0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 1.

Kézzel válogatott fűszerpaprika a Kocsis Majorból

Kocsis Zoltán gyerekkora óta a földhöz kötődik, mégis sokáig más pályát képzelt el magának.

Szerző: Rostási Nikolett

Ma már 55 hektáron gazdálkodik Fajsz környékén, és kézzel válogatott, hagyományos magyar fajtákból készült fűszerpaprikájával bizonyítja: a minőség, a környezettudatos szemlélet és a több generáción át öröklődő tudás ma is versenyképes lehet.

Már gyerekként hamar traktorba ült, mégis inkább humán beállítottságúnak tartja magát Kocsis Zoltán. Főképp az angol nyelv és a történelem érdekelte, sokáig bölcsész pályában gondolkodott. A hétvégéket és a nyarakat rendszeresen a családi gazdaságban dolgozva töltötte. A középiskola tizedik évfolyamának végén kezdett megérni benne a gondolat, hogy az agrárium lehet az igazi útja. A fordulópontot egy beiskolázási előadás jelentette, annak hatására új szemléletben látta a szakmát, ezért a 11. évfolyamtól biológia-kémia fakultációt választott. Érettségi után Keszthelyen agrármérnöki diplomát szerzett, majd növényorvos mesterszakon tanult tovább.

Már egyetemistaként is bérelt kisebb területeket, az egyetem után pedig a szülei gazdaságában dolgozott. A Fiatal Gazda programban 2014-ben nyert pályázatnak köszönhetően 2015-től önálló gazdálkodásba kezdett.

kocsis major

A hagyományok bűvöletében

A Kocsis Major fő profilját a fűszerpaprika-­termesztés adja, kísérő termékként pedig mákot értékesítenek. Fajszon, ahol a major található, nagy hagyománya van a fűszerpaprika-termesztésnek, ebbe a világba gyakorlatilag beleszületni lehet.

– Már gyerekként láthattam a termesztés és a feldolgozás minden lépését, hiszen a nagyszüleim, szüleim is termesztettek paprikát. Az egyetemről hazatérve első évben még közösen termeltük a családdal, ám amikor édesapám negyven év után felhagyott vele, tudatosan vittem tovább a stafétát. Számomra a fűszerpaprika nemcsak örökség, hanem szakmai kihívás is, ahol a magas minőség elérése rengeteg kézimunkát és odafigyelést igényel. Az évek sorá

n folyamatosan bővítettem a gazdaságomat, ma már 55 hektáron dolgozom, melynek körülbelül fele saját tulajdon. Vetésforgótól függően 6-10 hektáron termelek fűszerpaprikát. Hasonló volument tesz ki az étkezési mák, ezek mellett gabonafélékkel foglalkozom.

Az öntözhető területeken korábban levélzöldségeket és csemegekukoricát is ter­mesztettem, ám a 2023 végi árzuhanás miatt ezekkel felhagytam. A paprika területét viszont növeltem, és a vetésforgóba takarmányborsót vezettem be, amely egyszerre szolgálja a háztáji állattartásunkat, az értékesítést és a talaj állapotának javítását.

A növényorvos számára nagyon fontos, hogy minél környezettudatosabban gazdálkodjon. Próbál talajkímélő módon termelni, ezért a szántást évek óta kivette a művelési folyamatokból. A paprikánál különösen odafigyel a növényvédelemre, és főleg olyan szereket használ, amelyek biogazdálkodásban engedélyezettek. A paprikát helyre veti, nem palántázza. A fiatal, 3-4 leveles növényeket a levéltetvek könnyen megtámadják. A gazdák többségével szemben a rovarölő szeres permetezés helyett paraffinolajat alkalmaz, ami fizikailag blokkolja a levéltetvek táplálkozását, miközben a katicabogarak természetes módon segítik a védekezést. A levéltetvek fő kártétele nem maga a szívogatás, hanem a vírusok terjesztése. Ha a fertőzés bekövetkezik, az egész év termését veszélyezteti: deformált, gyenge növényeken csak minimális paprika fejlődik. Ezzel a természetes módszerrel viszont egészséges növényeket tud nevelni anélkül, hogy káros anyagok jutnának ki a környezetbe.

Termőhely és fajta

kocsis paprikaKocsis Zoltán azt is elárulta, hogy mi a jó fűszerpaprika titka. Ha őrleményről beszélünk, akkor nagyon fontos maga a termőhely. Náluk ez adott: Kalocsa és Szeged környéke több mint 100 éve a magyar paprikatermesztés két nagy központja. A dunai öntéstalaj, a sok napsütéses óra és a magas évi hőösszeg mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a paprika élénk színű legyen. De a jó termőhely önmagában nem elég, fontos a fajta is.

Mindig hagyományos magyar fajtákkal dolgozik, amelyek 30–50 éve ismertek. Fő fajtája, amit használ, a Szegedi 80-as, emellett a Kaldóm és a Horgosi is színesíti az őrleményüket.

Ezek a régi fajták szabadföldi körülmények között ízben és színben felülmúlják a modern hibrideket, még ha termésmennyiségben el is maradnak tőlük.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság