A bakhátak kialakítása alapján a palántákat 100 centiméteres sor- és 30 centis tőtávval, palántafúró segítségével ültetik. A gyomlálási munkák csökkentése érdekében a bakhátak közt agroszövettel takarják a „sor- közöket”, amely egészen a felszedésig védi a talajt a kiszáradástól is. Emellett a szétfutó indák a nyár folyamán legyökeresednek, az állomány bezárul és beárnyékolja maga alatt a talajt, megakadályozva az újabb gyomok növekedését. A tenyészidőben állandó feladat a terület gyommentesen tartása, a túlzott indanövekedés visszaszorítása és a rendszeres locsolás. Számukra a helyi kútról üzemelő csepegtetőszalagos öntözés vált be. Talajfertőtlenítést és vegyszeres gyomirtást nem végeznek. A tápanyag-utánpótlás kétévente birkatrágyával történik, emellett a tanyán keletkezett fahamuval, komposztált csirketrágyával, és az előveteményként visszaforgatott zöldtrágyával táplálják a talajt.

A családi gazdaságban törekednek a minél természetesebb megoldásokra, ezért műtrágya helyett is szívesebben alkalmaznak baktériumtrágyákat, melyek javítják a növények védekező és tápanyag- felvevő képességét.

Az édesburgonya leveleit elő- szeretettel fogyasztják az őzek, a nyulak és a pockok, ellenük villanypásztorral védekeznek. A talajlakó kártevők közül a pattanóbogár lárvája, a drótféreg, valamint a cserebogárpajor és a területen elterjedt rózsabogár szintén pajornak nevezett lárvája ellen a kiszórt fahamu valamelyest védelmet biztosít.

Három narancssárga, egy lila és egy fehér héjú fajtát termelnek. A korai fajták közül egy narancssárga héjú „kínai” fajta már szeptember végétől betakarítható, tenyészideje 80-90 nap. Íze semlegesebb, kevésbé édes, szeletelve belseje szép virágmintázatú. A fehér fajták közepes szénhidrát-tartalmúak, semleges, édes ízűek.

Bár elnevezése alapján arra gondolnánk, hogy az édesburgonya magas cukortartalommal rendelkezik, alacsony zsír- és koleszterintartalma miatt cukorbetegek is bátran fogyaszthatják. Magas a cink-, a B2-, B6-, valamint E-vitamin-tartalma, ásványi anyagokban (kálium, réz és mangán) gazdag.

A batáta betakarítása fajtától függően három menetben, kézi munkaerővel történik. A korai fajták felszedése augusztus 20-án kezdődik és folyamatosan tart egészen november elejéig. A legtovább a hosszú tenyészidejű, lila gumójú fajták maradnak a földben, egészen a fagyig, amely leviszi a lombjukat, a száruk pedig visszatárcsázásra kerül. A többi édesburgonya zöldjét takarmányként állatetetésére hasznosítják friss, szárított és silózott formában.

A hőkezelés hatására a batáta héja megvastagszik, a betakarítás során keletkező sebek begyógyulnak, ízei utóérnek. Ehhez a felszedett gumókat öt napon keresztül 30 °C feletti hőmérsékleten és magas, 90%-os páratartalmú helyen tárolják. Ezután a hőmérsékletet 15-16 °C-ra csökkentik a levegő páratartalmának változtatása nélkül. Az egyes fajták tárolhatósága eltérő, általában 2-3 hónaptól 6 hónapig, maximum egy évig terjedhet. Kis mennyiséget az őszi hónapokban nyers formában is értékesítenek, de a többség folyamatos feldolgozásra kerül az év folyamán.

A téli-tavaszi tárolást egy 220 négyzetméter alapterületű, walipinihez hasonló, másfél méterre süllyesztett fóliában kialakított szalmaházban oldják meg, ahol pluszfűtéssel és a levegő keringetésével márciusig 12-15 °C-ot tudnak tartani. Alulról a tárolót hungarocell és agroszövet védi a kihűléstől. A fóliát több célra hasznosítják, a tároláson kívül itt történik a palánták hajtatása is, nyáron pedig paradicsomot termesztenek benne.

A tanyafejlesztési program keretében kiírt pályázaton ugyan eredményesen vettek részt, az elszabaduló építőanyag-árak miatt mégsem tudtak belevágni a megtervezett fejlesztésbe, pedig a hazai termesztésű minőségi zöldségre és a belőle készülő házias ízekre egyre nagyobb a kereslet.