Az amerikai alkörmös (Phytolacca americana) dísznövényként és festőnövényként került Európába. Bogyóinak levét bor színezésére használták, bár mérgező. Madarak terjesztik a magvait, így az erdőszéleken és városi parkokban egyaránt megjelenik. Erőteljes karógyökere és gyors növekedése miatt hamar dominánssá válik.

A magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata) szintén észak-amerikai származású, a paraszti kertek és vidéki kúriák elmaradhatatlan évelő virága volt. A nedvesebb élőhelyeket kedveli, így a kertekből kiszabadulva elsősorban a patakpartokon és ligeterdőkben vert gyökeret. Bár látványos, sűrű állományai kiszorítják az őshonos parti növényzetet.

A kaukázusi medvetalpat (Heracleum mantegazzianum) a 19. században botanikai ritkaságként hozták be a kaukázusi régióból. Hatalmas termete és impozáns ernyős virágzata miatt a kastélykertek, gyűjteményes kertek dísze volt. Kiszabadulásának nemcsak ökológiai, hanem egészségi kockázata is van: a nedvében lévő furanokumarin a bőrre kerülve súlyos, égési sérüléshez hasonló hólyagokat, fitofotodermatitiszt okoz. Magyarországon szerencsére még csak szórványosan fordul elő, de irtása kiemelt feladat.

Így került ki a természetbe a Nuttall-átokhínár vagy fésűs békaszőlő (Elodea nuttallii) is, amely agresszív terjedésével teljesen átalakítja a hazai tavak és holtágak ökoszisztémáját, akadályozva a vízi közlekedést és rontva a vízminőséget.