Back to top

Sajtkészítők versengtek Béren

Hagyományteremtő céllal rendezték meg az 1. Nógrád Megyei Sajtvásárt és Sajtversenyt Béren. A versenyre több mint harminc megyei és környékbeli sajtkészítő nevezett, összesen 80 termékkel.

A Sajtkészítők Egyesületének kilenc bíráját meglepte a rengeteg zsűrizésre küldött minta, és végül több arany, ezüst és bronz minősítést osztottak ki. A vásárra pedig sok helyi termelő kitelepült, hogy megismertessék a látogatókat sajtkülönlegességeikkel és más tejes finomságokkal. A sajtversenyt a Magyar Sajtkészítők Egyesülete szervezte.

Hegedűs Imre, az egyesület alelnöke elmondta, példaértékűnek tartják, hogy a Covid-járvány miatti korlátozások enyhítésekor a NÉBIH helyi szervezete habozás nélkül támogatta a rendezvény ötletét, és hogy segített a biztonságos megvalósításban.

A sajtkészítők pedig lelkesen jöttek: kis megyei rendezvénynek indult, mégis több mint harminc sajtkészítő vett részt rajta, és a versenyre 80 terméket neveztek be.

Különlegesség – piros viasszal bevont szívsajt

A professzionális sajtbírálókat az egyesület képezte ki, hogy a fogyasztók szempontjai szerint, nemzetközileg elfogadott standardok alapján végezzék az érzékszervi bírálatot.

Kérdésünkre, hogy vajon miért ennyire népszerű a verseny a sajtkészítők körében, az alelnök elmondta, hogy aki több éve készít sajtot, akinek a termékeit már ismerik és szeretik a vásárlók, tisztában van vele, hogy a népszerűség nagyrészt empatikus visszajelzés a termékeiről, de nem szakmai alapú. Pedig az is nagyon fontos. A sajtbírálat arra alkalmas, hogy a készítők megtudják, hol tartanak szakmai felkészültségben, és hogy ki-ki levonja a maga következtetéseit a bírálatból.

Aki kevés pontot kapott, annak be kell látnia, hogy tovább kell fejlődnie, aki pedig a maximumhoz közeli értéket ér el, megerősítést kap arról, hogy jó úton jár.

Mindez a fogyasztók javát szolgálja, mutatott rá az alelnök, aki egyébként maga is sajtkészítő. Nekik az a céljuk, hogy a fogyasztók minél jobb minőségű terméket kapjanak a pénzükért, és minél több sajtbírálatot tartunk, annál közelebb kerülünk ehhez a célhoz.

A vásár jó alkalom arra, hogy a fogyasztók egyszerre minél több sajtot és egyéb tejterméket megkóstoljanak, összehasonlítsák a „sajtházak” ízvilágát, és megtalálják az ízlésükhöz legközelebb állót. Emellett arról is képet alkothatnak, hol és hogyan állítják elő a kistermelők a sajtokat.

A Tarka-portán például a magyar tarkát preferálják, mert jól alkalmazkodott a körülményekhez, teje minősége és összetétele kiváló, ízletes tejtermékeket lehet készíteni belőle, vallja Fülöp-Posta Anett, a porta fiatal tulajdonosa. Gomolyákat és bükkfán füstölt sajtokat készítenek.

Ízesített sajtjaik közül a kapros, a csilis és a lilahagymás a legkedveltebbek.

Maszlikné Illés Ágnes sajtmester egy mesteri koronggal
A házhoz szállításon kívül a salgótarjáni piacon értékesítenek. Három éve kezdtek el gazdálkodni, teheneket tartani a férjével, hetente 70–80 kg sajtot állítanak elő. A fiatal pár ebből él. Jelenleg nyolc tehenet tartanak, de szeretnék továbbfejleszteni a gazdaságot. Valószínűleg érdemes, hiszen az eredményhirdetéskor kiderült, hogy a parenyica sajtjukat aranyéremmel ismerték el a bírák, natúr joghurtjukat és vajukat pedig bronzéremmel jutalmazták.

Új Dorottya és Balogh Béla az Etesen működő Balogh családi gazdaságot képviselte. Hamar elkapkodták a termékeiket, főleg a joghurtjukat dicsérték a kóstolók. Ezt kétféle joghurtkultúrával készítik, amitől extra krémessé válik. A bírálók viszont a fokhagymás gomolyájukkal voltak különösen elégedettek, ezüstéremmel végzett a versenyen.

A fiatal pár 2014 óta gazdálkodik, jelenleg 50 hektáron, és 20 fejőstehenet tartanak, szintén magyar tarka fajtát.

Azt tapasztalják, van keletje a sajtoknak, és a koronavírus-járvány alatt még nagyobb lett az érdeklődés irántuk. Igaz, ehhez a piacpolitikájukat át kellett értékelni, ők a házhoz szállítást helyezték előtérbe. Szerencsére egyre tudatosabbak a vásárlók, egyre több embernek fontos, hogy milyen árut vásárol és honnét. Ők úgy látják, van jövője a háztáji termelésnek.

Maszlikné Illés Ágnes és Maszlik Zoltán a ‘90-es évek eleje óta gazdálkodik Szentén, sajtkészítéssel pedig 2007 óta foglalkoznak. Mint tudósítónknak elmondták, végigjárták ennek fokozatait: a konyhájukban kezdték, amikor azt kinőtték, a garázsban folytatták, 2013-ban pedig építettek egy feldolgozó üzemet. Az évek során egyre bővítették a termékpalettát, és az összes saját tejet feldolgozzák. Ők kiskereskedőknek, éttermeknek és szállodáknak szállítanak.

A versenyre azért jöttek el, mert szeretik megmérettetni magukat: minden ilyen alkalmat értékes tapasztalatszerzésnek tekintenek – még úgy is, hogy Ágnes sajtmester, aki külföldi mesterektől tanult.

Gomolya, parenyica, grillsajtok – a legkedveltebbek a kóstolók körében
A nógrádi talajok és legelők gazdagok tápanyagokban, ami megmutatkozik a tej ízében és minőségében. Francia és svájci jellegű érlelt sajtok készítésre is alkalmas, mondta egy hatalmas korongra mutatva, és hozzátette: ezért foglalkoznak olyan sokan tehéntartással és sajtkészítéssel Nógrád megyében.

A vásár kínálatával szemben egy kritikai észrevétele is volt a szakembereknek: nagyrészt gomolya sajtokból áll.

Ennek az a magyarázata, hogy az a legegyszerűbben elkészíthető sajtféleség. Másrészt Magyarországon nem volt kifinomult sajtkultúra: régen jellemzően gomolyákat készítettek. Mivel ennek van a legnagyobb hagyománya, ezt ismerik a legtöbben. Aki elkezdi a sajtkészítést, ezzel kezdi.

A sajtverseny arra is jó, hogy a termelőket fejlődésre, továbblépésre késztesse.

A sajtkedvelők sem maradtak távol a rendezvénytől. Rögtön a járvány miatti korlátozások enyhítésének első hétvégéjére időzítették a kóstolóval egybekötött vásárt, és a gasztronómia iránt érdeklődők szép számban megtalálták a rendezvényt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Mozzarella mínusz tehén

A New Culture nevű startup a feljövőben lévő tehén nélküli tejiparban tevékenykedik. Olyan mikrobákat állítanak elő, amelyek tejfehérjét állítanak elő „tehenek bevonása” nélkül. Céjaik közt szerepel, hogy 2023 végére tehén nélküli mozzarellát dobjanak piacra.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Elfogadhatatlan árat kínálnak a meggyért a konzervgyárak

A Penta Familia Szövetkezetben meggypiaci megbeszélést tartottak termesztők és a konzervgyárak képviselői részvételével. Keczkó Pétert, a szövetkezet elnökét kérdeztük, mire jutottak a rendezvényen.

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.

Kihirdették az év szaktanácsadóját

Az idei NAK Szántóföldi Napokon kihirdették „Az Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A pályázatot másodszor hirdette meg az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elismerve a szaktanácsadók munkáját, akik kiemelkedően szolgálják a mezőgazdasági termelők érdekeit. A díjakat Feldman Zsolt, Győrffy Balázs és Jakab István adták át.

Növekszik az olasz kiskereskedelmi boreladás

Az olaszországi nagy áruforgalmú kiskereskedelmi csatornákban a boreladások volumenben kifejezve 8,5% -kal, 22 millió literre nőttek 2021 első négy hónapjában. Ugyanebben az időszakban a boreladások értékében 20%-kal növekedtek – derült ki a Vinitaly számára készített kutatásból, amely a pezsgők erős, míg a borok mérsékelt növekedését is kiemelte.