Back to top

Növényi italok vs. tehéntej

Úgy tűnik, hogy bármilyen edukációs vagy fogyasztásösztönző program csak szépség­tapasz a műhúsok, műtejek és egyéb műélelmiszerek fogyasztása ellen folytatott küzdelemben. Az „egészségtudatos” lányok-asszonyok inkább vásárolnak divatos, felkapott termékeket, mint hogy tudományos kutatások vagy egyszerű észérvek alapján állítsák össze a bevásárlólistát.

Sarkosan fogalmazva, a tej ivása vagy nem ivása kommunikációs problémává vált. Erről olvasóink sokkal többet tudnak, hisz saját gazdaságuk minden ágazatában érződik a fogyasztói szokások változása. Erről beszélgettünk Harcz Zoltánnal, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetőjével.

Az utóbbi hónapokban sok hír jelent meg újabb és újabb nem állatból kifejt „tejek” megjelenéséről.

Harcz Zoltán: ez a piac kitűnő üzleti lehetőség a helyettesítő termékeket gyártó vállalatoknak
– Egyre több szándékos vagy véletlen valótlan vád éri a tejet és tejtermékeket. Állat- és klímavédők, celebek, életmód-tanácsadók, bloggerek, klikkvadászok sok esetben álhíreket gyártva, tudományos indokokkal és adatokkal legkevésbé sem törődve rendkívül sokat ártanak szakmánk reputációjának és tisztességének, és tudatosan vagy nem szándékosan, de rengeteg fogyasztót félrevezethetnek.

A növényi eredetű termékekre való áttérés egyik legfőbb mozgatórugója az egészség, többnyire a laktóz-intolerancia és tejfehérje-érzékenység áll a megfontolás mögött.

A másik leggyakrabban felmerülő ok az életmód-változtatás. Ez leginkább a vegán vagy vegetariánus étrendre és életmódra való átállást jelenti. Sok esetben az okok összekapcsolódnak, illetve egyikből következik a másik. Például a környezetvédelmi és az állatvédelmi, etikai szempontok sokszor együtt jelentkeznek. A közösségi médiában álhíreket terjesztők, a növényi termékek gyártóinak marketingszagú PR-cikkei is gyakran aggódnak az állatok jóléte miatt, klímavédelemért, környezetvédelemért kiáltanak. Bizonyára nem tudják, hogy egy több milliárdos állatjóléti program fut a tejtermelésben. Az állatok javát szolgáló szigorú higiéniai és takarmányozási előírásokat és más, a tejágazattal szemben támasztott állatjóléti követelményeket a fogyasztói igények alapján alakították ki.

Azt sem tudják, hogy az európai és azon belül a magyar tejtermelés a leghatékonyabbak közé tartozik a világon, például a takarmányra vagy a tejtermelésre vetített üvegházhatású gázkibocsátás alapján.

Arról sem írnak, hogy az elmúlt 10–15 évben szinte minden hazai tejtermelő meghatározó környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. A telepépítések és telepfelújítások kiemelt feladata a modern állatjóléti szempontok érvényesítése – ez kinyilvánított stratégiai célja az uniónak. A tejet idehaza szigorú előírások alapján kontrollálják a szakhatóságok, így garantáltan kiváló minőségű élelmiszert, létfontosságú tápanyagokat tartalmazó, tápláló és egészséges terméket kapnak a fogyasztók. Nem az a probléma, hogy néhányan egészségügyi okokból kénytelenek lemondani a tejtermékekről. Végül, de nem utolsó sorban, ne felejtsük, hogy a tej és a tejtermékek piaca az egyik legnagyobb élelmiszer-kategória a világon, azonkívül az új termékek számát tekintve a leginnovatívabb ágazatok egyike – és folyamatosan növekszik.

Az is baj, hogy a városiak nem láttak még se tehenet, se fejést

Ez a piac kitűnő üzleti és piaci lehetőséget jelent a helyettesítő termékeket fejlesztő és gyártó vállalatoknak, amelyek nemcsak létező piaci réseket céloznak meg (pl. vegán trend, tejalkotóelem-intoleranciával küzdő fogyasztók stb.),

hanem fontos céljuk a jelenleg tejtermékeket fogyasztók áttérítése az új, helyettesítő termékekre. Az ételallergia-kutatásoknak természetesen igenis van helye a világban. Ezekre az egészségügyi problémákra a tejágazat is aktívan keresi a válaszokat, komoly kutatás-fejlesztési tevékenységgel. Elég arra gondolni, hogy, mondjuk, a 10 évvel ezelőttihez képest szinte minden termékkategóriában vannak kiváló minőségű laktózmentes termékek, legyen szó akár tejről, tejfölről, vajról, desszertekről vagy sajtról. Ezeket laktózérzékenységgel küzdők is bátran fogyaszthatják anélkül, hogy a termékek ízében, állagában, felhasználhatóságában kompromisszumot kellene kötniük a „normál” tejtermékekhez képest.

Vannak-e arra vonatkozó adataik, hogy a piac mekkora részét veszítették el, akár itthonról, akár az unióból?

– A növényi italok aránya az unióban 5-6 százalék, Magyarországon pedig, jelentős területi eltérésekkel, különböző becslések szerint 3–5 százalék között mozoghat.

Természetesen ebből az a fogyasztás, amit a tejtermékeket korábban sem fogyasztók bevonása jelent, nem csökkenti a tejtermékek piacát, de erre vonatkozóan nincs birtokunkban piaci adat.

A marketingkampányoknak köszönhetően helyettesítő termékekre áttérő fogyasztók elvesztése természetesen rosszul érinti a tejágazatot. Most indítottunk egy reprezentatív országos piackutatást, hogy minél jobban megértsük a piaci trendeket és a fogyasztóink igényeit. Ugyanakkor tény, hogy a helyettesítő termékek fogyasztása látványosan nő, az Európai Bizottság adatai szerint évi 10 százalék körüli mértékben.

Milyen veszélyt jelent ez a tejtermelőkre nézve?

– A tejtermékek fogyasztásának globális növekedése mellett, amíg a legjobban büntetett friss termékek helyett a tej immár feldolgozott formában (sajt, vaj, joghurt, desszert), készételekben, cukrásztermekében és péksüteményekben elfogy, illetve amíg az EU növekvő mértékben tudja exportálni a tejtermékeket, addig közvetlen hatás nem érheti a termelőket.

Azonban, attól függetlenül, hogy a tej vagy tejtermékek ma még megtalálják piacukat, az állattartás és a tejtermelés irányában még meglévő fogyasztói bizalom megrendülhet.

Az egész kérdés valahol a becsületünkről és az önérzetünkről, az ágazat reputációjáról, az ágazatban dolgozó közel 20 ezer ember megélhetéséről is szól. Olyan mennyiségben, és olyan magabiztossággal zúdítják ránk a bloggerek, az internet, a közösségi média és a növényi termékeket előállító cégek fizetett hirdetései a legképtelenebb maszlagokat, hogy az már tényleg eltorzítja az emberek tejjel kapcsolatos realitásérzékét, megváltoztatja az azokat befogadó közönséget.

Erre a PR- és kommunikációs kihívásra a tejágazatnak is reagálnia kell, hiszen a fogyasztók jelenleg 90 százalékban a tejtermelést és a tejtermékeket kritizáló üzenetekkel, cikkekkel, „tényekkel” találkoznak a médiában.

Nagyobb figyelmet és energiát kell arra szánnunk, hogy intenzívebben tájékoztassuk fogyasztóinkat a tejtermékekkel, a tejtermeléssel, a tejfeldolgozással kapcsolatos valós hírekről, újdonságokról.

Néha úgy érzem, már a mi olvasóinkat is emlékeztetni kell rá, mi a különbség a tej és a tejhelyettesítők között. Mitől jobb a tej?

– A tej egy évszázadok alatt megismert, kipróbált, rendszeresen vizsgált és megszeretett természetes élelmiszer. A belőle készülő termékek évezredek óta a legfontosabb fehérje-, kalcium- és egyéb ásványianyag-, valamint vitaminforrást képviselik az európai táplálkozásban. A hazai és a nemzetközi táplálkozási ajánlások egyaránt napi 0,5 liter tej vagy annak megfelelő kalciumtartalmú tejtermék fogyasztását javasolják. A legközismertebb tény, hogy a tej fontos kalciumforrás. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, az OÉTI korábbi ajánlása szerint tejből és tejtermékekből mindennap kellene fogyasztani ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű kalciumot juttassunk a szervezetünkbe.

A korszerű és egészséges iskolai büféket és a közétkeztetést érintő elvárások, illetve a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kiadott „okostányér”-ajánlások szerint is indokolt naponta valódi tejet és tejtermékeket fogyasztani.

Mindeközben a növényi italok készítéséhez órákig áztatják vízben az összetevőket, utána leturmixolják és szűrik őket, majd adalékanyagokkal és állományjavítókkal dúsítják, főként a megfelelő, tejtermékre hasonlító állag elérése és az eltarthatóság érdekében. Emellett hozzájuk adnak vitaminokat, mert azok nem találhatók meg az alapnövényben, amiből előállítják őket. Ezzel is a hiányosságaikat kell kompenzálni. Általában kalciummal és D-vitaminnal dúsítják őket – amik az állati eredetű termékek legfontosabb összetevői. Viszont azokban alapból megtalálhatók.

Amíg a tejet és tejtermékeket tiltott dolognak állítják be, helyette többszörös áron lehet eladni ezeket a műdolgokat.

Visszás helyzet, hogy a növényi tejek és tejtermékutánzatok gyártói a valódi tejféleségekhez köthető pozitív üzeneteket használnak. Ilyen például a „vajas ízű margarin”, a „növényi alapú natúr sajt”, a „sajtízű növényi sajt”, a „növényi alapú termék joghurtkultúrával” vagy a „növényi tejföl” megnevezés. Azért kell tehát „vajas ízű margarin”-ra váltani a nevet, mert a vaj még mindig pozitív üzenetet hordoz!

A vaj tápláló, egészséges, létfontosságú zsírokat és táp­anyagokat tartalmaz.

A „vajas ízzel” meg lehet zavarni fogyasztót – hátha azt hiszi, hogy nem margarint vesz.

Eközben a tejből készült termékekről olyan megállapításokat olvasni, hogy a fogyasztásuk több szempontból is aggályos. A terméktanács és tagjai milyen eszközökkel küzdenek az emberi butasággal, illetve a tejpiacot elfoglalni kívánó lobbival?

– Sajnálatosnak tartjuk, hogy az Európai Bíróság határozata, miszerint növényi terméket nem szabad forgalomba hozni az EU-ban „tej”, „tejszín”, „vaj”, „sajt” vagy „joghurt” elnevezésekkel, eddig nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a vitát kiváltó megnevezések kiszoruljanak a piacról. A növényi italok és egyéb utánzatok kapcsán szinte napi szinten lépünk fel a fogyasztókat véletlenül vagy szándékosan megtévesztő reklámokkal, a közösségi médiában terjedő álhírekkel, illetve egyes webáruházak kínálatában megjelenő tévedésekkel szemben.

A növényi italok és az imitátumok kihelyezésére, reklámozására, a valódi tejtermékektől történő egyértelmű megkülönböztetésére a Tej Terméktanács hosszú ideje keresi a megoldást,

főként a fogyasztók megfelelő, egyértelmű tájékoztatása, de a valódi tejtermékek korrekt értékesítési lehetőségeinek biztosítása érdekében is. Márciusra várjuk az általunk megrendelt reprezentatív országos kutatás eredményeit, amiből megismerjük a magyar lakosság tej- és tejtermék-helyettesítő növényi termékekkel kapcsolatos fogyasztási szokásait, a tejhelyettesítő termékek térnyerésének okait.

A Közösségi Marketingalapunkból intenzív programokat hajtunk végre.

Kiváló példa közülük a Tej Terméktanács 4 éve megújított iskolai edukációs programja, amiben már több mint 35 ezer kisiskolás vett részt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az NBA "kezdőcsapatában" a Hennessy konyak

A Hennessy lesz az első globális szeszesital-partnere a Nemzetközi Kosárlabda Szövetségnek (NBA) - jelentette be a LVMH.

Malajziában is kitört az afrikai sertéspestisjárvány

Malajzia 3000 vaddisznó és házisertés megsemmisítését tervezi, miután február közepén a borneói szigeten, Sabah államban afrikai sertéspestisjárvány tört ki.

Macskáink örömmel elfogadják az ételt ellenségeinktől is?

Egy kutatás bebizonyította, hogy a macskák egyáltalán nem preferálják jobban azt a személyt, aki pozitívan viszonyul a gazdájukhoz, mint azt, aki negatívan viselkedik velük szemben.

Közzétették a paradicsomos carbonara receptjét Amerikában, az olaszok kiakadtak

A New York Times közölte a carbonara receptjét, amely összetevői között a paradicsom is szerepel. Emellett több más hozzávalót is felcseréltek az olaszok hagyományos tésztaételben. A recept mélyen felháborította az olasz szakácsokat és a carbonara rajongókat. Az olasz gazdákat tömörítő szervezet közleményt adott ki.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Győr-Moson-Sopron megyét is elérte az ASP miatti korlátozás

Az elmúlt hetekben újabb területen, ezúttal Dunaalmás külterületén elhullottan talált hat vaddisznó mintájában mutatta ki az ASP vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Innovatív megoldások a kiváló minőségű sertéshús előállításáért

Magas biológiai értékű sertéshús előállítására csaknem kétmilliárd forintos uniós és hazai támogatásból négyéves projektet zárt le a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében - közölték a konzorcium tagjai kedden az MTI-vel.

Hortobágyi idill: így telnek az 50 évvel ezelőtt élt bikák utódainak mindennapjai

Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Hortobágyi Nonprofit Kft. állattartó telepein, melyek egyik legnagyobbján, a kungyörgyi telepen tettünk látogatást. Itt, a téli szálláshelyen közel 1000 állat éli mindennapjait, köztük azok a borjak is, melyek a cég történelmi jelentőségű, tenyésztési vonalak megújítását célzó kezdeményezése nyomán jöttek világra.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.