Egyébként ezt a rendkívül ritka és értékes, maják által is termelt Melipona-mézet éppen dr. Stefan Stângaciu apiterápiás kurzusán, egy francia méhészhölgynek köszönhetően volt alkalmam kipróbálni, aki ősztől tavaszig Bretagne-ban méhészkedik, majd tavasztól őszig Peruban. Ő hozott egy gyűszűnyit abból a Melipona-mézből, amit nem is enni, hanem szembe cseppenteni kell. Ketten vállalkoztunk a tizenöt fős, teljesen nemzetközi társaságból, hogy kipróbáljuk, természetesen a jelenlévő két magyar.
HERIBERTO VELA CÓRDOVA perui méhész, aki egy bennszülött közösség tagja, beszélt arról is (lásd: https://www.nationalgeographic.com/animals/article/stingless-bees-honey-helping-peruvian-amazon), hogy a méz gyógyszerként hörghurut, tüdőgyulladás, égési sérülések, bőrvágások, megfázás, ízületi gyulladások esetén is hasznosnak bizonyult. A Melipona-méz szembe cseppentve néhány másodpercig kellemetlen, viszkető és égő érzést okoz, majd pedig kitisztul az ember látása, az arcát kellemes melegség önti el, ahogy francia méhésztársnőm fogalmazott: „virágok kezdenek nyílni az arcodon és sokkal jobban látod a többieket”.
Miután magam is kipróbáltam a kristálytiszta, esszenciális Melipona-méz szembe cseppentését, csak megerősíteni tudom ezeket az észrevételeket. Nem kell azonban ennyire egzotikus mézekhez fordulni, hogy a méz gyógyító hatását élvezhessük, gondoljunk csak arra, hogy a hársméz milyen jó hatással van nedves, hideg időben megfázások esetén, hogy az akácméz nyugtató hatású, hogy a gesztenyeméz és a többi fajtaméz mind-mind hordozzák esszenciálisan a növények drogjait, amelyekről a méhek hordják nektárjukat. De ott van a virágpor és a propolisz is:
„A méz mellett a történelmi feljegyzések a pollen előnyeit is tárgyalják, amelyeket Sen Nung, egy kínai császár, már Kr. e. 2735-ben ismertetett. Egyiptomi papiruszok az életet adó pornak nevezik a pollent.
Több ezer évvel ezelőtt a papok, akik az orvoslás, a kémia és a holttestek balzsamozásának művészetét monopolizálták, jól ismerték a propoliszt. ABU ALI IBN SZÍNA (Avicenna) kétféle viaszt különböztetett meg híres munkájában: a tiszta és a fekete viaszt. A tiszta viasz az, amelyből a méhek a sejteket építik, ahol a fiasítást nevelik és a mézet tárolják, míg a fekete a kaptár szennyeződése. Ez utóbbi egyértelműen a propolisz volt, ahogyan Avicenna megállapította” (R. K. Gupta and S. Stângaciu. i. m.).
Ha a középkori feljegyzésekre tekintünk, kiemelkednek olyan történetek, mint hogy például I. (Nagy) Károlyt (742–814), a frankok királyát, aki a legnagyobb birodalmat építette fel Nyugat-Európában a római idők óta, méhszúrásokkal kezelték. Ebben az időben a méhszúrást szinte minden betegség és baj gyógyítására használták. IV. (Rettegett) Iván (1530–1584), Oroszország cárja, aki köszvénytől szenvedett, méhszúrásokkal lett meggyógyítva a feljegyzések szerint. MONFAT (1600–1634), egy másik ismert természettudós, méhszúrásmérget írt fel vesekövek csökkentésére, valamint a húgyutak erősítésére és a fertőzések kezelésére.
az Abeille Medical (Orvosi méhészet) című folyóiratban. Két bőrrákos eset sikeres gyógyításáról is beszámolt, és ezzel már az apiterápia modern korban és tudományban betöltött helyét kezdjük el vizsgálni, amely nem volt zökkenőmentes, és teljesen másként alakult Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában is, de különösen másképpen hazánkban.
Weiner Sennyey Tibor
költő, író, méhész
- A méhek gyógyító ereje
- A méhek gyógyító ereje, avagy a méhek és a méhészeti termékek értelme és célja 2.
- A százmillió éves méhecske
- A százmillió éves méhecske (a virágpor) 2. rész
- A százmillió éves méhecske (a virágpor) 3. rész
- Nektár és ambrózia 4. rész
- Nektár és ambrózia 5. rész
- A méhesház hagyománya, felépítése és alkalmazása
- A méhesház hagyománya, felépítése és alkalmazása 2.
- A méhesház hagyománya, felépítése és alkalmazása 3.
