0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 2.

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

A program megvalósítását szolgáló tanulmányt a jövő év tavaszán hozzák nyilvánosságra, mondta Julia Klöckner (CDU) szövetségi élelmezési és mezőgazdasági miniszter, kilátásba helyezve, hogy az állattartás rövid-, közép- és hosszú távra szóló átalakításáról szóló törvényjavaslatot még a jelenlegi törvénykezési időszakban kidolgozzák.

A tartományok agrárminiszterei pártállástól függetlenül egyhangúlag elfogadták az úgynevezett Borchert-bizottság ajánlásait.

Jochen Borchert, az utolsó Kohl-kormány élelmezési és mezőgazdasági minisztere vezetésével kidolgozott szakértői jelentés szerint a megfelelő feltételek megteremtéséhez és az optimális finanszírozás biztosításához évi 1,2 milliárd euróra lesz szükség úgy, hogy azt az adott termékek árát növelő úgynevezett állatjóléti hozzájárulásból biztosítanák.

Emellett – alternatívaként – felmerült az állati termékekre vonatkozó értéktöbblet-adó esetleges emelése vagy az állami adóbevételekből történő finanszírozás lehetősége is.

A kérdés most már nem az, hogy szükség van-e a gazdáknak az állatjólét javításából adódó többletköltségeik megtérítésére, hanem az, hogyan történik annak a gyakorlatba ültetése. Jochen Borchert szerint kései utódai „nagy lépést tettek előre”, hiszen akár egy fél évvel ezelőtt aligha gondolta volna bárki, hogy „ilyen gyorsan és ilyen széles bázist teremtünk a megvalósításhoz”.

A szakértői csoport a maga részéről az állatjóléti hozzájárulást tartja a legalkalmasabbnak, mert az „a klíma- és környezetpolitikai szempontoknak érvényt szerezve arányos és tolerálható mértékben terhelné az állati eredetű termékek fogyasztását”. Számszerűsítve ez a hús és a hústermékek esetében kilogrammonként 40, a tej és egyes elsődleges tejtermékek esetében 2, míg a sajt, vaj és tejpor esetében 15 cent felárat, azaz – az agrárminisztérium számítása szerint – minden egyes fogyasztó számára átlagosan évi 35,02 euró többletterhet jelentene.

Emlékezetes, hogy a szövetségi gyűlés, a törvényhozás alsó háza július elején nagy többséggel szólította fel a berlini kormányt, hogy a jövő évi választásokig dolgozza ki az állattartás átalakítására és annak finanszírozására vonatkozó javaslatait.

A koronavírus-megbetegedéseknek a vágóhídi dolgozók körében tapasztalt megjelenése és elterjedése felgyorsította a húsárak alakulásáról és összefüggéseiről folytatott vitákat és a megoldásra irányuló törekvést.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság