A rozmaring termesztésében a fény nem pusztán a növekedéshez szükséges energiaforrás, hanem a növény anyagcseréjét is befolyásoló környezeti jel.
Egy friss vizsgálat azt elemezte, hogy a különböző fényviszonyok és a megvilágítás időtartama miként hat a rozmaring illóolajára, valamint több, a növény minősége szempontjából fontos biokémiai tulajdonságra. A kutatók fehér, vörös, kék, illetve vörös-kék LED-fényt hasonlítottak össze természetes napfénnyel, miközben a növényeket két, három vagy négy héten keresztül kezelték.
Szín és időtartam
A kísérletben klónosan szaporított rozmaringnövényeket használtak, így a növényi anyag genetikai különbségei kevésbé befolyásolhatták az eredményeket. A mesterséges megvilágításokat azonos fényintenzitás mellett alkalmazták, 16 órás megvilágítási és 8 órás sötét periódussal.
A természetes napfény azonban nem volt azonos intenzitású és spektrumú a mesterséges kezelésekkel, ezért a napfényes kezelés inkább termesztési referenciaértékként értelmezhető, és az eredményekből nem lehet egyszerűen azt kijelenteni, hogy kizárólag a fény színe okozta a különbségeket.
A vizsgált biokémiai tulajdonságok közül több esetében a vörös és kék fény kombinációja bizonyult kedvezőnek. E kezelés mellett átlagosan magasabb klorofill- és flavonoidtartalmat, több oldható cukrot, valamint erősebb DPPH-antioxidáns aktivitást mértek. A karotinoidtartalom szintén ebben a kezelésben mutatott magas értékeket, bár a különbségek nem minden mesterséges fényforráshoz képest voltak statisztikailag egyértelműek.
Az időtartam legalább ennyire fontos tényezőnek bizonyult. A klorofill, a karotinoidok, a flavonoidok és az oldható cukrok értékei összességében a harmadik héten mutattak kedvező értékeket, miközben a DPPH-aktivitás a második héten volt a legmagasabb, majd csökkent.
A vörös-kék fény mellett a flavonoidtartalom a második héten érte el a csúcsát, majd visszaesett, míg az oldható cukrok mennyisége a harmadik héten tetőzött. Ez azt jelzi, hogy nemcsak a fény spektruma, hanem a kezelés hossza is meghatározza, milyen tulajdonságot kapunk a növénytől.
Az illóolaj mennyiségénél viszont más kép rajzolódott ki. A legmagasabb illóolaj-hozamot a kék fény alatt, a második héten mérték: az érték 1,53 százalék volt a száraz tömegre vetítve.
A vörös fény harmadik héten szintén magas, 1,42 százalékos értéket eredményezett. A fehér fény és a természetes napfény közepes, nagyjából 0,88–1,18 százalék közötti hozamot adott, míg a vörös-kék kombináció átlagosan éppen az illóolaj-hozam szempontjából teljesített gyengébben.
Az illóolaj összetétele sem maradt változatlan
A vizsgálatban mintegy 33 vegyületet azonosítottak, amelyek közül az alfa-pinén, az 1,8-cineol, a kámfor, a verbenon, a borneol és a bornil-acetát voltak a fontosabb összetevők. Az alfa-pinén valamennyi kezelésben meghatározó komponens maradt, de részaránya a fénykezelés és az időtartam függvényében változott. A vörös-kék fény második hetében például több mint 33 százalékot tett ki, míg a negyedik héten vörös és vörös-kék fény mellett már csak körülbelül 20 százalékot képviselt.
