Magasabb árkategória
A bioélelmiszerek piacáról szólva rámutatott, hogy a biotermékek továbbra is magasabb árkategóriát képviselnek, ami részben az alacsonyabb hozamokból és a termelés nagyobb kockázataiból fakad. Ugyanakkor az elmúlt évek jelentős inflációja elsősorban a hagyományos élelmiszereket érintette, így a bio- és nem bio-termékek közötti árkülönbség csökkent. A hazai biotermék-forgalom évről évre mintegy 13–14 százalékkal növekszik, ami már nem csupán az infláció, hanem a tényleges kereslet növekedésének eredménye.
Az ÖMKi felmérései szerint a magyar lakosság mintegy fele tudja helyesen értelmezni a bio fogalmát, illetve felismeri az Európai Unió hivatalos biojelölését, a zöld alapon fehér csillagokból kirakott levelet. A másik fele azonban még nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, ezért az edukáció és az ismeretterjesztés kulcsfontosságú feladat marad a jövőben is.
Az intézet kutatási eredményei közül kiemelte a szőlősorközök növényzetével kapcsolatos vizsgálatokat. Az évek során felhalmozott botanikai és ízeltlábú-faunisztikai adatok különösen értékessé váltak az aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegségének megjelenésével. A kutatások kimutatták, hogy a változatosabb, természetközelibb sorköztakarás kedvez a természetes ellenségek jelenlétének, amelyek képesek csökkenteni az amerikai szőlőkabóca állományát. Emellett bebizonyosodott az is, hogy a virágos sorköztakarás nem jelent kockázatot a kabóca felszaporodása szempontjából, mivel a kártevő elsősorban a szőlőtőkén él.
Aktív támogatás a küzdelemben
Az ÖMKi aktívan részt vesz a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezési stratégiák kidolgozásában is. Az intézet készítette el az ökológiai védekezésre vonatkozó technológiai ajánlásokat, amelyek a termelők számára gyakorlati útmutatást nyújtanak a megfelelő időben és módon történő védekezéshez. A cél elsősorban a megelőzés erősítése és a fertőzés terjedésének visszaszorítása.
Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésre, miszerint képes lenne-e ellátni a világ teljes népességét, Drexler Dóra árnyalt választ adott. Véleménye szerint a probléma nem elsősorban a termelési kapacitásokban rejlik, hanem az élelmiszer-rendszer hatékonyságában. Jelenleg a megtermelt élelmiszerek jelentős része kárba vész, miközben hatalmas területeket használnak állati takarmány előállítására. Kutatások szerint az élelmiszer-pazarlás mérséklésével és a húsfogyasztás csökkentésével az ökológiai gazdálkodás jóval nagyobb szerepet tölthetne be a globális élelmezésben, mint azt sokan feltételezik.
A biológiai növényvédelmi technológiák alkalmazhatóságát illetően hangsúlyozta, hogy megfelelő fajtaválasztással, termesztéstechnológiával és szakmai felkészültséggel számos kultúrában eredményesen alkalmazhatók. Jó példaként említette a bio csemegekukorica és a bio zöldborsó termesztését, ahol a hozamok sok esetben megközelítik a konvencionális gazdálkodás eredményeit.
Az Európai Unió 2030-ra megfogalmazott 25 százalékos célját ugyan rendkívül ambiciózusnak nevezte, de hangsúlyozta, hogy már önmagában a célkitűzés is jelentős fejlődést ösztönzött. Arra számít, hogy az ökológiai gazdálkodás térnyerése a következő években is folytatódik, és egyre inkább a mezőgazdaság természetes és elismert részévé válik Magyarországon és Európában egyaránt.
