Back to top

2019 fuzáriumos év volt, de elég kenyérbúza termett

A kalászos gabonák betegségei ebben az évben főleg az ország délkeleti részét veszélyeztették, 2019-ben a bihari térségtől dél felé, egészen Csongrád megyéig feladták a leckét. Nemcsak a termelőknek okozott gondot, hanem a feldolgozóknak, a malmoknak, a takarmánygyártóknak és a pékeknek is.

Lakatos Zoltán: termett elegendő étkezési búza, a toxinmentesség azonban a malmos szakma tisztességes magatartásától is függ
Lakatos Zoltán: termett elegendő étkezési búza, a toxinmentesség azonban a malmos szakma tisztességes magatartásától is függ
Főként a humán fogyasztás részleteiről érdeklődtünk Lakatos Zoltánnál, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatójánál, aki nem mellesleg a Gabonaszövetség Gabonafeldolgozó tagozatának elnöke is.

Sajnos nem újdonság a fuzárium, ahogy közkeletű néven szinte az összes kórokozót nevezik, ahogy a toxin a kenyérgabonában sem.

Legutóbb 2010 volt kiemelkedően toxinos esztendő, ami a mostanitól annyiban különbözött, hogy akkor egész Európában gondot okozott. Sajnálatos módon 2019 ismét fuzáriumos évként vonult be a magyar növényter­mesztés évkönyveibe.

Tudjuk, ismerjük a gomba és a toxin természetrajzát, vagyis a mostani helyzet előre látható volt. Amikor a búza kihányja a kalászát, majd elkezd virágozni, és akkor nedves, párás idő jön rá, szinte biztosra vehető a megbetegedés. Idén májusban és június első felében elég sok esőt kaptak a vetések. Májusban a legkisebb mért mennyisége 115 milliméter volt az országban, de találkoztunk 250 milliéteres májusi mennyiséggel is. Ez azt jelenti, hogy a fuzárium és a fertőzés kialakulásának minden feltétele adott volt.

Ezzel a gazdatársadalom döntő többsége is tisztában volt, ám objektív okok miatt a betegség mégis képes volt eluralkodni. Ez az objektív ok az, hogy a folyamatosan nedves körülmények között a növényvédő gépekkel nem lehetett a talajra menni. Ha 1–2 napig mégis jó idő volt és felszáradt a föld, mire indulni lehetett volna, újra csapadékosra fordult az idő. Pedig elmondható, hogy kivételesen jó a technikai felkészültségünk, de ebben az évben még ez sem tette lehetővé, hogy szakszerűen védjük a búzánkat. Másrészt azt is látni kell, hogy csak a búzatermesztők egy része volna képes megvédeni a kalászos gabonát, azok, akik nem néhány hektáron termelnek, hanem igyekeznek nagyban, gazdaságosan, jó minőségben előállítani a kenyérgabonát.

Ebben az évben még a legeltökéltebb és leghozzáértőbb gazdáknak is csupán egyszer sikerült gombaölő szereket kijuttatni a gabonatáblákra, de ez kevésnek bizonyult. A második és főként a harmadik vegyszerezés, amikor a fuzárium a legerősebben támadott, már elmaradt, vagy csak nagyon megkésve lehetett végrehajtani.

Főként a jó minőségű fekete földeken fordult elő ez a helyzet, mert azok tartják meg a legjobban a csapadékot, szemben a homok vagy homokos jellegű talajokkal, amelyek pillanatok alatt felszáradnak.

Most csak azért nem történt tragédia, mert az üzemek döntő többségében valóban kiváló növényvédő gépeket használnak. Sokszor vitatkoztak azon, hogy a nem éppen olcsó permetező gépekre feltétlenül szükség van-e a gabonatermesztésünkben, de most a vészhelyzetben kiderült, hogy csak ezek segítettek ki bennünket.

Az ország délkeleti-keleti részén erős volt a fuzáriumfertőzés ebben az évben. Nálunk, Berettyóújfalutól délre, egész Szegedig, a határon túl Nagyváradtól a szerb határig egyformán károsított a gomba. Sőt, a Partiumban abszolút teljes fertőzéssel találkoztak a magyar szakemberek. Szerettek volna használható búzát venni, de ebben az évben nem találtak toxinmentes tételt.

A dolog hamar kiderült, és megtörténtek az első hatósági intézkedések is. A Nébih szigorúan odafigyelt minden részletre, és amikor a fertőzés ténye bizonyossá vált, azonnal lépett, és országos vizsgálatot rendelt el. A Nébih szakemberei végigjárták a malmokat, hogy mintát vegyenek a kenyérgabonából, a lisztből, de még a kenyérből is. Azt vizsgálták, hogy mindenki betartja-e a vonatkozó előírásokat, vagy akadnak olyanok, akik spekulálnak és kiskapukat keresnek.

Lakatos Zoltán hangsúlyozta, hogy a Gabonaszövetség ezt az intézkedést csak üdvözölni tudja, és örülnek annak, hogy megtörtént. A termelők és a feldolgozók korán felhívták rá a figyelmet, hogy gombabetegség tekintetében 2019 rendkívüli év lesz, ezért már a felvásárláskor minden intézkedést ennek tudatában írtak elő.

Annyi búzatesztet az utóbbi években összesen nem használt fel a malmos szakma, mint az idén.

Toxinos gabonának nincs helye a malomban, olyat beszállítani, tárolni, feldolgozni tilos. Léteznek toxinmegkötő szerek, de ezek sem csökkentik a toxin mennyiségét, csupán megakadályozzák a további termelődését. Ezt a megoldást nálunk kizárólag takarmányozási célú gabona esetében szokás alkalmazni. Lehet csökkenteni a toxinos szemek arányát egy tételben, de ahhoz az összes kalászos gabonát át kell rostálni. A fertőzött szemek fajsúlya kisebb, mint az egészségeseké, így a rázóasztalon a felszínre kerülnek. Az eljárást hatékonyabbá lehet tenni, ha alulról levegőt fújunk a rostán keresztül, felülről pedig vákuummal leszippantják a lebegő szemeket. Ezzel a módszerrel csökkenteni lehet a fertőzöttséget, de az összes toxinos szem így sem távolítható el.

Egy másik módszer a szemek színe alapján válogató szeparátor alkalmazása. Ehhez búzamagáramot hoznak létre, amit az automatika figyel, és ha egy búzaszem színe eltér a megszokottól, levegővel kilövi a sorból. Ez roppant lassú, sziszifuszi munka, nem lehet nagy óránkénti teljesítményt várni tőle. Aki mindkét válogatórendszerrel rendelkezik, az bízhat benne, hogy garantáltan határérték alatti toxintartalmú terméket tud gyártani.

A tisztességes molnárnak az az érdeke, hogy étkezésre alkalmas lisztet gyártson, és ezt írja elő a törvény is. Akadnak más mentalitású alakok, és ebben az évben a betakarítás elején jó néhány feldolgozó cég nagyon gyorsan és nagyon olcsón vásárolt be búzából. Ez természetesen felkeltette a kollégák és a versenytársak figyelmét, mert a kirívóan olcsó búzából jóval nyereségesebben lehet lisztet előállítani – csakhogy ott bajok lehetnek a toxinnal.

Ha valaki jó minőségű búzát vett ebben az évben, az 50–52 ezer forintot fizetett tonnájáért, de olyat is lehetett hallani, hogy némelyek csak 42 ezer forint körül fizettek az „étkezési” búzáért.

Ilyenkor valami nagyon nincs rendben a minőség körül – de az ilyen vállalkozások jóval olcsóbban tudnak lisztet gyártani.  Gondoljunk bele, hogy 8–10 ezer forintos tonnánkénti árkülönbség az alapanyagban a feldolgozás után, amikor a liszt elkészült, még nagyobb lesz. Ma úgy számolja a szakma, hogyha a búza ára 1 egység, akkor a belőle készített liszté 1,8 egység. Tehát ilyen arányban növeli a hasznát, aki olcsóbban vásárol. Magyarán az áruházban 18–21 forint különbség van kilogrammonként a két liszt között. Tegyük még hozzá, hogy a malmos szakma normál esetben 1 kilogramm búza megőrlésén 1 forint nyereséget tud elérni.

A Hajdú Gabona Zrt.-nél úgynevezett elővizsgálati teszteket végeznek minden tétel megvásárlásakor. A berettyóújfalui és a hajdúnánási malom ellenőrei folyamatosan dolgoznak, és minden egyes megvásárolt szállítmányt bevizsgálnak fertőzöttségre. Ez önmagában nem elég, mert annak még nagyobb figyelmet kell szentelni, hogy a tárolás során el ne induljon, tova ne terjedjen a gombafertőzés, és főként a toxinképződés.

A gabonatárolás önálló szakma, amire az elmúlt időszakban sajnálatosan kevés figyelmet fordítottak. Most a terméktanács malmos tagozata a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közös akciót indított, amiben megpróbálta felhívni erre a gazdák figyelmét.

Ugyanis előfordul, hogy betároláskor még teljesen tiszta a búza, később mégis megjelenik benne a gomba. Még a Hajdú Gabona Zrt.-nél is előfordult ilyen, amikor Biharkeresztesen 4200 tonna kenyérgabonát vásároltak fel határértéken belüli toxintartalommal, de októberre kiderült, hogy a teljes tétel méreganyag-tartalma jóval határérték feletti. Megpróbálják rostálni, szeparálni a teljes tételt, de egyelőre nem sok jóval kecsegtetnek az eredmények.

Az elhangzottak nem csak igazak, hanem tények, de jó magyar szokás szerint megint átestünk a ló túlsó oldalára. Éjjel-nappal még a csapból is az folyt, hogy az az egészséges, ami teljes kiőrlésű liszt, tehát benne van a korpa is. Ennél nagyobb szakmai szamárságot nehéz lenne kitalálni. A teljes kiőrlésű liszt a gabonából készült termékek közül a legtisztátalanabb, még ha nagyon sokan favorizálják is. A fuzárium, ami 70–75 százalékban a búzaszem héján, tehát a korpán telepszik meg, viszonylag jól eltávolítható, ha a korpát teljes egészében elvonjuk az őrlés során. Lehet készíteni jó minőségű teljes kiőrlésű lisztet, de ahhoz rezisztens vagy rezisztensnek tűnő fajtákra és minimum háromszori gombaölő szeres védekezésre van szükség, májusban és június elején. Ebben az évben is lehetett találni jó minőségű, az előírásoknak megfelelő búzatételeket, de ezeket tisztességesen meg is kellett fizetni.

Az aratás kezdetén kiderült, hogy elég nagy a baj, itt a fuzárium, itt a toxin. A hír azonnal bejárta az országot, és ennek következtében az étkezési és a takarmánybúza ára markánsan elvált.

A kenyérnek való búzáért 50–52 ezer forintot adtak tonnánként, de a gyanús, tehát kenyérnek nem megfelelő, úgynevezett takarmánytételekért csak 40–42 ezer forintot fizettek. Amelyik búza pedig még szemre is túlságosan színes, azt ebben az évben lehetetlen eladni. A 3–4 ezrelék mikotoxinos szemmel szennyezett búzát volt, hogy el lehetett adni, például Hollandiába vittek ilyet. Az viszont biztos, hogy az idén termett több mint 5 millió tonna búzából a fertőzött tételeket országos szinten nehéz lesz eladni, vagy egyáltalán bármilyen módon hasznosítani. Az égetést sokan lelkileg nem tudják elfogadni. Az ilyen minőségű búzának jelenleg 16–18 ezer forint a telephelyi ára tonnánként, amit még fel kell rakodni, el kell szállítani. A végén kiderül, hogy a belőle nyert energia az összes többinél drágább. Mostani megítélés szerint legfeljebb a fertőzött tételek 10 százalékával lehet kezdeni valamit, a többi elhelyezése még kérdéses.

Míg korábban 2–3 százalék volt a tisztítási veszteség, addig az idén 8–9 százalékot tesz ki. Ez bizony háromszoros növekedés, ami egyrészt veszteség, másrészt pedig kezdeni kell valamit az így keletkező ocsúval.

A kálócellák, amikbe ezt a hulladékot korábban rakták, ebben az évben már októberre megteltek, miközben a bennük lévő anyag senkit sem érdekel. Ahhoz sem tud mit szólni a szakma, hogy a takarmányipar képviselői kijelentették, nekik ilyen tételekből 1 grammra sincs szükségük.

A búza fertőzöttségének mértéke kilogrammonként 1250 mikrogramm toxin. Ugyanez a lisztnél 750 mikrogramm – miközben a kenyérben a legnagyobb megengedett toxintartalom 500 mikrogramm. Emiatt ebben az évben a Hajdú Gabona Zrt.-nek a 100 ezer tonnás őrlési célú felvásárláshoz 200 ezer tonnát kellett megvizsgálnia. Így legalább elmondhatják, hogy ennyi búzának ismerik a beltartalmát. A gazdák nagyon korrektül viselkedtek az idén: akinek a búzájáról kiderült, hogy fertőzött, az belátta ezt, és egy szóval sem erősködött tovább.

Lakatos Zoltán 40 éve dolgozik a szakmában, és 30 éve a Hajdú Gabona Zrt. elsőszámú vezetője. Akkora csöndre a gabonapiacon, mint amilyet 2019 második felében tapasztalni lehetett, egyáltalán nem emlékszik. A takarmánygyártók a legjobb minőségű, nagy fehérjetartalmú búzákat még az aratás alatt megvásárolták, és azóta sem keresnek újabb tételt. Ennek hatására emelkedett nyáron, betakarítás közben a búza ára, majd később vissza is esett.

A mostani helyzetben logikus a kérdés: van-e elegendő jó minőségű búzánk őrlésre? Lakatos Zoltán szerint van, mert garatfelöntésben számolva 1,2 millió tonna az étkezésibúza-igényünk, és az abból készült lisztből is 200 ezer tonnát exportálunk; igaz, 50 ezer tonnát importálunk is. Mivel több, mint 5 millió tonna búzát takarítottunk be 2019-ben, joggal bízhatunk abban, hogy a malmok igényeinek megfelelő étkezési búzából is elegendő termett.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Semmiképpen ne hagyjuk ki a meggy és a cseresznye lemosó permetezését

Eddig úgy tűnik, nem sokat ártott a téli időjárás a cseresznye és a meggy klasszikus betegségeinek, ezért különösen fontos lesz, hogy ne hagyjuk ki a tél végi lemosó permetezéseket. Ha már a hideg nem gyérítette őket, hát tegyük meg mi. A tavaszi metszések során pedig ne felejtsük majd el eltávolítani a monília miatt elhalt ágakat, ezzel is csökkentve a fertőzés veszélyét.

Néma színjáték kukorica versennyel

Az AGROmashEXPO-n mutatkozott be a RAGT munkatársaiból toborzódott színtársulat. A szokásos termelői versenyük eredményhirdetését egy színjátékkal tették még emlékezetesebbé.

Brutális sáskajárás van Kenyában és félő, hogy nem állnak meg

Nagy a kockázata annak, hogy a Kenyával szomszédos országokat is letarolják a sáskák.

Az Agrárminisztérium támogatásával helyreállíthatják a károkat a Baráthegyi Majorságban

Egymillió forinttal támogatja az Agrárminisztérium a Szimbiózis Alapítvány által működtetett rehabilitációs Baráthegyi Majorságot, az erről szóló támogatói okiratot Szinay Attila közigazgatási államtitkár adta át Jakubinyi László kuratóriumi elnök részére Miskolcon. A szociális farmot az elmúlt hetekben háromszor érte kutyatámadás, amelynek következtében összesen 22 anyakecske pusztult el.

Syngenta innovációk a fenntartható gazdálkodásért

A Syngenta folyamatosan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek révén nehéz körülmények közepette is sikeres lehet a gazdálkodás, hangzott el a vállalat hagyományos szezonnyitó rendezvénysorozatán, amelyet hét városban rendeztek az elmúlt hetekben.

A legjobb kukoricák ajánlati fajtalistája

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ) és a Vetőmag Szövetséggel (VSZT) együttműködve második alkalommal állított össze ajánlati fajtalistát kukoricára, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz.

Sok kukorica, kevés búza?

Várhatóan kínálati piac lehet idén kukoricából és keresleti búzából – hangzott el csütörtökön az AGROmashEXPO keretében megrendezett gabonafórumon.

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.

ÖMKi, a magyar mezőgazdaság „élő laboratóriuma”

Bővülő csapat és tevékenység, új kutatási területek, fejlődő korábbi projektek és felütésként március elején az öko ágazat számára szervezett konferencia: lendületesen vág neki 2020-nak hazánk egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, tudományos szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Ezért kell gyakran kezet mosni

Elgondolkodott már azon, vajon mennyi baktérium bújik meg a laptop-ján? Vagy azon, mi történik, ha nem mos kezet naponta többször is? Egy kísérlet igazán szemléletes példával mutatja be, mit okozhatnak a kezünkön és az eszközeinken maradt baktériumok.