Az Egyesült Királyság új vámalkut kötött az Egyesült Államokkal, amely lehetővé teszi a nagyobb volumenű marhahús-kereskedelmet a két ország között. A megállapodás érzékenyen érinti a fogyasztói bizalmat, az élelmiszerbiztonsági előírásokat, és felveti a kérdést: mi garantálja, hogy hormonkezelt hús nem kerül az európai fogyasztók asztalára?
Hormonkezelt marha – az évtizedes vita
A növekedési hormonok használata az Egyesült Államokban régóta bevett gyakorlat a marhahústermelésben. Az ilyen típusú kezelések célja, hogy a szarvasmarhák gyorsabban izmot növesszenek, ezzel olcsóbbá téve a húst.
A vita középpontjában az áll, hogy egyes növekedési hormonok – például az ösztradiol vagy a trenbolon – hosszú távú hatásait az emberi szervezetre máig nem sikerült egyértelműen tisztázni.
Az EU elővigyázatossági elve alapján inkább a tiltás mellett döntött, míg az amerikai szabályozás engedélyezi ezek alkalmazását, állítva, hogy az egészségügyi kockázat nem bizonyított.
A brit-amerikai megállapodás kulcspontjai
A friss megállapodás alapján az Egyesült Királyság évente legfeljebb 13 ezer tonna amerikai marhahúst enged be vámmentesen, miközben maga is ugyanennyi brit marhát exportálhat az USA-ba csökkentett vámtételek mellett. Ez látszólag kiegyensúlyozott alku, ám a részletek – mint mindig – döntő fontosságúak.
Határellenőrzések, laborvizsgálatok és tanúsítási rendszer szolgál arra, hogy a szabályokat betartsák. A fogyasztók és gazdák egy része mégis aggódik.
A brit mezőgazdasági érdekvédők – például a National Farmers’ Union – nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy adjon részletes garanciákat a hatósági ellenőrzés hatékonyságáról.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarország továbbra is tiltja a hormonkezelt hús importját. Az amerikai marhahús jelenléte elhanyagolható a magyar piacon, de a kérdés ettől még releváns: az Egyesült Királyság EU-n kívüli partnerként importálhat az USA-ból olyan húsféléket, amelyekhez a magyar fogyasztók másodkézből – közvetve, például feldolgozott élelmiszerekben – hozzáférhetnek.
Ez különösen akkor válik kockázattá, ha egy uniós tagállam nem kellő szigorral vizsgálja a brit eredetű húsáruk „valódi származását”. Bár az EU-s élelmiszerjelölési és nyomonkövetési szabályok szigorúak, a gyakorlatban előfordulhatnak kiskapuk – különösen, ha a britek olyan új feldolgozási vagy csomagolási metódust alkalmaznak, amely elfedi az eredetet.
A vásárlói tudatosság szerepe
Magyarországon ehhez hasonló szerepet tölt be a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy valamint a Hazai Termék logó.
Ugyanakkor ezek a címkék önkéntes alapon működnek, és nem minden boltban vagy márkánál találhatók meg. A tudatos fogyasztói döntés tehát többről szól, mint címkék olvasásáról: a helyi termelők támogatása, a rövid ellátási lánc előnyben részesítése és a bizalom az ismerős forrásból származó termékek iránt – ezek jelentik a legbiztosabb garanciát a minőségre.
A globális piac és az élelmiszerbiztonság új kihívásai
A brit-amerikai vámalku nem elszigetelt jelenség: jól mutatja, milyen irányba mozdul el a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem a poszt-Brexit korszakban. A szabadkereskedelmi megállapodások gyakran csökkentik a vámokat, miközben új kihívások elé állítják a fogyasztóvédelmet.
Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti új vámalku új dimenzióba helyezi az élelmiszerkereskedelem és az élelmiszerbiztonság viszonyát. A brit kormány szerint a szabályozás változatlan marad, és a hormonkezelt marhahús nem kerülhet az országba. A fogyasztók és gazdák egy része azonban kételkedik ebben, jogosan tartva attól, hogy a gyakorlatban nehéz lesz garantálni a szabályok betartását.
Ajánljuk még:
