Úgy gondolom, minden esetben fontos a végcél – tenyészállatot vagy hízóállatot szeretnénk előállítani(?) –, illetve elengedhetetlen figyelembe venni az anyaállat génállományát, ellési adottságait.

A szaporítóanyagot minden alkalommal a Génbank-Semex Magyarország Kft.-től szerzem be. A legkiválóbb genetikát teszik elérhetővé az olyan kisgazdálkodók számára is, akik csupán néhány tehénnel végzik a tenyésztést, de szeretnék minél magasabb színvonalon végezni tevékenységüket.

Az elmúlt néhány évben már alkalmaztam ivarspecifikus spermát, melynek lényege, hogy a termékenyítés pillanatában meghatározzuk a születendő borjú nemét a későbbi hasznosítása céljából.

Eddig négy borjúm született ivarspecifikus sperma felhasználásával, mind üsző lett, így csak ajánlani tudom, hozzátéve: az X-kromoszómát tartalmazó hímivarsejtek aránya 90%-ban garantált. Tehát 10% esélye mindig van a bika születésének.

Az ágazat eredményességének egyik meghatározó fejezete a szaporodásbiológia sikeressége. A tejelőágazatban leginkább a mesterséges termékenyítés a legjellemzőbb eljárás, a sperma kiválasztásának elsődleges meghatározója pedig a tenyész­üsző vagy hízóalapanyag előállí­tása.

Nemrég szereztem tudomást egy újdonságról, a Blue PowerMixről. Mivel teheneink inszeminálása során az én feladatom kijelölni a tenyésztés irányvonalát, némi utánaolvasást követően érdekesnek és előnyösnek tartottam a témát. A Blue PowerMix 130 a Semex mezőhegyesi mesterséges állomáson lévő fehér-­kék belga tenyészbikák három szaporítóanyagának összekeverésével előállított, magas fertilitást biztosító fehér-kék belga kombinációja tejelő fajtákra.

Az újdonság kapcsán felmerülő kérdéseimmel megkerestem Veres Zoltánt, a Semex ügyvezetőjét, aki az új spermával kapcsolatban elmondta, a kapacitáció, a spermiumok versengése ismert fogalom. Érdekesség, hogy a gorillák esetén, ahol félrelépés nemigen fordulhat elő, a hímek spermájának termékenyítő képessége nem olyan kifejezett, mivel erre nincs nagyon szükség. Nem úgy a versengő hímeknél, mint például a marháknál. A példa szerint tehát evolúcióbiológiai alapjai vannak ennek az eljárásnak.

Arra vonatkozó megállapításomat, hogy ez a mixelt sperma végtermék-­előál­lí­tásra alkalmas, az apavonalak pontos visszakövethetőségének hiánya miatt, Veres Zoltán megerősítette.

– Nem tudjuk megmondani, ki is a valódi apa a három donorbika közül, de ez nem is szükséges, hiszen az állatok a hizlalókba kerülnek – mondta az ügyvezető, aki tájékoztatott arról is, hogy a olyan terméket is forgalmaznak, ahol a mixelt sperma ellenére (angus, hereford, vagy éppen limousin) az utód összetéveszthetetlenül beazonosítható.

A lényeg és a cél ugyanaz, mint a másik terméknél: kihasználni a kapacitációs különbségeket azért, hogy végtermékként csúcsminőségű húsárut kapjunk, márványos, porhanyós és szaftos hússal.

Veres Zoltán felhívta a fegyelmemet egy másik különleges termékre is, mellyel genetikai úton, állományszinten lehet az immunválaszt javítani. Alkalmazásának eredményeként jobb föcstej, a betegségekkel szemben sokkal jobb ellenálló képesség alakul ki, ezáltal kisebb lesz a gyógyszerfelhasználás ennél az állománynál. Ha egészséges az állomány, kevesebb az állatorvosi beavatkozás, ezáltal a költségek is csökkenek a gazdálkodó számára, aki így eredményesebben tud gazdálkodni.

A Semexnél ma már olyan tenyészbika-spermák is vannak, amelyek alkalmazásával a tehenek tejtermelése ugyanolyan magas szintű lehet, miközben a metánkibocsátásuk akár 20-30%-kal is csökkenhet. Az EU-ban nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, és mivel ez a genetika a termelési paraméterek veszélyeztetése nélkül kínál megoldást a környezetterhelés jelentős csökkentésére, ezért e genetika iránt nagy érdeklődésre számítanak.

Ezek a példák jól bizonyítják, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségek nem merülnek ki abban, hogy kijelöljünk egy bikát apaállatnak csupán a fajtája vagy a küllemi tulajdonságai alapján, tenyésztési folyamatunk ennél sokkal változatosabb, felelősségteljesebb. Tudatosan kell a tenyészbikákat kiválasztanunk, mert nagyban befolyásolja a mesterséges ter­mé­kenyítés sikerességét, az utódok geno­típusát és fenotípusát egyaránt.