Új kihívások a csomagolásban
Az európai uniós zöld megállapodás (Green Deal) egyik fontos célja a csomagolási hulladékokból eredő szennyeződések csökkentése, az anyagáramok „kitisztítása”, akár a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségének csökkentésével, akár azok visszaforgatásával, újrafelhasználásával vagy anyagában visszadolgozásával. Ez utóbbihoz pontosan kell tudni, mi miből van, ismerni kell az összes összetevőt. A szigorítás legfőbb rákfenéje, hogy úgy kell megfelelni az előírásoknak, hogy a működési költségekben és beruházásokban nem szabad elszállni és az élelmiszerbiztonsági követelményeket sem szabad lejjebb adni. Emellett pedig a marketinget is újra kell gondolni, mert abban eddig nagy jelentősége volt az egyedi csomagolásnak, magyarázta Nagy Endre.
A legújabb szabályozás, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 2025/40 EU-s rendelet (angol rövidítéséből közkeletű nevén PPWR) is vitathatatlanul az érdekeinket szolgálja, de hatalmas kihívás, óriási falat, hiszen a teljes gazdasági rendszert megmozgatja, az alapanyag-termeléstől a csomagolási technológiákon át a gyártórendszerig, a csomagolóanyagok gyűjtéséig, hasznosításáig. Az Univeren belül „egy fél hadsereg” foglalkozik azzal, hogy határidőkre végezzenek a feladatokkal. Ahogy haladnak, egyre több előzetesen nem várt nehézséggel szembesülnek: például a műanyag színes flakonokat leváltó új átlátszó flakonok tapadása (beszorulása), vagy az új címkék gyűrődése óriási kapacitásvesztést okozhat.
Az Univer hozzáállása, hogy amit lehet, itthon vásárolnak, az alapanyag mellett a csomagolóanyagokat, gépeket is, mert ezzel nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az ahhoz kapcsolódó ágazatokat is erősíti. Emellett jó kapcsolatot ápol a vállalat a felsőoktatási intézményekkel, a Szegedi Egyetemmel közös kutatásaik is vannak, együttműködnek a duális képzésben, és végzés után örömmel fogadják az innovációra nyitott fiatalokat.
Három értékesítési irány
Az Univer paradicsomtermékekből (ketchuppal együtt) származó árbevételének a 40%-át a hazai értékesítés adja. Az exportpiacok közül Németország áll az élen, azt követi Románia, majd Lengyelország. Németországban az utóbbi két évben kezdték el intenzívebben építeni a piacot, arra alapozva, hogy ott van kultúrájuk a magyar élelmiszereknek.
Szállítanak még Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába, Szlovéniába, Szerbiába, esetileg egyéb országokba is. Az eladások három iránya a kiskereskedelem, a HoReCa szektor, valamint a feldolgozóipari vevők, akik az Univer paradicsomsűrítményéből készítenek prémium minőségű késztermékeket. Az összesen 58 ezer tonna kibocsátásból hozzávetőleg 10 ezer tonna az ipari paradicsomsűrítmény-alapanyag.
