Csirkék a Hajdár Farmon

Bázakerettyén mindössze hétszázan élnek, a település utolsó háza köré épült a Hajdár Családi Farm, irigylésre méltó kilátással a környező zöld lankákra. A fiatal Hajdár Máté szülei nyomdokaiba lépve önálló gazdálkodásra vágyott, ezért a családi gazdaságon belül kialakította a maga vállalkozását: csirketartást és tojástermelést, amit megelőzött némi útkeresés.

Munka mellett járt egyetemre, és megszerezte a mezőgazdasági mérnök diplomát. Közben azt tervezte, hogy megvalósítja régi vágyát, spórolt pénzén motort vásárol. Végül elgondolkodott, hogy egy motorért ennyit dolgozott, egy gyors fordulattal inkább felmondott a munkahelyén, és elhatározta, mást kezd a spórolt pénzével.

Aztán Charles Dowding-féle komposztmulcsos kertet létesített, a szakdolgozatát is ebből írta, végül nem úgy sikerült, ahogyan kellett volna: itt is a zöldségek eladásával volt a gond, meséli a kezdeteket.

A YouTube-on fedezte fel azt a fajta csirketartást, amit három évvel ezelőtt feleségével együtt megvalósított a ház melletti domboldalon. Az amerikai Joel Salatin módszeréről van szó, és rájött arra, hogy náluk is minden adott, amihez erre szükség van: egy jó legelőre. Viszont nem kell hozzá költséges beruházás, csarnokok, szellőző és egyéb berendezések, antibiotikum. A tartásmód lényege, hogy a legelőt élettérként használják, emellett GMO-mentes takarmányt kapnak az állatok. Minden nap új területre telepítik a csirkéket, ahol kapirgálnak. A tíz négyzetméteres szerkezetet csirketraktornak hívják, amit naponta mozgatnak, ahol friss zöld várja a növekvő csirkéket.

Máté és a felesége, Boglárka mindent együtt csinálnak a gazdaságban. Jelenleg három turnust nevelnek, egyik az előnevelőben van, ott háromhetes korukig védettebb körülmények között tartják a csibéket, a meleget kerámiaizzós lámpával biztosítják a számukra, ami nem ad fényt, így éjszaka a természetes ritmusuk szerint tudnak pihenni, emellett GMO-mentes takarmányt kapnak, és figyelnek a higiéniára is. Máté megjegyzi, hogy ennek a tartásnak köszönhetően náluk még nem fordult elő tömeges megbetegedés.

A csibéket keltetőből vásárolják, amelyek genetikailag azonosak az úgynevezett „ipari” csirkékkel, a tartásukban azonban minőségi különbség rejlik. Azért ezt választották, mert kiszámították, ha a háztáji fajtákat tartanák, akkor árban nem lennének versenyképesek, azt csak drágán tudnák adni, mert jóval tovább kell tartani.

A legelőn most 460 darab növekszik, de ebben az évben 3000 csirke felnevelését tervezik, ezzel idén megduplázzák a tavalyi mennyiséget. A tojótyúkok klasszikus szabadtartásban vannak a terület egy elkerített részén.

A csirketraktorokat Máté saját kezűleg készíti, meséli a legelőn álló ketrecek fejlődéstörténetét. Magyarországon nem találta azt az anyagot, amit Amerikában használnak a ketrecek fedésére, ezért többfélével is kísérletezett, de még mindig gyűjti a tapasztalatokat. Kezdetben jó nagyokat fabrikált, hogy minél több csirke elférjen benne, de rájött, nagyon nehéz mozgatni, ezért a következők már kisebbek lesznek.

Kialakítottak egy vágópontot, ahol maguk vágják, tisztítják, darabolják az állatokat, a friss húst és a tojást pedig egy nemrég vásárolt hűtőkocsival – ahogyan a négyéves Zsombitól megtudtuk, a Hópárduccal – szállítják házhoz a környékbeli településeken. A vágás időpontját a Facebook-oldalukon teszik közzé, és mint mondják, már jóval korábban elkel az egész mennyiség.

Azt mondják, az idén még nem vágtak, de már 700 darabra van előrendelésük. Hatalmas megkönnyebbülés, hogy ezen nem kell aggódni, szerintük az áru eladja saját magát. Szeretnék lefedni a Balaton környéki piacokat is, és igény szerint Kaposvárra, Zalaegerszegre, Lentibe, Nagy­kanizsára is szállítanak. Az idei bevételből pedig elindíthatják a nyúltartást. A kezdetet anyaállománnyal tervezik, a szaporulatot pedig a csirkékhez hasonlóan, legelőn, mozgatható ketrecekben nevelik majd. A birsültetvényt szemelték ki erre a célra. Mivel a csirketartás őszig tart, a nyúl lesz az, amely meghosszabbítja a szezont, így télen is értékesíteni tudnak.

Az épület már áll, ahol a kezdetben majd a kicsik növekedhetnek, szintén Salatin-­módszerrel. A ketrecek egy olyan asztalon állnak majd, amelynek az alja hálós, ezen keresztül az ürülék a földre hullik, így könnyű tisztán tartani a ketrecet és az állatokat is, illetve a házban lévő tyúkok tudnak közte kapirgálni.

magyarázza Máté a szakmai részleteket. A nyulak idősebb korukban a legelőre kerülnek.

Úgy tűnik, a kísérletezés célba ért, a csirkék lettek a befutók, és remélik, a nyulak sem okoznak csalódást. Máté hozzátette, a szülei támogatása nélkül nem tartanának itt, hiszen még akkor is melléjük álltak, amikor tapasztalt gazdálkodók lévén látták, hogy nem lesz sikeres az általa elképzelt projekt.

Az ökológiai példakép

A fiatal gazdálkodók példaképüknek Joel F. Salatint tekintik, az ő videói, blogjai és könyvei adnak útmutatást az ökológiai szemléletű gazdálkodáshoz. Salatin amerikai farmer, előadó és író, aki állattenyésztéssel foglalkozik a virginiai Swoope-­ban található Polyface farmon, a Shenandoah-­völgyben. Az egyetem elvégzése után egy újságnál helyezkedett el, de belefáradva az újságírásba, úgy döntött, hogy teljes munkaidőben próbálja meg a gazdálkodást. Minden évben felülvizsgálta ökológiai gazdálkodási technikáit, amelyek alacsony költségekkel járnak, és a gazdaság hamarosan nyereséges lett. 2005-ben a gazdaság 350 000 dollárt hozott, és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma kereskedelmi gazdaságnak tekinti.

A gazdálkodási filozófiája az egészséges fűre épül, amelyből az állatok a saját szükségleteik szerint táplálkozhatnak. A teheneket egyik legelőről a másikra mozgatják, nem pedig központilag kukoricával és egyéb takarmánnyal táplálják. A hordozható ketrecekben lévő csirkéket naponta mozgatják, hogy fehérjegazdag légylárvákért „átássák” a tehéntrágyát, miközben tovább trágyázzák a mezőt az ürülékükkel, így is javítva a fű minőségét. A gazdaságból származó húst pedig direktmarketing útján értékesítik a fogyasztóknak és az éttermeknek.

Módszeréről folyamatosan tart előadásokat és számos könyvet írt.