos szerepet játszanak a tenyésztői munkában, hiszen gyakorlatilag az ügető fajta teljesítményvizsgálataként funkcionálnak.

Hogyan képezhető át nyereg alatti munkára egy olyan ló, akit arra tenyésztettek és egész életében arra neveltek, hogy kocsi előtt, minél gyorsabban ügessen?
Türelemmel, következetességgel és lehetőség szerint szakember bevonásával. Fontos, hogy a ló bizalommal legyen az új munkamódszerek iránt, így ajánlott földről kezdeni az átlovaglást. Külön figyelmet kell fordítani a nyereghez szoktatásra, más azonban nem okoz nekik különösebb gondot, mivel a kantárt és ügetőszerszámot már ismerik. Az egyensúlyi állapot fejlesztése – oldalirányú állításokkal-hajlításokkal, patanyom-figurákkal – és a lovas segítségeire való érzékenyítés szintén prioritás. Hajlamosak rögtön nagyobb tempót felvenni, így a nyugodt indulást, a finom átmeneteket, fokozásokat, rövidítéseket is sokat kell gyakorolni velük. Az ügetők tanulékonyak, ezért az új feladatokat is könnyen elsajátítják. Sok pozitív megerősítéssel, az új ingerek fokozatos bevezetésével és a pillanatnyi állapothoz igazodó edzéstervvel remek társai lehetnek az új gazdájuknak.

Mit takar a poroszka kifejezés?
Ez Amerikából származó jármód, amit azoknál a lovaknál igyekeztek bevezetni, amelyek valamilyen okból nem mozogtak tisztán. Lazán összekötötték az azonos oldalon lévő első és hátsó lábukat arra késztetve őket, hogy ügetés közben ezek azonos irányú mozgást végezzenek, megszűntetve annak kockázatát, hogy sérülést okozzanak saját maguknak. Európában nincsenek poroszkaversenyek.

Mi az Ügető Tenyésztők Országos Egyesületének fő célkitűzése 2025-re?
A fókusz a korábbi évekhez hasonlóan a ló eladások számának növelése, mivel az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy csökkent a vásárlási kedv. Ahhoz, hogy ennek az ok-okozati rendszerét jobban megértsék az olvasók, érdemes távolabbról megvizsgálni a jelenlegi helyzetet.

Más, nagyobb hazai fajtáktól eltérően, az ügetőnek már nincsen állami ménese, a hazai populáció magántenyésztők tulajdonában van, az ország különböző régióiban. Számszerűsítve ez körülbelül 300-400 aktív tréningben lévő ügetőt, valamint 200 tenyészkancát és a csikóikat jelenti. A rendelkezésre álló apamének kitűnő származásúak, többnek közülük a világ legjobb örökítői között van az apjuk. Az ügetőben engedélyezett a mesterséges termékenyítés, így sok tenyésztő használ import spermát is, ezzel biztosítva a genetikai változatosságot és a nagyszerű teljesítményű ivadékokat. A misszió legszilárdabb alapját a megbecsült, folyamatosan fejlesztett kancacsaládok adják, amelyekre a tenyésztőink kiemelt figyelmet fordítanak.