Az elképzelés hamar beigazolta a várakozásokat. A lakók kihasználják a lehetőségeket, egyre több családi gazdaság alkalmazza az önkormányzat által beszerzett technológiákat.
Idén tavasszal is megtartották az immár hagyományos gyümölcsfaoltvány-vásárt Tilajújhegyen. Ezúttal is nagy volt az érdeklődés, mint minden évben.
– Előttem édesapám, Senkó József volt Tilajújhegy polgármestere. Ő indította el a kezdeményezést annak érdekében, hogy fennmaradjon a kiskerti termelés a településen, és hogy minél többen gazdálkodjanak otthon – fogalmazott Senkó Balázs, a falu polgármestere. Mint elmondta, a mezőgazdasági START+ mintaprogram keretében szerezték be a kezdeményezéshez szükséges beszerzéseket, illetve valósították meg a tevékenységet a mai napig megalapozó beruházásokat.
– Tilajújhegyen – én itt lakom születésem óta, tehát jól emlékszem, hogy régen milyen sokan gazdálkodtak, vagy legalább gondoztak otthon egy kiskertet – hagyományai vannak a mezőgazdaságnak.
Aztán a pálinkafőzés liberalizálásakor kiderült, hogy gyümölcsösök is szép számmal akadnak – és persze megvolt a hozzá való tudás is.
Egy időben a háztáji termelés jócskán visszaesett, ezért nagyon örülök neki, hogy újra komoly érdeklődést mutatnak a helyi családok az ilyesféle tevékenység iránt. Ebben kívánunk segíteni nekik közösségi eszközökkel, szolgáltatásokkal és szakmai tanácsadással. Egyre többen jelentkeznek, hogy igénybe vegyék valamelyiket, vagy akár mindegyiket.
Tilajújhegyen van mit igénybe venni, ugyanis ültetési technológia beszerzésétől a modern öntözésig sok mindenbe beruháztak. A termelés támogatása mellett többféle feldolgozót üzemeltet az önkormányzat.
– A kertészetben a burgonya ültetésével kezdődik az évünk.
Vannak fóliasátraink, amiket két célra használunk. Azokban helyezzük el a gyümölcsfaoltványokat a meghajtatás ideje alatt, hogy védve legyenek a széltől és a fagytól. Amikor az oltványok átkerülnek az árnyékolt tárolóba, fehérpaprika-palánta kerül a fóliákba. Ez nagyon népszerű és jól bevált terményünk. Nagy része a közeli nagykapornaki idősek otthonának a konyhájára kerül. Természetesen a helyiek is vehetnek paprikapalántát, és nagyon örülök, hogy a programot követve, többen termesztik otthon.
Nagyon fontos, hogy a léüzemben kis tételekkel is tudunk foglalkozni. Úgy állítottuk be a berendezést, hogy a kiskertekre jellemző mennyiséget is hatékonyan fel tudja dolgozni.
A környéken több hasonló üzem működik, de elsősorban piaci alapon. A gyümölcsök érésekor, a nagy dömpingben ezek csak nagy mennyiséget fogadnak. Mi viszont éppen a kisebb termelők jelentette piaci rést céloztuk meg. Ráadásul aki nálunk készíttet gyümölcslét, az kizárólag a sajátját kapja vissza. Semmit nem keverünk, minden egyes behozott tételt külön kezelünk. Ez igen fontos egy ilyen szolgáltatás esetében. Egyre nagyobb az érdeklődés iránta. Egyre többen jönnek időpontot foglalni, amikor a gyümölcsök érése elkezdődik. Előfordult már, hogy egyetlen napon öt család termését kellett feldolgozni. A mennyisége természetesen változó, de mint mondtam,
Senkó Balázs elmondta, hogy a feldolgozás mellett a gyümölcsfák alanyra oltása iránt is egyre nagyobb igény mutatkozik. Ez azért is különlegesség, mert nemcsak faültetésre készteti az embereket, hanem régi fajtákat mentenek meg vele. Egyre szélesebb a kínálatuk.
– Édesapám a zalakoppányi szőlőhegyben lakott annak idején, és sokáig oltványokat készített. A gyümölcsészmozgalomhoz Kovács Gyulának, az ismert szakembernek köszönhetően csatlakozott még polgármesterként. Ő indította el az oltónapokat a településen. Ez a hagyomány a 2000-es évek közepén kezdődött. Tizennégy éve szervezzük meg a programot, és nagyon népszerű, az eredményességéről nem is beszélve. A helybeli gazdák és az alkalomra hozzánk látogató vendégek összegyűlnek, oltóágakat hoznak, és oltványokkal térhetnek haza. Egészen nagy számokról van szó, minden évben mintegy ötszáz oltványt készítünk az oltónapokon. Ezt megszorozva az elmúlt évekkel kiderül, micsoda számokkal büszkélkedhetünk. Tehát a településünk sokat tesz a gének megőrzéséért.
Itt a tavalyi táblázat, ami alapján el tudom mondani, hogy jelenleg százhárom gyümölcsfajtánk van. Ezeket mind itt helyben, a falu szőlőhegyein találtuk. Vannak köztük igazi különlegességek, például a Géza-körte és a Karonczi-barack. Fontosnak tartjuk, hogy minél jobban ismerjük a fajtáinkat, ezért mindegyikről feljegyezzük, hogy rezisztencia vagy más egészségügyi szempontból hogyan viselkednek. Persze az is lényeges, hogy mikor érnek, erről szintén külön nyilvántartást vezetünk. Van például hat barackfajtánk, amelyek érési idejét az őket nevelő gazdák bevonásával a kezdetek óta rendszeresen feljegyezzük.
A tilajújhegyi önkormányzat jelenleg sem a termelés, sem szolgáltatásai bővítését nem tervezi. Senkó Balázs szerint egyelőre a meglévő kapacitás mellet, a minőség megőrzésére szeretnék fektetni a hangsúlyt.
– Azt hiszem, már most a teljesítőképességünk határait súroljuk. A fenntartható gazdálkodásban fontos szempont, hogy véges erőforrásokra ne akarjunk végtelen növekedést alapozni. Tehát ha az eddigi számokat hozni tudjuk, ha a zöldségeket megtermeljük, a gyümölcsöket feldolgozzuk, ha rendezvényeinken újabb oltványokat készítünk, azzal megvalósítjuk a célunkat. Fontosnak tartom még, hogy a felsorolt munkák jó részét öt közfoglalkoztatott végzi el. Az évek során hatalmas szaktudásra tettek szert, az oltástól kezdve, a metszésen és termesztésen át a feldolgozásig. Szerintem ezzel ők nemcsak a szolgáltatásaink igénybe vevőit, a termékeink megvásárlóit, a lakosainkat, hanem a település és a mezőgazdasági szakma egészét egyaránt szolgálják – tette hozzá Senkó Balázs.
