A másik kulcselem a bontás és a termékkínálat forradalmasítása volt. A hazai gyakorlattal szakítva, több mint nyolcvan különböző vágási részt és steaktípust vezettek be.

A feldolgozás fejlesztése üzleti áttörést is hozott. A saját rendszer lehetővé tette a teljes értéklánc kontrollját. Ez a modell a válságok idején is stabilnak bizonyult: „Amikor mindenki leállt, mi egy hét alatt felépítettük a házhozszállítást. Működött, és a webshop és a közvetlen értékesítés mára a működés alapkövévé vált.”

Stresszmentes állattartás

A gazdaság tudatosan három alapelvre építi a tartástechnológiát: az egészség és termelékenység fenntartására, a természetes életmód biztosítására és az állatok lelki nyugalmára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a marhák az év nagy részét – 8-10 hónapot – legelőn töltik, teljes szabadságban. Nem kényszerített ritmus szerint élnek: akkor legelnek, pihennek vagy isznak, amikor azt a saját biológiai igényeik diktálják. Ez a fajta autonómia jelentősen csökkenti a stresszt, miközben javítja az általános kondíciót is.

Az ellés tavasszal, természetes környezetben, a gyepen történik, ami önmagában is kevesebb megterhelést jelent az állatok számára. A borjak életének első 24 órája kiemelt jelentőségű: ilyenkor történik meg a jelölés, a genomminta-vétel és a mérés. Azoknál a bikaborjaknál, amelyek nem tenyészbika-jelöltek, vérzés nélküli kasztrálást alkalmaznak. A cél minden esetben az, hogy a borjak a lehető legzökkenőmentesebben induljanak el.

A kezelési infrastruktúra kialakításánál szintén a stresszcsökkentés volt az elsődleges szempont. A karámrendszer a világszerte állatbarát, alacsony stressz-szintű kezelési megoldásairól ismert dr. Temple Grandin elvei alapján épült. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kerülik az erőszakos eszközök – például ösztöke, ostor vagy gulyásbot – használatát. A terelés és válogatás nyugodt, kiszámítható módon, zászlós pálcával történik, figyelembe véve az állatok természetes viselkedését.

Ebben a munkában a lovak ma is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A marhák mozgatása és terelése lóhátról történik, ami nemcsak hagyományos, hanem az állatok számára is sokkal elfogadhatóbb és kevésbé stresszes megoldás.

Tudásmegosztás és jövőkép

A Kun Ranch működésében ma már a termelés és a feldolgozás mellett kiemelt szerepet kap a tudás átadása is. Kun Péter felismerte, hogy az évek alatt felépített szemlélet – legyen szó genetikáról, legeltetésről vagy húsminőségről – akkor fejthet ki valódi hatást, ha másokhoz is eljut. „Hiába csinálod jól, ha egyedül csinálod. Akkor az csak egy szép példa marad. Én azt szeretném, ha ez a rendszer minél több gazdaságban működne” – fogalmaz.

Péter szerint ez az egyetlen járható út: „Nem lehet mindenkire ugyanazt a sémát ráhúzni. Megnézzük a lehetőségeit, és abból próbálunk többet kihozni. Én is így tanultam: kérdeztem, és megmutatták.”

A tudásmegosztás a fogyasztókat is eléri. A húsfeldolgozás kapcsán az edukáció eddig is fontos volt, de a jövőben még nagyobb hangsúlyt kap. A távlati tervek között szerepel egy szakmai és közösségi központ létrehozása, amely képzéseknek, bemutatóknak és szakmai vitáknak adna otthont, összefogva a fejlődni vágyó szakembereket.

A cél azonban ennél is ambiciózusabb: egy nemzetközi szinten is meghatározó genetikai és szakmai színvonal elérése. „Azt tűztem ki, hogy pár éven belül nálunk a leggyengébb állat is jobb legyen, mint máshol a legjobb. Ez nem nagyképűség, hanem egy világos irány.” Ebben a folyamatban az edukáció a legfontosabb láncszem, hiszen a jövő mezőgazdasága Kun Péter szerint nemcsak technológia és genetika, hanem elsősorban szemléletváltás kérdése – ehhez pedig szükség van valakire, aki megmutatja az utat.