Az iklódbördőcei mangalicák

Iklódbördőcén szám szerint 257-en élnek, köztük Tóth Károly, aki mangalicatenyésztéssel, marhatartással és húsfeldolgozással foglalkozik. Édesapja nyomdokaiba lépett, aki szintén gazdálkodó volt. Már általános iskolás korában egyértelmű volt, hogy Károly a mezőgazdasági pályát fogja választani. A szakközépiskola után a keszthelyi egyetemen szerezte agrármérnöki diplomáját.

Mint mondja, errefelé nem volt hagyománya a mangalicatartásnak. Az egyik évfolyamtársa tartotta ezt a fajtát, az ő hatására indította ezzel a vállalkozását. Tőle vásárolta az indulóállományt is, amely 2007. március 7-én érkezett meg, emlékszik még a pontos dátumra is.

Kifejezetten alkalmas szabadtartásra, a lábszerkezetük is a földhöz alkalmazkodott, a beton tönkreteszi, ezért leginkább a szabadban szeretnek lenni. A környéken többen is próbálták ólban tartani a mangalicát, és azt mondták, soha többet, mert összetörték az ólat, felszedték a padozatot, azért mert ez a fajta nem oda való, összegzi a fajta sajátosságait.

A szaporulattal együtt mára több mint száz egyedre duzzadt az állomány. Már 2010-től törzstenyészet formájában tenyészti a mangalicákat, az anyaállatok és a kanok mind törzskönyvezett állatok, és többségük a szőke mangalica fajtát képviseli. Az állatok szabadtartásban, illetve karámos-­kifutós ólakban nevelkednek.

Nagy vágya volt, hogy legyenek szarvasmarhák is a gazdaságban, hat évvel ezelőtt kezdett el velük foglalkozni. A legelőn fekszenek a kárpáti borzderesek a délutáni napfényben, alig látszanak ki az előző héten leesett bőséges csapadéktól hatalmasra nőtt fűben. Jelenleg négy tehénből, egy vemhes üszőből és szaporulatként öt borjúból áll az állomány. Abrak nélkül, kifejezetten legelőn tartja őket.

Az állatok takarmányát alapvetően az általa megtermelt gabona adja, tavasztól őszig bőségesen kapnak zöld lucernát, télen lucernaszenázst. Hozamfokozókat, antibiotikumokat nem ad az állatoknak. Nagyjából 45 hektáron termeszt gabonát, őszi kalászosokat, zabot árpát, kukoricát.

Az elhatározást segítette az a tény is, hogy így nem kell drága gépekbe beruházni, illetve szerinte a talaj minősége is alkalmasabb ehhez a módszerhez. Errefelé ugyanis a talaj nagyon kötött, nehéz jó minőségű szántást végezni, és azt tapasztalja, hogy a gruberezéssel sokkal jobb magágyat lehet készíteni. Már mindent ezzel a módszerrel vet, de egyelőre még a tapasztalatgyűjtés fázisában jár.

Az állatokat többnyire feldolgozott formában értékesíti, csak kevés élő mangalicát ad el. Vágóhídon vágják a disznókat és a marhákat, majd a saját feldolgozóban készülnek a húskészítmények. Elsősorban füstölt árut készít, kolbászt, szalonnaféleségeket, továbbá hurkát, kenőmájast, disznósajtot. Kezdetben csak mangalicát dolgozott fel, de a vásárlók sokszor húsosabb részeket kerestek, illetve a mangalica kevés húsát gyorsan elkapkodták. Ezért azt gondolta, hogy marhahússal egészíti ki, illetve pótolja a keresletet.

A húsárut termelői piacokon értékesíti, például tíz éve oszlopos tagja az őriszentpéteri piacnak, de 4-5 környékbeli településen is jól ismerik az iklódbördőcei mangalicaárukat. Az értékesítés már nem probléma, sőt egy-egy termékféleségből nem is tudja mindig kielégíteni az igényeket. De a törzsvásárlók türelmesen megvárják, amíg elkészül. Ma már tudja, elkövette azt a hibát, hogy az egyéb hústerméket gyártókhoz pozícionálta az árait. Ez pedig öngól volt, mondja az értékesítés pénzügyi részéről.

Azt gondolja, hogy a mangalicát külön fajtaként kellene tekinteni az eladás során, hiszen a felnevelési költségei jóval nagyobbak, a termék minősége viszont jobb, mint az ipari körülmények között nevelt állatoké. A magasabb költségeket pedig érvényesíteni kellene a termékekben. A vevőket akkor is meg lehet találni, mert sokan keresik a tiszta élelmiszereket, hiszen egyre többen küszködnek étkezési, allergiás problémákkal.

Hagyományos eljárással és magyaros ízesítéssel készülnek a termékei, de azt szokta mondani, hogy a vásárlók alakítják az ízeket. Így lett például rozmaringos és borókás ízesítésű kolbász is.

Most úgy érzi, hogy a növénytermesztés, az állattenyésztés, a feldolgozás, az értékesítés együtt teljesen elaprózza az energiáit, túl sok egyszerre, ezért most a talpon maradás a legfőbb cél. Igaz, vannak alkalmi kisegítők, és egy teljes munkaidős alkalmazottat is elbírna a vállalkozás, de olyan ember kellene, aki minden területen helyt tud állni. Ezt keresi már egy ideje.

A vásárlóinak a száma miatt indokolt lenne az állomány növelése, de ehhez több takarmányt kellene termeszteni. Szarvasmarhából annyit szeretne tartani, hogy minden hónapba jusson a szaporulatból egy vágásra. De legelőn tartott csirketartásban is gondolkodik, mert erre is van igény a vásárlók részéről.