Back to top

Növényi italok vs. tehéntej

Úgy tűnik, hogy bármilyen edukációs vagy fogyasztásösztönző program csak szépség­tapasz a műhúsok, műtejek és egyéb műélelmiszerek fogyasztása ellen folytatott küzdelemben. Az „egészségtudatos” lányok-asszonyok inkább vásárolnak divatos, felkapott termékeket, mint hogy tudományos kutatások vagy egyszerű észérvek alapján állítsák össze a bevásárlólistát.

Sarkosan fogalmazva, a tej ivása vagy nem ivása kommunikációs problémává vált. Erről olvasóink sokkal többet tudnak, hisz saját gazdaságuk minden ágazatában érződik a fogyasztói szokások változása. Erről beszélgettünk Harcz Zoltánnal, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetőjével.

Az utóbbi hónapokban sok hír jelent meg újabb és újabb nem állatból kifejt „tejek” megjelenéséről.

Harcz Zoltán: ez a piac kitűnő üzleti lehetőség a helyettesítő termékeket gyártó vállalatoknak
Harcz Zoltán: ez a piac kitűnő üzleti lehetőség a helyettesítő termékeket gyártó vállalatoknak
– Egyre több szándékos vagy véletlen valótlan vád éri a tejet és tejtermékeket. Állat- és klímavédők, celebek, életmód-tanácsadók, bloggerek, klikkvadászok sok esetben álhíreket gyártva, tudományos indokokkal és adatokkal legkevésbé sem törődve rendkívül sokat ártanak szakmánk reputációjának és tisztességének, és tudatosan vagy nem szándékosan, de rengeteg fogyasztót félrevezethetnek.

A növényi eredetű termékekre való áttérés egyik legfőbb mozgatórugója az egészség, többnyire a laktóz-intolerancia és tejfehérje-érzékenység áll a megfontolás mögött.

A másik leggyakrabban felmerülő ok az életmód-változtatás. Ez leginkább a vegán vagy vegetariánus étrendre és életmódra való átállást jelenti. Sok esetben az okok összekapcsolódnak, illetve egyikből következik a másik. Például a környezetvédelmi és az állatvédelmi, etikai szempontok sokszor együtt jelentkeznek. A közösségi médiában álhíreket terjesztők, a növényi termékek gyártóinak marketingszagú PR-cikkei is gyakran aggódnak az állatok jóléte miatt, klímavédelemért, környezetvédelemért kiáltanak. Bizonyára nem tudják, hogy egy több milliárdos állatjóléti program fut a tejtermelésben. Az állatok javát szolgáló szigorú higiéniai és takarmányozási előírásokat és más, a tejágazattal szemben támasztott állatjóléti követelményeket a fogyasztói igények alapján alakították ki.

Azt sem tudják, hogy az európai és azon belül a magyar tejtermelés a leghatékonyabbak közé tartozik a világon, például a takarmányra vagy a tejtermelésre vetített üvegházhatású gázkibocsátás alapján.

Arról sem írnak, hogy az elmúlt 10–15 évben szinte minden hazai tejtermelő meghatározó környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. A telepépítések és telepfelújítások kiemelt feladata a modern állatjóléti szempontok érvényesítése – ez kinyilvánított stratégiai célja az uniónak. A tejet idehaza szigorú előírások alapján kontrollálják a szakhatóságok, így garantáltan kiváló minőségű élelmiszert, létfontosságú tápanyagokat tartalmazó, tápláló és egészséges terméket kapnak a fogyasztók. Nem az a probléma, hogy néhányan egészségügyi okokból kénytelenek lemondani a tejtermékekről. Végül, de nem utolsó sorban, ne felejtsük, hogy a tej és a tejtermékek piaca az egyik legnagyobb élelmiszer-kategória a világon, azonkívül az új termékek számát tekintve a leginnovatívabb ágazatok egyike – és folyamatosan növekszik.

Az is baj, hogy a városiak nem láttak még se tehenet, se fejést
Az is baj, hogy a városiak nem láttak még se tehenet, se fejést

Ez a piac kitűnő üzleti és piaci lehetőséget jelent a helyettesítő termékeket fejlesztő és gyártó vállalatoknak, amelyek nemcsak létező piaci réseket céloznak meg (pl. vegán trend, tejalkotóelem-intoleranciával küzdő fogyasztók stb.),

hanem fontos céljuk a jelenleg tejtermékeket fogyasztók áttérítése az új, helyettesítő termékekre. Az ételallergia-kutatásoknak természetesen igenis van helye a világban. Ezekre az egészségügyi problémákra a tejágazat is aktívan keresi a válaszokat, komoly kutatás-fejlesztési tevékenységgel. Elég arra gondolni, hogy, mondjuk, a 10 évvel ezelőttihez képest szinte minden termékkategóriában vannak kiváló minőségű laktózmentes termékek, legyen szó akár tejről, tejfölről, vajról, desszertekről vagy sajtról. Ezeket laktózérzékenységgel küzdők is bátran fogyaszthatják anélkül, hogy a termékek ízében, állagában, felhasználhatóságában kompromisszumot kellene kötniük a „normál” tejtermékekhez képest.

Vannak-e arra vonatkozó adataik, hogy a piac mekkora részét veszítették el, akár itthonról, akár az unióból?

– A növényi italok aránya az unióban 5-6 százalék, Magyarországon pedig, jelentős területi eltérésekkel, különböző becslések szerint 3–5 százalék között mozoghat.

Természetesen ebből az a fogyasztás, amit a tejtermékeket korábban sem fogyasztók bevonása jelent, nem csökkenti a tejtermékek piacát, de erre vonatkozóan nincs birtokunkban piaci adat.

A marketingkampányoknak köszönhetően helyettesítő termékekre áttérő fogyasztók elvesztése természetesen rosszul érinti a tejágazatot. Most indítottunk egy reprezentatív országos piackutatást, hogy minél jobban megértsük a piaci trendeket és a fogyasztóink igényeit. Ugyanakkor tény, hogy a helyettesítő termékek fogyasztása látványosan nő, az Európai Bizottság adatai szerint évi 10 százalék körüli mértékben.

Milyen veszélyt jelent ez a tejtermelőkre nézve?

– A tejtermékek fogyasztásának globális növekedése mellett, amíg a legjobban büntetett friss termékek helyett a tej immár feldolgozott formában (sajt, vaj, joghurt, desszert), készételekben, cukrásztermekében és péksüteményekben elfogy, illetve amíg az EU növekvő mértékben tudja exportálni a tejtermékeket, addig közvetlen hatás nem érheti a termelőket.

Azonban, attól függetlenül, hogy a tej vagy tejtermékek ma még megtalálják piacukat, az állattartás és a tejtermelés irányában még meglévő fogyasztói bizalom megrendülhet.

Az egész kérdés valahol a becsületünkről és az önérzetünkről, az ágazat reputációjáról, az ágazatban dolgozó közel 20 ezer ember megélhetéséről is szól. Olyan mennyiségben, és olyan magabiztossággal zúdítják ránk a bloggerek, az internet, a közösségi média és a növényi termékeket előállító cégek fizetett hirdetései a legképtelenebb maszlagokat, hogy az már tényleg eltorzítja az emberek tejjel kapcsolatos realitásérzékét, megváltoztatja az azokat befogadó közönséget.

Erre a PR- és kommunikációs kihívásra a tejágazatnak is reagálnia kell, hiszen a fogyasztók jelenleg 90 százalékban a tejtermelést és a tejtermékeket kritizáló üzenetekkel, cikkekkel, „tényekkel” találkoznak a médiában.

Nagyobb figyelmet és energiát kell arra szánnunk, hogy intenzívebben tájékoztassuk fogyasztóinkat a tejtermékekkel, a tejtermeléssel, a tejfeldolgozással kapcsolatos valós hírekről, újdonságokról.

Néha úgy érzem, már a mi olvasóinkat is emlékeztetni kell rá, mi a különbség a tej és a tejhelyettesítők között. Mitől jobb a tej?

– A tej egy évszázadok alatt megismert, kipróbált, rendszeresen vizsgált és megszeretett természetes élelmiszer. A belőle készülő termékek évezredek óta a legfontosabb fehérje-, kalcium- és egyéb ásványianyag-, valamint vitaminforrást képviselik az európai táplálkozásban. A hazai és a nemzetközi táplálkozási ajánlások egyaránt napi 0,5 liter tej vagy annak megfelelő kalciumtartalmú tejtermék fogyasztását javasolják. A legközismertebb tény, hogy a tej fontos kalciumforrás. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, az OÉTI korábbi ajánlása szerint tejből és tejtermékekből mindennap kellene fogyasztani ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű kalciumot juttassunk a szervezetünkbe.

A korszerű és egészséges iskolai büféket és a közétkeztetést érintő elvárások, illetve a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kiadott „okostányér”-ajánlások szerint is indokolt naponta valódi tejet és tejtermékeket fogyasztani.

Mindeközben a növényi italok készítéséhez órákig áztatják vízben az összetevőket, utána leturmixolják és szűrik őket, majd adalékanyagokkal és állományjavítókkal dúsítják, főként a megfelelő, tejtermékre hasonlító állag elérése és az eltarthatóság érdekében. Emellett hozzájuk adnak vitaminokat, mert azok nem találhatók meg az alapnövényben, amiből előállítják őket. Ezzel is a hiányosságaikat kell kompenzálni. Általában kalciummal és D-vitaminnal dúsítják őket – amik az állati eredetű termékek legfontosabb összetevői. Viszont azokban alapból megtalálhatók.

Amíg a tejet és tejtermékeket tiltott dolognak állítják be, helyette többszörös áron lehet eladni ezeket a műdolgokat.

Visszás helyzet, hogy a növényi tejek és tejtermékutánzatok gyártói a valódi tejféleségekhez köthető pozitív üzeneteket használnak. Ilyen például a „vajas ízű margarin”, a „növényi alapú natúr sajt”, a „sajtízű növényi sajt”, a „növényi alapú termék joghurtkultúrával” vagy a „növényi tejföl” megnevezés. Azért kell tehát „vajas ízű margarin”-ra váltani a nevet, mert a vaj még mindig pozitív üzenetet hordoz!

A vaj tápláló, egészséges, létfontosságú zsírokat és táp­anyagokat tartalmaz.

A „vajas ízzel” meg lehet zavarni fogyasztót – hátha azt hiszi, hogy nem margarint vesz.

Eközben a tejből készült termékekről olyan megállapításokat olvasni, hogy a fogyasztásuk több szempontból is aggályos. A terméktanács és tagjai milyen eszközökkel küzdenek az emberi butasággal, illetve a tejpiacot elfoglalni kívánó lobbival?

– Sajnálatosnak tartjuk, hogy az Európai Bíróság határozata, miszerint növényi terméket nem szabad forgalomba hozni az EU-ban „tej”, „tejszín”, „vaj”, „sajt” vagy „joghurt” elnevezésekkel, eddig nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a vitát kiváltó megnevezések kiszoruljanak a piacról. A növényi italok és egyéb utánzatok kapcsán szinte napi szinten lépünk fel a fogyasztókat véletlenül vagy szándékosan megtévesztő reklámokkal, a közösségi médiában terjedő álhírekkel, illetve egyes webáruházak kínálatában megjelenő tévedésekkel szemben.

A növényi italok és az imitátumok kihelyezésére, reklámozására, a valódi tejtermékektől történő egyértelmű megkülönböztetésére a Tej Terméktanács hosszú ideje keresi a megoldást,

főként a fogyasztók megfelelő, egyértelmű tájékoztatása, de a valódi tejtermékek korrekt értékesítési lehetőségeinek biztosítása érdekében is. Márciusra várjuk az általunk megrendelt reprezentatív országos kutatás eredményeit, amiből megismerjük a magyar lakosság tej- és tejtermék-helyettesítő növényi termékekkel kapcsolatos fogyasztási szokásait, a tejhelyettesítő termékek térnyerésének okait.

A Közösségi Marketingalapunkból intenzív programokat hajtunk végre.

Kiváló példa közülük a Tej Terméktanács 4 éve megújított iskolai edukációs programja, amiben már több mint 35 ezer kisiskolás vett részt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit tesz a műanyag a termőfölddel?

A műanyaghulladékok talajra gyakorolt hatása nagyrészt ismeretlen, pedig a talajba kerülő műanyag mennyisége akár többszöröse is lehet annak, mint ami a folyókba, tengerekbe mosódik. Egy uniós kutatás keretében annak igyekeznek a végére járni, hogy pontosan milyen hatással is van a talajok műanyag-szennyezettsége magára a termőföldre.

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

A méhész is vállalkozó 6.

Ha vállalkozók vagyunk, tudnunk kell, honnan származik a bevételünk. Ez a méhészetben sok esetben meglepően egyszerű, hiszen legtöbbünk csak három fajtamézet termel. Ebben az esetben, ha termelő méhcsaládjaink számát megszorozzuk a megtermelt fajtamézek családonként pergetett átlagával, megkapjuk, mennyi mézet termeltünk. Ha ezt megszorozzuk a felvásárlási árral, megkapjuk a bevételünket.

Kincsek a kiskertből

„A föld szeretete, a kerti munka öröme, a saját magunk termelte zöldség és gyümölcs elveszett értékek. Gyógyszerre és táplálékkiegészítőkre költünk, ahelyett hogy észrevennénk, mi mindent tehetnénk magunkért. Ezért is költöztünk ki a városból, és ezt próbáljuk továbbadni gyermekünknek mintaként” – Kovács Annamária, a Kertem kincsei termékcsalád megálmodója és készítője foglalta össze ekképp ars poeticáját.

Tizenkét csapat jutott tovább a Magyarország étele 2023. szakácsversenyen

Tizenkét csapat jutott tovább és két tartalékot is megnevezett a zsűri a Magyarország étele 2023. szakácsverseny elődöntőjének eredményhirdetésén Felcsúton.

Húsexportengedélyt kapott Magyarország a Fülöp-szigetekre

Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként első alkalommal kaptak húsexportengedélyt magyar vállalatok a Fülöp-szigetek piacára - jelentette be Facebook-bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter.

GMO-mentes takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt.

Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium - közölte a társaság az MTI-vel.

Megjelent a minőségrendszerhez történő csatlakozást támogató pályázati felhívás

A mezőgazdasági termelők 2023. március 1. és 2023. augusztus 31. között ismét pályázhatnak az európai uniós és a nemzeti minőségrendszerekhez történő csatlakozás kapcsán támogatásra.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Bill Gates is befektetett egy ausztrál startupba, amelynek célja a tehenek metántermelésének csökkentése

Bill Gates más milliárdosokhoz csatlakozott, akik egy ausztrál klímatechnológiai startupba fektetnek. A startup célja, hogy laboratóriumban előállított takarmány-adalékanyaggal csökkentik az állattenyésztés metánkibocsátását.