Back to top

A műhús az elfogadás felé vezető úton

Pszichológusok vizsgálják a műhúsok fogyasztásának hajlandóságát. Azt állítják, jó úton haladunk az elfogadás felé. Minden fejben dől el…

Holland kutatók 2013-ban mutatták be az első laboratóriumban tenyésztett húst. A kezdeti költségek rendkívül magasak voltak. A tápoldatban nevelt több milliárd izomsejtből álló húspogácsa 250 ezer Euróba került. A dolgok jelenlegi állása szerint, egyetlen állati mintavételből további 80 ezer húspogácsa állítható elő, és

a költségek néhány éven belül nem lesznek magasabbak, mint 1 dollár/ húspogácsa.

Ha az emberek meggyőződnek arról, hogy a sejttenyésztett hús ehető, akkor képesek lesznek csökkenteni a hagyományos hús iránti igényüket, és ez több millióval csökkentheti az állatállományt – állítja Chris Bryant pszichológus, aki a fogyasztói megítélés felől vizsgálja ezt az új húsfajtát. Az angol Bath-i Egyetem pszichológiai doktori kutatása során azt vizsgálja, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak a sejttenyésztett húshoz.

Chris Bryant szerint az ilyen hús sok tekintetben vonzó lehet a fogyasztók, vásárlók szemszögéből a hagyományos húsokkal szemben, főként azért, mert nem kell állatokat megölni ahhoz, hogy húshoz jussunk. De a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjából is előnyös lehet ez a fajta termelés. Bár ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények.

A laborhús megítélését számos felmérés vizsgálja. Az egyik, amelyet Nagy-Britanniában végeztek, azt mutatta, hogy a megkérdezettek mintegy 19 %-a azt vallotta, hogy megenné a laboratóriumban tenyészett húsokat.

Az Egyesült Államokban a műhús megítélése sokkal kedvezőbb, már a megkérdezett emberek körülbelül 2/3-a mondta azt, hogy szívesen fogyasztana a fehér falak között előállított termékből.

Egyesült Királyságban 1 milliárd állatot öltek le, és ha a sejttenyésztett hús 19% -ban helyettesíthető laborhússal, akkor 190 millióval kevesebb állat kerül vágóhídra.

A pszichológus tapasztalatai szerint, amikor az emberek először hallanak a laboratóriumban előállított húsról, gyakran aggodalommal vagy akár undorral gondolkodnak erről.

Ez elsősorban azért van, mert nem ismerik a témát. A fókuszcsoportokkal történő beszélgetések során, amikor az emberek megismerik az ilyen hús előállításának folyamatát és előnyeit, sokkal pozitívabban állnak a kérdéshez.

Forrás: 
agropolska.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tiltakozott a teljesíthetetlen uniós célkitűzések ellen a NAK

Immár teljes jogú tagként vett részt a World Farmers’ Organization (WFO) éves közgyűlésén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), és globális szinten is tiltakozott az Európai Zöld Megállapodás teljesíthetetlen célkitűzései ellen.

Tavaly 3,2 millió tonna volt az energetikai célú biomassza-felhasználás

Tavaly 3,2 millió tonnát tett ki a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás, amelyből az import 123,4 ezer tonna volt - derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

Még több termék eredetét lesz kötelező feltüntetni

Július 15-étől a nem előrecsomagolt gyümölcsöknél és zöldségeknél kötelező lesz feltüntetni a boltokban, hogy milyen országból származnak – június 26-i Magyar Közlönyben megjelent agrárminiszteri rendelet szerint.

Békés megye nagy részén megszűntek a madárinfluenza miatti megfigyelési körzetek

A hatékony és határozott hatósági intézkedéseknek is köszönhetően május 15-e óta nem volt újabb madárinfluenza kitörés Békés megyében. A kedvező járványügyi eredmények alapján június 24-én Békés megye nagy részén a Nébih elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását, így újra zavartalanul folyhatnak a belföldi és az unióba irányuló szállítások.

Mikor ellessük charolais üszőnket?

A Maine-et-Loire-i agrárkamara egy összehasonlító vizsgálatot végzett a 24, 30 és 36 hónapos életkorban ellő, első ellésű üszőknél. A tenyésztők a vizsgálat eredményei alapján megállapították, hogy a 24. hónapos korban vemhes üszők jobb elletési potenciállal rendelkeztek, mint az idősebb korban ellet társaik.

A bűnös fehérje, az NPGL - felelős lehet az elhízásért?

Japán tudósok felfedeztek egy olyan fehérjét, mely az agy jelátviteli folyamataiban vesz részt és hozzájárul a test zsírtárolásának növeléséhez - akár alacsony kalóriatartalmú étrend mellett is.

Pihenőkert és rózsapark: a budatétényi rozárium

Budatétényben található a főváros legnagyobb rózsakertje, amely egyben Közép-Európa egyedülálló génbankja is. A kutatási célra létrehozott, ingyenesen látogatható park biztosít méltó bemutatóhelyet a 60-70 éve nemesített rózsafajták különlegese gyűjteményének. Ezek a rózsák csak kevés helyen, vagy egyáltalán nem láthatóak máshol a világon.

Terjed az USA-ban az almalégy

Washington állam szigorított az almalégy elleni karanténintézkedéseken, írja a Good Fruit Grower. A kártevő a cseresznyelégy, az amerikai keleti cseresznyelégy és a dióburok-fúrólégy rokona, a Rhagoletis pomonella. Észak-Amerika északi vidékein őshonos, eredetileg vad galagonyafajokon élt, mára azonban almakártevővé lépett elő.

A sörért adatokkal is kell fizetni

Az Egyesült Királyságban még csak most tervezik a koronavírusjárvány miatt hozott intézkedések feloldását. Terveik szerint július 4-től megnyithatnak a társadalmi élet kedvelt színterei a pub-ok. A kiszolgálásban komoly változás történik majd, ugyanis a kedves vendégnek mielőtt leguríthatná megszokott sörét, meg kell adnia a nevét és az elérhetőségét is.

Syngenta nemesítésű kukoricák és napraforgók Mezőtúrról

Európa legnagyobb kapacitású kukorica és napraforgó vetőmag-kutatóbázisát építette fel a Syngenta Mezőtúron. Mint a mai ünnepélyes átadáson elhangzott: a vállalat mintegy 1,5 milliárd forintot fordított a beruházásra, amelynek révén a modern technológiával felszerelt állomás különféle kukorica- és napraforgófajtákat nemesít az egész európai piacra.