Mi lenne, ha minden ember vegán lenne?

Néhány tudós és szakértő már elgondolkodott ezen, és érdekes következtetésekre jutottak. Elsőként Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem munkatársa 2016-ban nagyszabású tanulmányt készített az étrend átfogó megváltoztatásának hatásairól az éghajlatra, az egészségre és a környezetre.

Tehát csak tegyük fel, a vasárnapi sültet elhagyják, a steak helyett pedig tofukolbászt vagy „növényi alapú húst” esznek valamelyik start-up cég választékából, írja a tanulmányban. Szerinte

Ez nagyobb terület, mint az egész afrikai kontinens.

Martin Hofstetter, a Greenpeace mezőgazdasági szakértője más aspektusból vizsgálta a kérdést: „A világ gabonatermésének 30 százalékát jelenleg sertésekkel és baromfikkal etetik meg. Ha ez a 30 százalék felszabadul, az ár csökken – bár nem korlátlanul, mert ha a gabona túl olcsóvá válik az energiaárakhoz képest, akkor fűtésre is felhasználható.”

A gazdák számára – mind Európában, mind a fejlődő és feltörekvő országokban – egy ilyen átalakulás azonban nagyon hátrányos lenne, különösen mivel az állattenyésztésből származó jövedelem kiesne. Németországban a mezőgazdasági bevételek csaknem kétharmada a tej- és hústermelésből származik. És az állattenyésztés sok szegényebb országban a jövedelem egyik fő forrása.

Még ha akarnánk sem tudnánk az összes legelőt szántófölddé alakítani, hiszen nem ritka, hogy a szarvasmarha tartók olyan területeket használnak, amelyeket más módon nem lehetne hasznosítani. Bizonyos magasságokban már nem lehet gabonaféléket termeszteni, egyes lejtők pedig túl meredekek ahhoz, hogy egyáltalán szántóföldként lehessen azokat művelni – érvel Hofstetter.

Ha valaki alternatívaként csak tejelő teheneket akarna tartani ezeken a területeken, újabb nehézségekkel szembesülne. Egyrészt a tejelő teheneket valamikor levágják – Németországban átlagosan három év után. A tejtermeléshez pedig a teheneknek minden évben elleniük kell. De ha a borjú hím lenne, akkor csak a húsáért lehetne tartani.

A valós fejlődés azonban teljesen más irányba mutat: a tovább növekvő népesség és a növekvő jólét a húsfogyasztás növekedését idézi elő. A FAO előrejelzései szerint 70%-kal több (növényi és állati) élelmiszert kell majd termelni világszerte, mint ma, hogy a 2050-re várható 9 milliárd ember élelmiszerigényét ki lehessen elégíteni.

A hústermelés és -fogyasztás jelenleg világszerte tovább növekszik – ezen még a vegetáriánus vagy vegán étrend, illetve a növényi alapú termékekből készült „mesterséges hús” irányzatai sem tudnak sokat változtatni. Ez azért van így, mert ezek a tendenciák egyelőre a nyugati világra korlátozódnak, és még itt is csak egy meglehetősen szűk csoportra.