0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 2.

Kertmentés az első fagyok előtt

Mikor vigyük be a növényeket, és hogyan készítsük fel a kertet a télre? Hogy menthetők még meg egyes zöldségnövények termései, és hogy takarjuk be a fagyérzékeny fajokat?

Ahogy rövidülnek a nappalok, hűvösebbre fordulnak az éjszakák, és egyre gyakrabban jelennek majd meg a reggeli dérfoltok a kertben, elérkezik az őszi növénymentés ideje. Ilyenkor nemcsak a lehullott levelek összegyűjtésével és a kerti szerszámok elpakolásával kell foglalkoznunk, lévén számos növényünk is arra vár, hogy időben biztonságba helyezzük. A dézsás mediterránok, a nyáron a kertben nyaraltatott szobanövények, a fagyérzékeny évelők és a még termést hozó zöldségek mind figyelmet igényelnek. Egy kis odafigyeléssel nemcsak értékes növényeket menthetünk meg, hanem a téli hónapokra is átmenthetünk néhány friss fűszernövényt a konyhába.

A szobanövényeknek is véget ér a kerti vakáció

Fotó: MMG archív

Sok szobanövény kifejezetten jól érzi magát a szabadban töltött nyári hónapokban. A leander, a fikusz, a hibiszkusz, a szobapáfrányok és számos levéldísznövény meghálálja a friss levegőt és a természetes fényt. Ősszel azonban nem szabad megvárni, amíg az első fagyos éjszaka meglepi őket.

A trópusi eredetű szobanövényeket általában már akkor érdemes visszaköltöztetni a lakásba, amikor az éjszakai hőmérséklet tartósan 10–12 Celsius-fok alá süllyed.

Egyes különösen melegigényes fajokat, például a könnyezőpálmát vagy a filodendronokat ennél korábban is célszerű bevinni. A hidegérzékeny növények levelei már a fagy előtt is károsodhatnak a lehűléstől.

A beköltöztetés előtt alaposan vizsgáljuk át a növényeket. Nézzük meg a levelek fonákját, a hajtásokat és a föld felszínét, nem telepedtek-e meg rajtuk levéltetvek, takácsatkák, pajzstetvek vagy más kártevők. A cserepeket mossuk le, a száraz, sérült leveleket távolítsuk el, és szükség esetén végezzünk kártevő elleni kezelést. Különösen fontos, hogy a kinti növényeket ne tegyük rögtön a többi szobanövény közé, hanem néhány napig különítsük el őket.

A visszaköltöztetés után számítsunk némi levélhullásra, mert a növényeknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott fényviszonyokhoz és a szárazabb szobalevegőhöz. Télen általában kevesebb öntözést igényelnek, ezért ne locsoljuk őket automatikusan a nyári rutin szerint.

Mikor kerüljenek a dézsás növények a telelőhelyre?

A mediterrán növények közül sokan a nyarat a teraszon vagy a kertben töltik, de a télre védett helyre van szükségük. Ilyen például a leander, a citrusfélék, a murvafürt, a szerelemvirág, a különböző pálmák és az olajfa is. A teleltetés időpontját mindig az adott faj hidegtűrése határozza meg. A leander például rövid ideig elviselhet néhány fokos lehűlést, de tartós fagyban már károsodhat. A citrusfélék és a murvafürt még érzékenyebbek. A biztonságos megoldás az, ha a fagyérzékeny dézsás növényeket még az első komolyabb fagyok előtt bevisszük.

A teleltetőhely ideális esetben világos, hűvös és jól szellőztethető. A leander és sok mediterrán növény számára az 5–10 Celsius-fok körüli hőmérséklet megfelelő lehet, míg a melegigényesebb fajok más körülményeket kívánhatnak. Fontos, hogy a növények ne kerüljenek közvetlenül fűtőtest mellé vagy túlfűtött, száraz levegőjű helyiségbe.

A teleltetés előtt érdemes visszafogni az öntözést, de a földlabdát nem szabad teljesen kiszárítani. A metszéssel is bánjunk óvatosan, a nagyobb alakító metszést sok esetben célszerű tavaszra hagyni, amikor már látjuk, mely hajtások maradtak egészségesek.

Juta, szalma, karton – így védjük a kertben telelő növényeket…

Nem minden fagyérzékeny növényt kell feltétlenül felszedni vagy teleltetőhelyre vinni. Számos faj megfelelő takarással a kertben is biztonságosan átvészelheti a hideg hónapokat. Ilyenek lehetnek például egyes rózsák, fiatal mediterrán növények, érzékenyebb cserjék, valamint a kertben telelő fűszernövények.

takarás
Fotó: Hans, Pixabay

A védekezés első lépése a gyökérzóna szigetelése. A növények töve köré terítsünk 10–15 centiméter vastag rétegben száraz lombot, szalmát, fenyőgallyat vagy más természetes mulcsanyagot. Ez segít mérsékelni a talaj hőingadozását, és védi a gyökereket és a talajt a mélyebb átfagyástól. A takarást azonban ne halmozzuk közvetlenül a fás növények törzséhez, mert a tartós nedvesség rothadást okozhat.

A növények föld feletti részeit jutazsákkal vagy légáteresztő kertészeti takaróanyaggal burkolhatjuk.

A juta különösen jó választás, mert valamennyire szélvédelmet nyújt, miközben átengedi a levegőt. A magasabb, bokros növények köré szalmával töltött hálót vagy laza kartonburkolatot is készíthetünk. A karton elsősorban szélvédő és kiegészítő szigetelőrétegként hasznos, de csak száraz körülmények között alkalmazzuk, és rendszeresen ellenőrizzük, nem ázott-e át.

Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: