Back to top

A műhús az elfogadás felé vezető úton

Pszichológusok vizsgálják a műhúsok fogyasztásának hajlandóságát. Azt állítják, jó úton haladunk az elfogadás felé. Minden fejben dől el…

Holland kutatók 2013-ban mutatták be az első laboratóriumban tenyésztett húst. A kezdeti költségek rendkívül magasak voltak. A tápoldatban nevelt több milliárd izomsejtből álló húspogácsa 250 ezer Euróba került. A dolgok jelenlegi állása szerint, egyetlen állati mintavételből további 80 ezer húspogácsa állítható elő, és

a költségek néhány éven belül nem lesznek magasabbak, mint 1 dollár/ húspogácsa.

Ha az emberek meggyőződnek arról, hogy a sejttenyésztett hús ehető, akkor képesek lesznek csökkenteni a hagyományos hús iránti igényüket, és ez több millióval csökkentheti az állatállományt – állítja Chris Bryant pszichológus, aki a fogyasztói megítélés felől vizsgálja ezt az új húsfajtát. Az angol Bath-i Egyetem pszichológiai doktori kutatása során azt vizsgálja, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak a sejttenyésztett húshoz.

Chris Bryant szerint az ilyen hús sok tekintetben vonzó lehet a fogyasztók, vásárlók szemszögéből a hagyományos húsokkal szemben, főként azért, mert nem kell állatokat megölni ahhoz, hogy húshoz jussunk. De a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjából is előnyös lehet ez a fajta termelés. Bár ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények.

A laborhús megítélését számos felmérés vizsgálja. Az egyik, amelyet Nagy-Britanniában végeztek, azt mutatta, hogy a megkérdezettek mintegy 19 %-a azt vallotta, hogy megenné a laboratóriumban tenyészett húsokat.

Az Egyesült Államokban a műhús megítélése sokkal kedvezőbb, már a megkérdezett emberek körülbelül 2/3-a mondta azt, hogy szívesen fogyasztana a fehér falak között előállított termékből.

Egyesült Királyságban 1 milliárd állatot öltek le, és ha a sejttenyésztett hús 19% -ban helyettesíthető laborhússal, akkor 190 millióval kevesebb állat kerül vágóhídra.

A pszichológus tapasztalatai szerint, amikor az emberek először hallanak a laboratóriumban előállított húsról, gyakran aggodalommal vagy akár undorral gondolkodnak erről.

Ez elsősorban azért van, mert nem ismerik a témát. A fókuszcsoportokkal történő beszélgetések során, amikor az emberek megismerik az ilyen hús előállításának folyamatát és előnyeit, sokkal pozitívabban állnak a kérdéshez.

Forrás: 
agropolska.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

KSH: a sertés- és a gyümölcsárak felpörgették a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedését

Tavaly novemberben elsősorban a gyümölcsök és a sertés felvásárlási árának jelentős emelkedése miatt az októberi 2,3 százalékosról 5,2 százalékosra ugrott a mezőgazdasági termelői árak éves növekedése - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Jobb árakért tüntettek az ír gazdák

Magasabb húsmarha-átvételi árak nélkül nem lehet fenntartani a vidéki életet Írországban – állítják a termelők, akik csütörtökön lezárták Dublin legfontosabb útjait.

Egy apró madár Madagaszkárról - A szürkefejű törpepapagáj

A madarászok által kedvelt törpepapagáj-fajok kizárólag az óvilágban, Afrikában és a környező szigeteken fordulnak elő. Sok fajuk régóta eredményesen szaporodik a tenyésztőknél, több fajuknak van sokféle színváltozata, ezek számára kiállításokat is rendeznek.

Spektroszkópia segít értékelni a hús minőségét

Marhahús minőségének értékelésekor hagyományosan egy szakértő ellenőrzi a hús színét, a rostok mintázatát (márványozottság), a hasított súlyt stb. Az ilyen mérés azonban időigényes és lényegesen függ az illető szakértő szubjektív véleményétől.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Egy papagáj a messzi Indiából

A nagy sándorpapagáj neve sok mindent elárul az emberiség kultúrtörténetéből: elnevezése összefüggésbe hozható Nagy Sándorral, aki indiai hadjárata során mint értékes zsákmánnyal, nagy sándorpapagájokkal is gazdagodva érkezett vissza Európába. De nemcsak papagájt hozott magával, hanem sok más olyan fajt, mely kellően ellenálló volt, jól bírta a hosszú – több hetes – szállítás viszontagságait.

A GVH eljárást indít a Master Good és a SáGa Foods összefonódásának ügyében

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellentmondó piaci adatok miatt eljárást indít a Master Good és a SáGa Foods összefonódásának ügyében - közölte a versenyhatóság szerdán az MTI-vel.

Nem lehet követni a szabályozásokat - a holland gazdák külföldre költöznek

Egyre több holland állattartó fontolgatja gazdasága eladását és külföldön akar új életet kezdeni. Különösen a fiatal gazdák gondolkodnak el azon, vajon van-e még jövőjük Hollandiában. Ennek oka a bevezetett foszfát-kvóta.

A minimalista stílus a tyúkólba is beköltözött

Dél-Dakotában a Black Hills tanya húsz kifinomult csirkéje egy csodás tyúkólban él, a madarak lakhelyét ugyanis minimalista stílusban, a modern formatervezés alapján tervezték és kivitelezték.