Miközben csak Magyarországon, az értékesítést tekintve, évente 39 millió euró (közel 16 milliárd forint) és több mint 270 munkahely esik áldozatul a hamisított élelmiszereknek és italoknak, addig az EU-ban évente 2289 milliárd euró értékű értékesítési veszteséget és közel 5700 munkahely megszűnését okozzák.

„Mi van az asztalodon?” Ez az a kérdés, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) tesz fel a kampányának részeként, amely a hamisítás elleni világnap alkalmából felhívja a figyelmet a hamisított élelmiszerek és italok aggasztó veszélyére az EU-ban. A kezdeményezés azokra a közelmúltbeli jelentésekre reagál, amelyek szerint

A hamisított termékeket gyakran társítják luxuscikkekhez, vagy a ruházati és divatiparhoz.

A legújabb megállapítások riasztó mértékűre becsülik e bűncselekmények mértékét. Az Europol 2025-ös, a súlyos és szervezett bűnözés veszélyéről készülő felmérése (SOCTA) rámutat, hogy az e-kereskedelem növekedése új lehetőségeket nyitott a hamisítók előtt a hamisított élelmiszerek forgalmazására, ami egyre nehezebbé teszi a fogyasztók számára a valódi termékek azonosítását. A bűnözők manipulálják az élelmiszerek címkéit és csomagolását, és a gyártási folyamatokat is módosítják, a drágább termékekre koncentrálva.

A helyszíni bűnüldözési műveletek is rávilágítottak a probléma nagyságára. Az Europol és az Interpol által évente végrehajtott közös OPSON művelet eredményeként 2024-ben 91 millió euró értékű hamisított és nem megfelelő, silány minőségű élelmiszerterméket foglaltak le.

„A hamisított élelmiszerek és italok komoly közegészségügyi problémát jelentenek. Kampányunk célja, hogy a fogyasztók megkapják a szükséges ismereteket ahhoz, hogy megvédjék magukat, és egyúttal támogassák az uniós minőségi előírásokat betartó törvényes vállalkozásokat. Ez egy olyan küzdelem, amelyet együtt kell megvívnunk: a hatóságoknak, a gyártóknak és a fogyasztóknak egyaránt” – emelte ki az EUIPO ügyvezető igazgatója, João Negrão.

Az egészségügyi kockázatok továbbra is elsődlegesek. A 2021. évi SOCTA-jelentés arra figyelmeztetett, hogy a hamisított élelmiszerekben veszélyes anyagokat, például metanolt, higanyt, fipronilt, valamint különböző rovarirtókat vagy peszticideket találtak.

A hamisítók gyakran újrahasznosítják az eredeti palackokat vagy hamis címkéket nyomtatnak az üres palackokra, ami megnehezíti a fogyasztók és a hatóságok számára a legális és a hamis termékek megkülönböztetését.

A gazdasági hatások is jelentősek. Az EUIPO adatai szerint a bor- és szeszesital-ágazat volt az egyik leginkább érintett ágazat a hamisítás által a 2013–2017 közötti időszakban. Összesen 2289 millió euró értékű bevételkiesés történt és közel 5700 munkahely veszett el évente az EU-ban a hamisítás miatt. Az ezekből a termékekből származó adóbevétel-kiesés is jelentős volt, 2068 millió eurót tett ki.

Az EU külső határain 2019-ben és 2020-ban lefoglalt hamisított élelmiszerek és italok esetében Kína és Törökország voltak a leggyakrabban bejelentett származási országok.

Földrajzi árujelzők, a hitelesség jelzői

Az élelmiszer- és italipar az EU gazdaságának egyik alappilléreként jelentősen hozzájárulnak a regionális fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz és a munkahelyteremtéshez. A boroktól a hagyományos élelmiszerekig a földrajzi árujelzők (GI) lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy megbízhassanak a minőségi termékekben és megkülönböztessék azokat, ugyanakkor segítik a termelőket is termékeik hatékonyabb értékesítésében. Ezek a jelölések oltalmazzák az olyan termékek nevét, amelyek meghatározott régiókból származnak, és minőségüket vagy jellemzőiket elsősorban a földrajzi környezetnek köszönhetik.

Ezek a tanúsítványok megőrzik Európa gazdag kulináris örökségét, és a fogyasztók számára garantálják a termékek eredetiségét és minőségét. Jelenleg az Európai Unióban több mint 3600 termék van földrajzi árujelzővel ellátva.

Franciaország, Olaszország és Németország vezeti a GI-termékek termelését és fogyasztását, Franciaország egyedül az EU GI-termékek értékesítésének közel 32%-át adja. A bor az EU GI-termékek teljes fogyasztásának 54%-át teszi ki, ami miatt különösen veszélyeztetett a hamisítással szemben. A hamisítás által súlyosan érintett egyéb termékek közé tartozik az olívaolaj, a sör, a hús, a sajt és a tejtermékek.

Hogyan védheti magát a fogyasztó?

Az EUIPO „Mi van az asztalodon?” kampánya gyakorlati tanácsokat ad a fogyasztóknak arra vonatkozóan, hogyan védhetik meg magukat a hamisított termékektől.

A termék címkéjének és eredetének ellenőrzése, valamint a tanúsító logók megkeresése segíthet a termék eredetiségének igazolásában. A fogyasztóknak különösen figyelniük kell az EU hivatalos földrajzi jelöléseire (GI), például a OFJ, OFJ és HKT jelölésekre, hogy megbizonyosodjanak a vásárolt termékek eredetiségéről.

Fontos továbbá gondosan megvizsgálni a csomagolást és magát a terméket is, mivel a hamisítványok gyakran tartalmaznak kivitelezési vagy helyesírási hibákat. A termékek eredetiségének ellenőrzésében további segítséget nyújthatnak az olyan hitelesítő eszközök, mint a QR-kódok és a hologramok. Az EUIPO kiadott egy hamisítás- és kalózkodás elleni technológiai útmutatót (ACAPT) több mint 40 olyan technológiával, amelyek segíthetnek a vállalkozásoknak márkáik védelmében.

Hamis termékek eltávolítása Európa-szerte

Az élelmiszerek és italok hamisítása, valamint a földrajzi árujelzőkkel való visszaélés súlyos bűncselekmény, amely nemzetközi szinten történő fellépést igényel. Az EUIPO aktívan részt vesz a hamisítás elleni küzdelemben az egész EU-ban. Ezen erőfeszítései részeként együttműködik többek között a rendőri szervekkel és jogtulajdonosokkal, hogy javítsa a határokon átnyúló együttműködést és a jogérvényesítést Európában.

Az olyan nagy horderejű műveletek, mint az OPSON – amely ókori görögül „élelmiszert” jelent – hozzájárulnak a hamisított és nem megfelelő, silány minőségű élelmiszerek és italok eltávolításához a piacról.

Az akció eredményeként 11 bűnszervezetet számoltak fel, és 278 személlyel szemben kezdeményeztek eljárást hamisítás miatt. E műveletekben az EUIPO a szellemi tulajdonjogokkal – különösen védjegyekkel és földrajzi árujelzőkkel – kapcsolatos szakértelmet biztosítja, továbbá képzéseket tart és szorosan együttműködik a végrehajtó hatóságokkal a hamisítás elleni küzdelem érdekében.

Az EUIPO jelentései szerint a hamisított termékek gyártása és forgalmazása gyakran kapcsolódik a szervezett bűnözéshez – olyan tevékenységekhez, amelyek aláássák a törvényes vállalkozásokat, veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és hozzájárulnak más súlyos bűncselekményekhez, mint például kábítószer-kereskedelem, pénzmosás, kiberbűnözés, csalás, sőt, terrorizmus finanszírozásához.

Az EUIPO-ról

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) az Európai Unió egyik legnagyobb decentralizált ügynöksége, székhelye Alicante (Spanyolország).

Az ügynökség 2023-ban újabb szellemi tulajdonjoggal, a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőivel bővítette portfólióját. Az EUIPO emellett uniós és nemzetközi szinten is együttműködést folytat a szellemi tulajdon területén az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében, és otthont ad a Szellemi Tulajdonjogok Megsértésének Európai Megfigyelőközpontjának. 2024-ben az EUIPO ötödik alkalommal nyerte el a világ leginnovatívabb szellemi tulajdonjogi hivatala címet.