Túraútvonalak, pihenőhelyek
Nem állhattam meg, hogy megkérdezzem, a medvehagyma után mi a következő „erdő adta” konyhai alapanyag. A nyárasokban ebben az időben már sokan gyűjtik a kucsmagombát, de ahogyan megyünk bele a nyárba, a Mecsekben nő a vargánya, és gombából a fagyokig bőven van termés. Nagy Gábort faggatom a növényekről. Első találkozás a Mecsek egyik jellegzetes sárgászöld virága, az illatos hunyor, majd a hóvirág, de nyomában jön az ibolya, a fák alját színesre varázsoló odvas keltike, és nem feledkezhetünk el a szellőrózsáról, a patakmedrekben pedig madársóska, aranyos veselke nő. Tavasszal pillanatok alatt megtelnek színekkel a domboldalak.
A Gubacsos kulcsosház az egyik bélyegzőhelye a mellette haladó Mecseki szálláshelyek-túraútvonalnak, de számos népszerű gyalogos ösvény fut végig a hegységben. Kíváncsi voltam, mennyire fegyelmezettek a turisták, hogyan hagyják maguk mögött az erdőt. Mint általában – magyarázta Nagy Gábor – a legfrekventáltabb helyeken esetenként előfordul, hogy szemetet hagynak maguk után, de a vérbeli túrázók vigyáznak a környezetre. Látszik, sokat fejlődött a társadalom ilyen szempontból, amiben nagy szerepe van az erdei iskolai környezeti nevelésnek is. Az erdei pihenőhelyek országos összehasonlításban is jó állapotban vannak.
„Onnan, ahol most állunk, a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, a Jakab-hegy alig öt kilométerre található. A helyet már az ókorban felfedezték, a kelta időkben hatalmas földvár épült a jól védhető hegytetőre, melynek nyomai ma is felfedezhetők. A római hódítás után elnéptelenedett a hegy, majd a 12. században egy falu épült rá, román stílusú templommal. Később ez is lakatlanná vált, ezért Bertalan pécsi püspök 1225 körül ide költöztette a Mecsek erdeiben szétszórtan élő remetéket. A közösség később csatlakozott a pálosokhoz, és több száz éven keresztül éltek itt, fokozatosan tovább építve, bővítve a templomot és környezetét” – magyarázta Nagy Gábor, hogy ennek romjai a Pálos út egyik állomása.
A helyiek feljártak a hegyre, helyben durván kifaragták a köveket, és a tengely számára lyukat is fúrtak. Ami nem sikerült, az ottmaradt, a „kővadászok” ma is találhatnak belőlük. A Zsomborkő-kilátó a legidősebb ilyen létesítmény.
