A nemzetközi szójakereskedelmet milyen szabályozások befolyásolják napjainkban?
A piacot a szabályozási környezet változása is befolyásolja. Az európai erdőirtás-mentességi rendelet, az EUDR bevezetését a szakmának már kétszer sikerült elhalasztatnia. Eredetileg 2024-ben és 2025-ben is alkalmazni kellett volna, de sikerült elérni a halasztást. Jelenleg úgy látszik, hogy 2026. december 31-én valóban életbe léphet. A szabályozás lényege, hogy az importált szójánál – például a Brazíliából érkező termékek esetében – igazolni kell, hogy a terményt nem erdőirtással érintett területen termesztették. Ehhez rendkívül szigorú nyomon követhetőség szükséges: geolokációval kell visszavezetni, pontosan melyik területen termett a növény, és évekre visszamenőleg, fényképekkel is bizonyítani kell, hogy az adott földterület korábban nem volt erdő.
Ennek természetesen jelentős költsége lesz. A piac jelenleg közel 50 euró/tonnára becsüli az új előírásokból adódó többletköltséget, bár a hivatalos összeget még nem közölték. Ez a szója minden termékére vonatkozik, tehát a szójababra, a szójadarára és a szójaolajra is.

A nagy- és középvállalatokra december 1-jétől vonatkozik az előírás, a mikro- és kisvállalkozások további fél év haladékot kapnak. Mivel azonban a piacot alapvetően a nagyobb szereplők határozzák meg, a költségek megjelenésére már január 1-jétől számítani lehet. A szabályozás az ukrán importra is vonatkozik, tehát gyakorlatilag minden érintett szójatermékre kiterjed. Ukrajna esetében ráadásul a logisztika is komoly nehézségeket okoz. Jelenleg szinte minden egyes vasúti vagonért küzdeni kell. A háborúban mozdonyokat lőnek ki, így hiába vannak megrakott vagonok, sokszor nincs, ami továbbítsa őket. A szerelvények lassabban érnek el a határhoz, miközben az átrakási kapacitások teljesen telítettek.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Ukrajnában és Oroszországban széles nyomtávú, Európában pedig keskeny nyomtávú vasúti rendszer működik, ezért a határon mindenképpen át kell rakni az árut. Ráadásul nemcsak a szója érkezik ezen az útvonalon: a vasérc, a fa és minden más, Ukrajnából vasúton szállított termék ugyanazokat az átrakókapacitásokat terheli.
A jelenlegi várakozások szerint december 31-ig biztosan fennmarad ez a helyzet, januárban talán enyhülhet valamelyest. Összességében nagyon sok a bizonytalanság, és sajnos úgy látjuk, hogy a körülmények még tovább romolhatnak.

Milyen tapasztalatokat szereztek a termelőkkel való együttműködésben, és melyek azok a feltételek, amelyek hosszú távon is kiszámítható jövedelmet biztosíthatnak a gazdálkodóknak?
Először érdemes röviden bemutatni, hogyan cégünk, a Galldorf miként működik a szójaágazatban. Integrálja a szóját, vagyis a teljes vertikumban jelen vagyunk. Vetőmagot állíttatunk elő, amelyet értékesítünk a termelőknek. Ők elvetik, megtermelik és betakarítják a szójababot, mi pedig igyekszünk visszavásárolni tőlük a terményt.
A Galldorf ezt követően full-fat szóját, vagyis teljes zsírtartalmú szóját állít elő a szójabab feldolgozásával. A folyamat lényege a hőkezelés. Ennek során inaktiváljuk a szója emészthetőségét gátló antinutritív anyagokat, így a termék sokkal jobban emészthetővé válik. A beltartalmi értékek lényegében nem változnak: amit a rendszerbe beteszünk, annak beltartalmi értékét kapjuk vissza a feldolgozás után. A full fat szóját takarmánygyártóknak értékesítjük, napi szinten egyeztetünk az állattartókkal is, együtt megélve az eredményes és veszteséges időszakokat.
A magyar szójatermesztés minden fontos szakaszában jelen vagyunk, és a gazdálkodókkal nagyon szoros kapcsolatot ápolunk. Folyamatosan egyeztetünk velük, igyekszünk segíteni a nehézségeik megoldásában. A legnagyobb problémát jelenleg egyértelműen az időjárás jelenti, amely miatt Magyarországon és Európa más országaiban is csökken a vetésterület és a megtermelt mennyiség.


