Budapest kontra vidék
A Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum működésének egyik legérdekesebb sajátossága, hogy egyszerre van jelen a fővárosban és vidéken – ez pedig alapvetően meghatározza a beiskolázási stratégiát és annak eredményességét is. A tapasztalatok szerint ugyanis egészen másként lehet megszólítani a diákokat és a szülőket Budapesten, mint a kisebb településeken. Vidéken – például Vácott, Nagykőrösön vagy Szécsényben – jól működnek a pályaorientációs rendezvények. A diákok személyesen jelennek meg, gyakran szüleikkel együtt, és nyitottabbak a közvetlen tapasztalatszerzésre. Ezeken az alkalmakon megismerhetik a szakmákat, kipróbálhatják az eszközöket, beszélgethetnek az oktatókkal és a jelenlegi tanulókkal. A személyes jelenlét és a helyi kötődés erősebb, ami jelentősen megkönnyíti a pályaválasztási döntést.
A centrum tapasztalata szerint még a jól szervezett pályaorientációs eseményekre is jóval kevesebben látogatnak el, mint vidéken. További nehézséget jelent, hogy a budapesti agrárszakképző intézmények tanulói nem kizárólag a fővárosból érkeznek, hanem a teljes agglomerációból. Ez logisztikai kihívás is, hiszen nem reális elvárás, hogy a családok nagy távolságokat utazzanak egy-egy rendezvényre, így a személyes jelenlétre építő toborzás hatékonysága korlátozottabb.
Különösen látványos a különbség az egyes képzési területek népszerűségében. Az élelmiszeripari képzések iránt például Budapesten kifejezetten alacsony az érdeklődés a nappali rendszerben. A klasszikus szakmák – mint a hentes vagy a pék – nem tartoznak a fiatalok közt népszerű pályák közé, ami részben a szakmák társadalmi megítélésével, részben a munkakörülményekkel kapcsolatos elképzelésekkel magyarázható. Ugyanakkor a felnőttképzés egészen más képet mutat. Ugyanezen szakmák iránt sok az érdeklődő, sokan érkeznek teljesen más területekről, gyakran diplomával a kezükben, hogy új szakmát tanuljanak. Ez arra utal, hogy a munkaerőpiaci igények és a fiatalok pályaválasztási preferenciái között jelentős az eltérés.
Slágerszakmák
A centrum egyre nagyobb hangsúlyt fektet a digitális beiskolázásra. A közösségi médiafelületek – különösen az Instagram és a TikTok – ma már kulcsszerepet játszanak a fiatalok elérésében. „Rövid, látványos videókkal, szakmabemutató tartalmakkal próbáljuk közelebb hozni az agráriumot a diákokhoz” – meséli Molnár Zoltán. Érdekes tapasztalat, hogy a korábbi években, amikor kizárólag online formában zajlott a tájékoztatás, kifejezetten jó beiskolázási eredmények születtek. Ez azt mutatja, hogy a digitális térben rejlő lehetőségek még messze nincsenek teljesen kihasználva. A jövő egyik kulcskérdése az lehet, hogy a két megközelítést miként lehet hatékonyan ötvözni annak érdekében, hogy az agrárszakképzés minden térségben vonzó alternatívát kínáljon a fiatalok számára.
Hasonlóan nagy az érdeklődés az élelmiszeriparon belül a sütő- és cukrászipari technikus, valamint a pék-cukrász szakmák iránt. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor jól látható, hogy a megterhelőbb fizikai munkához kötött szakmákra – például a pék vagy a húsipari szakmák – kevesebb fiatal jelentkezik. Érdekes módon ezek a területek a felnőttképzésben kifejezetten erősek.
Stabilan teljesítenek a mezőgazdasági technikus, a gazda-lovász képzések, amelyek a hagyományos agrárpályák modern változatát kínálják. Emellett új képzések is megjelennek: az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági technikus szak például már az indulásakor komoly érdeklődést váltott ki, ami azt jelzi, hogy az ágazatban egyre nagyobb az igény a speciális tudásra.
