Az új géntechnológiákra vonatkozó, NGT-1 és NGT-2 kategóriákat meghatározó szabályozás elfogadása után a 2026. július 16-i hatálybalépés és a 2028. július 16-ra tervezett alkalmazás különösen fontos időszakot nyithat a vetőmagpiacon. Mi elsősorban az NGT-1 kategóriájú növények megjelenésére számítunk, és arra leszünk kíváncsiak, hogyan fogadja ezeket a piac, különösképpen a vetőmagelőállításra hogyan fog hatni.
Vajon a hagyományos értelemben vett GMO-mentes termék továbbra is magasabb prémiumot kap majd, mint az NGT-1 technológiával előállított termény? Vagy a szakma elfogadja, hogy az NGT-1 kategóriába tartozó növények beltartalmi szempontból nem jelentenek problémát?

A géntechnológiával kapcsolatban van egy másik fontos szempont is, amelyet nemcsak én, hanem több szakember is hangsúlyoz. Régebben a génmódosított, ma már génszerkesztett növényeket többek között azért fejlesztik, hogy például ellenállóbbak legyenek a növényvédő szerekkel, különösen a glifozáttal szemben. Az amerikai növénytermesztésben ez különösen elterjedt gyakorlat, nemcsak a szójánál, hanem a kukoricánál is. A probléma az, hogy ezek a növények olyan jól tűrik a glifozátot, hogy a növényvédőszer-maradék a növényben, majd a végtermékben is megjelenhet. Ez már komoly kérdéseket vet fel, különösen akkor, ha a takarmányba kerülő maradékanyagokat az állatok felveszik, azok pedig megjelennek a szövetekben, a májban és a húsban. A fogyasztó szempontjából ez jelenti az igazi kockázatot.
Ha a növényvédő szereket úgy használják, hogy a végtermékben nem marad kimutatható növényvédőszer-maradék, akkor szerintem sokkal kevesebb aggály merül fel. Ez természetesen csak a saját véleményem.
A következő években ezért rendkívül érdekes lesz megfigyelni, hogyan alakul a GMO-mentes, az NGT-1 és esetleg az NGT-2 kategóriába tartozó növények piaci megítélése és ára.
A génszerkesztésben ugyanis komoly lehetőségek vannak. A nemesítési célok között szerepelhet az olajösszetétel módosítása, a fehérjetartalom növelése és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség javítása.
A szakmának nyitottan kell figyelnie, merre halad a világ, mert ezen a területen nagyon gyorsan változik a tudomány és a gyakorlat.
A szója mellett a cirok, a takarmányborsó és más fehérjenövények is szerepet kaphatnak a hazai vetésszerkezet átalakításában. Mely növényekben látja a legnagyobb piaci és termesztési potenciált, és milyen feldolgozóipari, értékesítési vagy támogatási feltételekre lenne szükség a vetésterületük növeléséhez?
Ez ismét nagyon aktuális kérdés. Amikor elkezdődött a szárazság, sokan a cirok felé fordultak, hiszen a kukoricánál jóval szárazságtűrőbb növényről van szó. Afrikai eredetű, ezért a termesztők eleve nagyobb alkalmazkodóképességet vártak tőle.

Az idei, rendkívül súlyos aszály azonban megmutatta, hogy a cirok sem jelent teljes megoldást. Mi is forgalmazunk cirokvetőmagot, ezért szoros kapcsolatban vagyunk a partnereinkkel, és folyamatosan kaptuk a visszajelzéseket. Ezek alapján egyértelművé vált, hogy a rendkívüli vízhiány a cirkot is súlyosan érintette. Jobban tűri a szárazságot, mint a kukorica, de nem csodaszer.


