A program megvalósítását szolgáló tanulmányt a jövő év tavaszán hozzák nyilvánosságra, mondta Julia Klöckner (CDU) szövetségi élelmezési és mezőgazdasági miniszter, kilátásba helyezve, hogy az állattartás rövid-, közép- és hosszú távra szóló átalakításáról szóló törvényjavaslatot még a jelenlegi törvénykezési időszakban kidolgozzák.
A tartományok agrárminiszterei pártállástól függetlenül egyhangúlag elfogadták az úgynevezett Borchert-bizottság ajánlásait.A Jochen Borchert, az utolsó Kohl-kormány élelmezési és mezőgazdasági minisztere vezetésével kidolgozott szakértői jelentés szerint a megfelelő feltételek megteremtéséhez és az optimális finanszírozás biztosításához évi 1,2 milliárd euróra lesz szükség úgy, hogy azt az adott termékek árát növelő úgynevezett állatjóléti hozzájárulásból biztosítanák.
A kérdés most már nem az, hogy szükség van-e a gazdáknak az állatjólét javításából adódó többletköltségeik megtérítésére, hanem az, hogyan történik annak a gyakorlatba ültetése. Jochen Borchert szerint kései utódai „nagy lépést tettek előre”, hiszen akár egy fél évvel ezelőtt aligha gondolta volna bárki, hogy „ilyen gyorsan és ilyen széles bázist teremtünk a megvalósításhoz”.
A szakértői csoport a maga részéről az állatjóléti hozzájárulást tartja a legalkalmasabbnak, mert az „a klíma- és környezetpolitikai szempontoknak érvényt szerezve arányos és tolerálható mértékben terhelné az állati eredetű termékek fogyasztását”. Számszerűsítve ez a hús és a hústermékek esetében kilogrammonként 40, a tej és egyes elsődleges tejtermékek esetében 2, míg a sajt, vaj és tejpor esetében 15 cent felárat, azaz – az agrárminisztérium számítása szerint – minden egyes fogyasztó számára átlagosan évi 35,02 euró többletterhet jelentene.
A koronavírus-megbetegedéseknek a vágóhídi dolgozók körében tapasztalt megjelenése és elterjedése felgyorsította a húsárak alakulásáról és összefüggéseiről folytatott vitákat és a megoldásra irányuló törekvést.
