Az ausztrál Andrew Taylor egy január 1-én úgy döntött, hogy egy éven át csak burgonyát fog enni. Ezt a döntését elmondta az orvosának, aki nem javasolta az egyoldalú táplálkozást, és azt kérte, hogy rendszeresen járjon vizsgálatra. A férfi súlya több mint 150 kilogramm volt, és a túlsúly okozta több egészségügyi problémával küszködött.
Andrew Taylor naponta körülbelül 3 kg burgonyát evett, ami 2000 kcal biztosított számára. A szakemberek, akik a közelmúltban publikálták az egy éves kísérlet eredményét, ezt megfelelő kalóriamennyiségnek tartották ahhoz, hogy mellette fogyjon is az ember.
Alig egy hónappal az étrend bevezetése után Taylor fotót tett ki a Facebook oldalára, amin egy tányér félig megevett burgonyapüré látszott. Ez jól szemlélteti az érzékspecifikus telítettséget, miszerint az egyetlen összetevőből álló étel fogyasztásakor az örömérzet csökken, tehát egy idő után elegünk lesz az evésből. Azt hogy elege lett az evésből, talán a mérlege hálálta meg legjobban, mert egy hónap után már tíz kilóval kevesebbet mutatott és érezte, hogy megnövekedett az energiaszintje.
De mi történik hosszú távon?
Bár a burgonya kiváló szénhidrát- és rostforrás, a szervezet valószínűleg küzd, hogy elegendő fehérjét nyerjen. Egy 120 kg-os embernek akár 90 g fehérjére is szüksége lehet, de ez az étrend csak 60 g-ot képes biztosítani. A burgonya zsírtartalma is alacsony, tehát
Ezen némileg segíthet, ha időnként sültkrumplit eszik. Olyan ételeket is kell fogyasztanunk, amelyek omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, ez viszont nincs a krumpliban.
A Taylor elegendő mennyiségű B6-vitamint, C-vitamint, káliumot, magnéziumot, foszfort és rezet vett magához, még akkor is, ha főzés közben tápértékük egy része elvész. Azzal, hogy édes burgonyával is kiegészítette az étrendet, növelte annak esélyét, hogy elegendő mennyiségű A és E vitamint, vasat és kalciumot vigyen a szervezetébe. De az étrendjében továbbra sincs D és B12 vitamin.
A napfényes Ausztráliában valószínűleg elegendő D-vitamint tud a szervezete előállítani, de ha nem pótolja, a B12-vitamin- készlete az év vége előtt kifogyhat. Így hosszútávon kialakulhat a kóros vérszegénység.
Ez az étrend csak kb. 6 mg cinket biztosít, de napi 9,5 mg-ra lenne szüksége. A cinkhiány gyorsan nyilvánvalóvá válik a bélrendszer zavarain keresztül, továbbá csökkenő immunitást és sebjavulást eredményez, és fennáll az ízlelés elvesztésének a lehetősége.
Egyéb ásványi anyagok, amelyek hiányozhatnak ebből az étrendből, a klorid, a szelén és a jód, mivel ezek szintje attól a talajtól függ, amelyben a burgonyát termesztették. Ebben az esetben a jódban dúsított só használata hasznos lehet, ellenben az étrendje valószínűleg csak 30 μg szelént tartalmaz, ami elég alacsony ahhoz, hogy hiányát megérezze a szervezet, melynek következtében csökkenthet az immunitás és befolyásolhatja a pajzsmirigy működését.
A burgonya jó választás volt, de önmagában nem elég
Mivel Taylor eltökélt szándéka volt az egyéni étrend betartása, a burgonya valószínűleg jó választás volt. Ha mondjuk egyetlen állati eredetű táplálékot választott volna, akkor nem lett volna rost az étrendjében, hiányoztak volna a különféle vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok. Ha a gyümölcsök mellett dönt, aminek nagyon alacsony a fehérje- és zsírtartalma, az azt jelenti, hogy hatalmas mennyiséget kellene elfogyasztani, hogy elegendő tápanyaghoz jusson a szervezet.
A csak egy fajta élelmiszer fogyasztása valószínűleg rövid távon nem okoz nagy károkat.
Végezetül a pontos eredmény: a kísérlet kezdetekor 151 kg volt, az év végén pedig 53 kilogrammal mutatott kevesebbet a mérleg.
