A kormány korábban ehhez a feltételhez kötötte a kiskereskedelmi árrésstop kivezetését – hívta fel a figyelmet hétfői nyilatkozatában az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
A szövetség elismeri, hogy a rendeletben sem szerepelt soha, hogy mik a döntés konkrét céljai,
Az OKSZ emlékeztet arra, hogy az árrésstop, mint bázishatás, legkésőbb jövő áprilisban kifut az év/év alapú inflációs mutató alól.
Ekkor ismét az eredeti pályára áll a most mesterségesen torzított statisztikai adat. Az ezt mutató számokat a május eleji adatközlésben, azaz közvetlenül az országgyűlési választások után publikálja a KSH.
„Az árrésstop fenntartásának semmiféle létalapja nincs” – hangsúlyozza a nyilatkozatban Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. Szerinte az árréstop legnagyobb vesztese a lakosság, és azon belül is 5000-10 000 főnél kisebb települések lakossága, azok a falvak és kisebb városok, ahol jellemzően már most sincs vagy nagyon kevés bolt van, ismertebb kiskereskedelmi lánchoz tartozó egység pedig egyáltalán nincs.
Az OKSZ főtitkára szerint az árréstop kedvezőtlen hatása a tovább erősödő boltbezárási hullám. Úgy tudja, hogy
Magyarországon már 400 településen nincs élelmiszerbolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni – tette hozzá.
Kitér arra is, hogy a kiskereskedelmi láncoknak ebben a helyzetben korlátozott lehetőségei maradnak arra, hogy hatékonyan kigazdálkodják a hazai beszállítók emelkedő költségeit.
Kényszerűen fordulnak az olcsó import felé, és ez a stratégia rendszerszinten torzítja a hazai termékpályákat, növeli az ország élelmiszer-importfüggőségét, és ezzel közvetlenül aláássa a magyar termelők és feldolgozók piaci pozícióját.
Ezek a problémák a teljes magyar élelmiszeriparra veszélyt jelentenek.
„Az Országos Kereskedelmi Szövetség fenntartja azt az álláspontját, hogy tartós inflációfékező hatást csak a szabad, adminisztratív beavatkozásoktól mentes verseny tud kiváltani. Ennek eléréséhez ki kell vezetni a rendszerből az árrésstopot, és haladéktalanul felül kell vizsgálni mindazokat tényezőket (adók, díjak, egyéb gazdaságpolitikai intézkedések), amelyek rontják a hazai beszállítók versenyképességét” – közölte az OKSZ főtitkára.
