Back to top

Növényi italok vs. tehéntej

Úgy tűnik, hogy bármilyen edukációs vagy fogyasztásösztönző program csak szépség­tapasz a műhúsok, műtejek és egyéb műélelmiszerek fogyasztása ellen folytatott küzdelemben. Az „egészségtudatos” lányok-asszonyok inkább vásárolnak divatos, felkapott termékeket, mint hogy tudományos kutatások vagy egyszerű észérvek alapján állítsák össze a bevásárlólistát.

Sarkosan fogalmazva, a tej ivása vagy nem ivása kommunikációs problémává vált. Erről olvasóink sokkal többet tudnak, hisz saját gazdaságuk minden ágazatában érződik a fogyasztói szokások változása. Erről beszélgettünk Harcz Zoltánnal, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetőjével.

Az utóbbi hónapokban sok hír jelent meg újabb és újabb nem állatból kifejt „tejek” megjelenéséről.

Harcz Zoltán: ez a piac kitűnő üzleti lehetőség a helyettesítő termékeket gyártó vállalatoknak
– Egyre több szándékos vagy véletlen valótlan vád éri a tejet és tejtermékeket. Állat- és klímavédők, celebek, életmód-tanácsadók, bloggerek, klikkvadászok sok esetben álhíreket gyártva, tudományos indokokkal és adatokkal legkevésbé sem törődve rendkívül sokat ártanak szakmánk reputációjának és tisztességének, és tudatosan vagy nem szándékosan, de rengeteg fogyasztót félrevezethetnek.

A növényi eredetű termékekre való áttérés egyik legfőbb mozgatórugója az egészség, többnyire a laktóz-intolerancia és tejfehérje-érzékenység áll a megfontolás mögött.

A másik leggyakrabban felmerülő ok az életmód-változtatás. Ez leginkább a vegán vagy vegetariánus étrendre és életmódra való átállást jelenti. Sok esetben az okok összekapcsolódnak, illetve egyikből következik a másik. Például a környezetvédelmi és az állatvédelmi, etikai szempontok sokszor együtt jelentkeznek. A közösségi médiában álhíreket terjesztők, a növényi termékek gyártóinak marketingszagú PR-cikkei is gyakran aggódnak az állatok jóléte miatt, klímavédelemért, környezetvédelemért kiáltanak. Bizonyára nem tudják, hogy egy több milliárdos állatjóléti program fut a tejtermelésben. Az állatok javát szolgáló szigorú higiéniai és takarmányozási előírásokat és más, a tejágazattal szemben támasztott állatjóléti követelményeket a fogyasztói igények alapján alakították ki.

Azt sem tudják, hogy az európai és azon belül a magyar tejtermelés a leghatékonyabbak közé tartozik a világon, például a takarmányra vagy a tejtermelésre vetített üvegházhatású gázkibocsátás alapján.

Arról sem írnak, hogy az elmúlt 10–15 évben szinte minden hazai tejtermelő meghatározó környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. A telepépítések és telepfelújítások kiemelt feladata a modern állatjóléti szempontok érvényesítése – ez kinyilvánított stratégiai célja az uniónak. A tejet idehaza szigorú előírások alapján kontrollálják a szakhatóságok, így garantáltan kiváló minőségű élelmiszert, létfontosságú tápanyagokat tartalmazó, tápláló és egészséges terméket kapnak a fogyasztók. Nem az a probléma, hogy néhányan egészségügyi okokból kénytelenek lemondani a tejtermékekről. Végül, de nem utolsó sorban, ne felejtsük, hogy a tej és a tejtermékek piaca az egyik legnagyobb élelmiszer-kategória a világon, azonkívül az új termékek számát tekintve a leginnovatívabb ágazatok egyike – és folyamatosan növekszik.

Az is baj, hogy a városiak nem láttak még se tehenet, se fejést

Ez a piac kitűnő üzleti és piaci lehetőséget jelent a helyettesítő termékeket fejlesztő és gyártó vállalatoknak, amelyek nemcsak létező piaci réseket céloznak meg (pl. vegán trend, tejalkotóelem-intoleranciával küzdő fogyasztók stb.),

hanem fontos céljuk a jelenleg tejtermékeket fogyasztók áttérítése az új, helyettesítő termékekre. Az ételallergia-kutatásoknak természetesen igenis van helye a világban. Ezekre az egészségügyi problémákra a tejágazat is aktívan keresi a válaszokat, komoly kutatás-fejlesztési tevékenységgel. Elég arra gondolni, hogy, mondjuk, a 10 évvel ezelőttihez képest szinte minden termékkategóriában vannak kiváló minőségű laktózmentes termékek, legyen szó akár tejről, tejfölről, vajról, desszertekről vagy sajtról. Ezeket laktózérzékenységgel küzdők is bátran fogyaszthatják anélkül, hogy a termékek ízében, állagában, felhasználhatóságában kompromisszumot kellene kötniük a „normál” tejtermékekhez képest.

Vannak-e arra vonatkozó adataik, hogy a piac mekkora részét veszítették el, akár itthonról, akár az unióból?

– A növényi italok aránya az unióban 5-6 százalék, Magyarországon pedig, jelentős területi eltérésekkel, különböző becslések szerint 3–5 százalék között mozoghat.

Természetesen ebből az a fogyasztás, amit a tejtermékeket korábban sem fogyasztók bevonása jelent, nem csökkenti a tejtermékek piacát, de erre vonatkozóan nincs birtokunkban piaci adat.

A marketingkampányoknak köszönhetően helyettesítő termékekre áttérő fogyasztók elvesztése természetesen rosszul érinti a tejágazatot. Most indítottunk egy reprezentatív országos piackutatást, hogy minél jobban megértsük a piaci trendeket és a fogyasztóink igényeit. Ugyanakkor tény, hogy a helyettesítő termékek fogyasztása látványosan nő, az Európai Bizottság adatai szerint évi 10 százalék körüli mértékben.

Milyen veszélyt jelent ez a tejtermelőkre nézve?

– A tejtermékek fogyasztásának globális növekedése mellett, amíg a legjobban büntetett friss termékek helyett a tej immár feldolgozott formában (sajt, vaj, joghurt, desszert), készételekben, cukrásztermekében és péksüteményekben elfogy, illetve amíg az EU növekvő mértékben tudja exportálni a tejtermékeket, addig közvetlen hatás nem érheti a termelőket.

Azonban, attól függetlenül, hogy a tej vagy tejtermékek ma még megtalálják piacukat, az állattartás és a tejtermelés irányában még meglévő fogyasztói bizalom megrendülhet.

Az egész kérdés valahol a becsületünkről és az önérzetünkről, az ágazat reputációjáról, az ágazatban dolgozó közel 20 ezer ember megélhetéséről is szól. Olyan mennyiségben, és olyan magabiztossággal zúdítják ránk a bloggerek, az internet, a közösségi média és a növényi termékeket előállító cégek fizetett hirdetései a legképtelenebb maszlagokat, hogy az már tényleg eltorzítja az emberek tejjel kapcsolatos realitásérzékét, megváltoztatja az azokat befogadó közönséget.

Erre a PR- és kommunikációs kihívásra a tejágazatnak is reagálnia kell, hiszen a fogyasztók jelenleg 90 százalékban a tejtermelést és a tejtermékeket kritizáló üzenetekkel, cikkekkel, „tényekkel” találkoznak a médiában.

Nagyobb figyelmet és energiát kell arra szánnunk, hogy intenzívebben tájékoztassuk fogyasztóinkat a tejtermékekkel, a tejtermeléssel, a tejfeldolgozással kapcsolatos valós hírekről, újdonságokról.

Néha úgy érzem, már a mi olvasóinkat is emlékeztetni kell rá, mi a különbség a tej és a tejhelyettesítők között. Mitől jobb a tej?

– A tej egy évszázadok alatt megismert, kipróbált, rendszeresen vizsgált és megszeretett természetes élelmiszer. A belőle készülő termékek évezredek óta a legfontosabb fehérje-, kalcium- és egyéb ásványianyag-, valamint vitaminforrást képviselik az európai táplálkozásban. A hazai és a nemzetközi táplálkozási ajánlások egyaránt napi 0,5 liter tej vagy annak megfelelő kalciumtartalmú tejtermék fogyasztását javasolják. A legközismertebb tény, hogy a tej fontos kalciumforrás. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, az OÉTI korábbi ajánlása szerint tejből és tejtermékekből mindennap kellene fogyasztani ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű kalciumot juttassunk a szervezetünkbe.

A korszerű és egészséges iskolai büféket és a közétkeztetést érintő elvárások, illetve a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kiadott „okostányér”-ajánlások szerint is indokolt naponta valódi tejet és tejtermékeket fogyasztani.

Mindeközben a növényi italok készítéséhez órákig áztatják vízben az összetevőket, utána leturmixolják és szűrik őket, majd adalékanyagokkal és állományjavítókkal dúsítják, főként a megfelelő, tejtermékre hasonlító állag elérése és az eltarthatóság érdekében. Emellett hozzájuk adnak vitaminokat, mert azok nem találhatók meg az alapnövényben, amiből előállítják őket. Ezzel is a hiányosságaikat kell kompenzálni. Általában kalciummal és D-vitaminnal dúsítják őket – amik az állati eredetű termékek legfontosabb összetevői. Viszont azokban alapból megtalálhatók.

Amíg a tejet és tejtermékeket tiltott dolognak állítják be, helyette többszörös áron lehet eladni ezeket a műdolgokat.

Visszás helyzet, hogy a növényi tejek és tejtermékutánzatok gyártói a valódi tejféleségekhez köthető pozitív üzeneteket használnak. Ilyen például a „vajas ízű margarin”, a „növényi alapú natúr sajt”, a „sajtízű növényi sajt”, a „növényi alapú termék joghurtkultúrával” vagy a „növényi tejföl” megnevezés. Azért kell tehát „vajas ízű margarin”-ra váltani a nevet, mert a vaj még mindig pozitív üzenetet hordoz!

A vaj tápláló, egészséges, létfontosságú zsírokat és táp­anyagokat tartalmaz.

A „vajas ízzel” meg lehet zavarni fogyasztót – hátha azt hiszi, hogy nem margarint vesz.

Eközben a tejből készült termékekről olyan megállapításokat olvasni, hogy a fogyasztásuk több szempontból is aggályos. A terméktanács és tagjai milyen eszközökkel küzdenek az emberi butasággal, illetve a tejpiacot elfoglalni kívánó lobbival?

– Sajnálatosnak tartjuk, hogy az Európai Bíróság határozata, miszerint növényi terméket nem szabad forgalomba hozni az EU-ban „tej”, „tejszín”, „vaj”, „sajt” vagy „joghurt” elnevezésekkel, eddig nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a vitát kiváltó megnevezések kiszoruljanak a piacról. A növényi italok és egyéb utánzatok kapcsán szinte napi szinten lépünk fel a fogyasztókat véletlenül vagy szándékosan megtévesztő reklámokkal, a közösségi médiában terjedő álhírekkel, illetve egyes webáruházak kínálatában megjelenő tévedésekkel szemben.

A növényi italok és az imitátumok kihelyezésére, reklámozására, a valódi tejtermékektől történő egyértelmű megkülönböztetésére a Tej Terméktanács hosszú ideje keresi a megoldást,

főként a fogyasztók megfelelő, egyértelmű tájékoztatása, de a valódi tejtermékek korrekt értékesítési lehetőségeinek biztosítása érdekében is. Márciusra várjuk az általunk megrendelt reprezentatív országos kutatás eredményeit, amiből megismerjük a magyar lakosság tej- és tejtermék-helyettesítő növényi termékekkel kapcsolatos fogyasztási szokásait, a tejhelyettesítő termékek térnyerésének okait.

A Közösségi Marketingalapunkból intenzív programokat hajtunk végre.

Kiváló példa közülük a Tej Terméktanács 4 éve megújított iskolai edukációs programja, amiben már több mint 35 ezer kisiskolás vett részt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Baromfi Világnap: május 10-e a baromfis szakma ünnepe

Magyar kezdeményezésre május 10-én ünnepli a baromfis szakma a Baromfi Világnapot. Az esemény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a baromfiágazati szereplőkre, akik egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ élelmiszer-ellátásában.

A mennyasszony segített világra egy borjút a saját esküvőjén

A hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető esküvőn a menyasszony az 1200 dolláros ruhájában sárba bukott, az esküvői fogadáson pedig 100 vendég előtt megszületett egy borjú.

Csak lánycsibéket keltetnek

Kikelt az az első 150 000 csibe, melyekből csak tojók lesznek. A csibéket egy új technológiája használatával keltették ki, amelynek eredménye az állatbarát nemi meghatározás.

Nyílt napot tartanak a kisüzemi sörfőzdék

A Nyitott Főzdék Napján kitárják kapuikat a magyar kisüzemi sörfőzdék, hogy megmutassák magukat és söreiket a nagyközönségnek. 2021 június 5-én egész nap változatos programokkal, főzdetúrákkal, finom falatokkal, sörkóstolókkal és vásárlási lehetőséggel várnak a hazai kisüzemek!

Válaszd a természetet, válaszd a kartont!

A Tetra Pak, az élelmiszer-feldolgozás és -csomagolás egyik vezető vállalata "Válaszd a természetet, válaszd a kartont!" elnevezéssel indított kampányt, amelynek célja, hogy klímasemleges, teljes egészében megújuló vagy újrahasznosított anyagokból készült csomagolásokat hozzon létre.

Ismét összeült a Nemzeti Állatvédelmi Tanács

Magyarországot öt éven belül Európa élmezőnyébe kívánjuk juttatni az állatvédelem területén, ezt a célt támogatja a Nemzeti Állatvédelmi Tanács megalakulása is – jelentette ki a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a testület ülésén.

Luxus "ebéd" ebeknek - A Hilton szállodalánc különleges fogásokat kínál kutyáknak

A Hilton 32 állatbarát szállodájában május 17-től lesz elérhető a Bone Appétit kutyamenü a vendégek és kedvenceik számára az Egyesült Királyságban és Írországban.

Húsmentes lesz az egyik legjobb New York-i étterem

New York egyik legfelkapottabb étterme bejelentette, hogy elhagyja a húsételeket a kínálatából, és áttér a kizárólag nővényi alapú ételek készítésére.

Tíz hónap felfüggesztett börtönt kapott állatkínzás miatt egy érdi férfi

Az Érdi Járásbíróság állatkínzás bűntette miatt tíz hónap - végrehajtásában 2 évi próbaidőre - felfüggesztett börtönbüntetésre és négy év állattartói foglalkozástól eltiltásra ítélt egy érdi férfit.

Oroszország a hajdinaexport korlátozását fontolgatja

Oroszország azt fontolgatja, hogy egy ideig korlátozza a hajdina exportját annak érdekében, hogy stabilan tudja tartani a hazai árakat – közölte az orosz mezőgazdasági minisztérium.