Nem hagytak ki szezont
Bármilyen furcsa, az Univer időszakosan viszonylag nagy veszteséget vállalt, hogy megtartsa és támogassa termelői körét. Az elveikből nem adnak föl ebben a helyzetben sem: fel sem merül, hogy import alapanyagot keverjenek a termékeikbe üzleti megfontolásból, olcsóbbá téve a termékeket, a beszállítóiknak pedig továbbra is határidőben fizetnek. Meddig engedhetik meg, hogy többi árucsoport (majonéz, mustár, fűszerpaprika-készítmények) finanszírozzák a veszteségét? Az etikai kérdésre a választ még nem hozták meg, árulta el Nagy Endre.
Bár a területcsökkentést már 2024-ban tervezték, mivel nem utasították vissza termelőik felajánlásait, éppen a világrekord évben 1300 hektár fölé emelkedett a szerződött területük a korábbi 900-1000 hektárról. A túltermelés fenntartásában tehát az Univer is ludas volt, vallotta be Nagy Endre, de figyelembe véve a világpiac méretét, ez a „magyar hatás” értelemszerűen közel nulla.
Végül tavaly tényleg kevesebbre szerződtek, ám a tervezett 500 hektárt akkor is jócskán meghaladták, mert a termelők általában kissé fölfelé kerekítették területeiket. Ráadásul a viszonylag kedvező időjárásnak, a nagyobb odafigyelésnek, a hatékonyság növelésének köszönhetően a hektáronkénti termésátlag jóval fölülmúlta a sokéves 70-75 tonnát, és mivel nem korlátozták a beszállítást, mintegy 30%-kal több alapanyagot dolgoztak fel a tervezettnél.
Nem túl derűlátóak, pang a piac, aki már akart, az vásárolt, a világpiaci árak alacsonyak. Ugyanakkor enyhe bizakodásra adhat okot, hogy úgy hírlik, Kína valamennyire csökkentette a termelést, az árak esése talán megállt, a 2026-ra prognosztizált világtermelés pedig 40 millió tonna alá csökkent (39,8 millió tonna).
A háború miatt az úgynevezett közel-keleti blokk, benne Irán (a hatodik legnagyobb paradicsomtermelő ország) várhatóan nem exportál, hanem stratégiai készleteket képez, helyét Oroszország és Kína veszi át. Emellett az európai paradicsomtermesztő országok is óvatosabban terveznek, és például Olaszországban (a legnagyobb európai paradicsomtermesztő, a világrangsorban pedig a harmadik helyen áll) a feldolgozók 5%-os árcsökkentésben egyeztek meg a termelőkkel.
Mindezek ellenére az Univer az idei szezont sem hagyja ki, kb. 500 hektárra kötöttek szerződést. Saját gyakorlatukból jól tudják, hogy milyen ráfordítással milyen eredményt lehet elérni, így fel sem merülhet, hogy a termelői árakat az önköltség alá akarnák szorítani. A jövedelmezőség számításához jó alapot ad a cégcsoporthoz tartozó Univer-Agro Kft. mintagazdasága Szentkirályon, ami „hófehéren” működik, magas általános költségekkel (informatikai rendszer, az összes hatósági engedély, bevallás birtokában, minden számlával igazolt), teljesen átláthatóan. Az Univer termeltetőként nagyon sok erőforrást fektetett már eddig is a fajta-összehasonlító és technológiai kísérletekbe, és jelenleg is tart egy fejlesztésük arra irányulóan, hogy nyomon követhessék, melyik termelőnél milyen technológiával, milyen talajviszonyokon, időjárási körülmények között hogyan teljesítettek a fajták.
A szezon tervezése hosszú folyamat, ami szigorúan a betakarítás ütemezésével kezdődik, és onnan haladnak visszafelé. Először is tudni kell, hogy mekkora az összes terület, hány kombájn milyen szervezésben tud dolgozni. A fajtasort úgy kell összeállítani, hogy a betakarításhoz mindig legyen elég gép. A betakarítás just is time rendszerű, hogy a legjobb minőségben, frissen érkezzen a paradicsom a feldolgozóba.
A termés üzembe szállításában is meghatározó szerepet vállal az Univer. A paradicsom árát és a fuvarköltséget külön-külön határozzák meg, azaz mindenki ugyanazt az árat kapja a termésért, attól függetlenül, milyen messziről érkezik. A kiváló minőséget (magasabb Brix-értéket) azonban felárral díjazzák.
